Dr. Kovács Árpád elnök szeptember 18. „A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései”

A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi Korszerűtlen állam, magas kiadási szint Alacsony foglalkoztatottság Egészségtelen reálgazdasági szerkezet Magas finanszírozási igény

A szerkezeti problémák által meghatározott ördögi kör

Forrás: PM, MÁK Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban)

Foglalkoztatottak Ebből: alkalmazottak egyéb: vállalkozók, szövetkezeti tagok, segítő családtagok stb. száma* 3879, , ,8 1 Nyugdíjasok3053,8 1 Óvodai nevelésben, általános-, középiskolai-, valamint felsőoktatásban részesülők száma 2196,9 1 Munkanélküliek száma**329,2 1 Bölcsődei ellátottak, nevelésben nem részesülő kiskorúak, iskolai oktatásban nem részesülők, munkanélküliként nem nyilvántartottak száma. 585,5 1 Összesen: ezer fő Magyarország lakosságának évi foglalkoztatottsági összetétele Egyes felmérések szerint ebből a „kényszer-vállalkozók” számossága a meghatározó, mely várhatón évtől a „szociális háló” részeként is megjelenik. ** Egyes kutatások szerint mintegy 700 ezer fő évi átlaglétszám december 31.

Non profit szervezetek száma ( szervezet) A non-profit szektorban foglalkoztatottak létszáma ca fő

A non profit szervezetek állami támogatása évek között A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, évben 429 milliárd Ft volt, évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft. Megjegyzés: A évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat

A magyar államháztartás (alrendszerei a évi költségvetési törvényben) Helyi önkormányzatok Társadalom- biztosítás Központi költségvetés* Elkülönített állami pénzalapok Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok 3194 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999) Egészségbiztosítási Alap (1 418) -Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2) -Szülőföld Alap ( 1,0) -Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9) -Nemzeti Kulturális Alap (8,8) -Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 23,4 ) -Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (55,9) Pénzügyi - Transzferek GDP ≈ Mrd Ft Kiadás: 63,8% ∑ ,5 Mrd Ft 660,8 Mrd Ft ! Hiány: 660,8 Mrd Ft ! Kiadás: 8 960,9 Kiadás: 3 610,9 Kiadás: 4 416,8 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Támogatások, hozzájárulások, adósságszolgálat Állami vagyon működtetése Hozzájárulás az EU költségvetéshez Országos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményei Non profit szektor ( ~ : alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak) * ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen Kiadás: 498,9 * ebből: 913,6 MrdFt közvetlen * ebből: 39,8 MrdFt közvetlen Bevétel: 8 300,2 Bevétel: 3 476,9 Bevétel: 4 408,0 Bevétel: 517,9 Forrás: évi költségvetési tv./ PM

A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása Főváros / Megye Főváros i kerület Megyei jogú város Város Nagyközsé g, község Összesen * 2 846** ** ebből: fő feletti – fő közötti – fő közötti – fő közötti – 500 fő közötti fő alatti 321 Forrás: MÁK; KSH * ebből: fő feletti – fő közötti fő alatti 61

Helyi önkormányzati költségvetési szervek száma megyénként Forrás: MÁK

A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona ( ) Forrás: PM, MÁK

Forrás: PM Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.

A helyi önkormányzatok bevételei ( között) Forrás: MÁK * Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, egyéb sajátos bevételek, bírságok) ** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó)

Helyi adóbevételek alakulása Forrás: MÁK

Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)

Forrás: Vigvári András: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben A forrásszabályozási rendszer (néhány jellemzője) * Nem tartalmazz az Egészségbiztosítási Alapból származó forrásokat.

Forrás: között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése. A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásainak, támogatási jogcímeinek száma

Óvoda fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)

Az óvoda fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet ( évi adat) Költségvetési beszámoló ( évi adat)

Oktatás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005) MEGJEGYZÉS: A évi adat csak az alapfokú oktatásra vonatkozik

Az oktatás fajlagos kiadásainak forrása Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet ( évi adat) Költségvetési beszámoló ( évi adat)

Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak alakulása Forrás: ÁSZ jelentések

Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozása Forrás: ÁSZ jelentések

Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány* milliárd Ft * (Következő évi törlesztő részlettel együtt)Forrás: MÁK

Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a években Kibocsátó Kötvény értéke forintban Megyei önkormányzatok Megyei jogú városi önkormányzatok Főváros kerületi önkormányzatok Városi önkormányzatok Községek és társulások Országos összesen

Készpénz likviditási mutató* * Pénzeszközök / rövid lej. köt.-ek Forrás: MÁK

Likviditási gyorsráta* * (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.- ek Forrás: MÁK

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai I. 1.Jellemzően a működési bevételek, illetve a pénzmaradvány alultervezettek. 2.A működési célú költségvetési többletbevételeket többnyire a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra fordítják, ennek ellenére jelentős a felhalmozási célú hitel igénybe vétele is (községeknél minden fordítva!). 3.Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer túlméretezett, alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható intézményrendszert kell kialakítani). 4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az önkormányzati szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek növekedése elmarad az infláció mértékétől). 5.A közigazgatásban betöltött szerepük az „e-közigazgatásban” érvényesül (az országos átlag „a 2. szint”).

6.Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon). 7.Az Ötv. 92. § (7) bek január 1-től előírta, hogy a megyei jogú városok önkormányzatánál kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása (kivéve, ha társulás keretében látja el) a nagyszámú intézmények miatt a feladatellátás saját szervezettel történő biztosítása célszerűbb. 8.Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál- kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kozkázat!). 9.Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki. 10.Szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki tapasztalatai II.

Az önkormányzatok felkészültsége az európai uniós források igénybevételére és felhasználására Szabályozottság terén nem készültek felSzervezettség terén felkészültek Okai: Nem határozták meg: pályázatkoordinálás feladatait, felelősét; pályázat-nyilvántartás felelősét; a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét; az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait és a végrehajtás felelőseit. Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás személyi, szervezeti feltételeit kialakították Módja: pályázatfigyelés Polgármesteri hivatal szervezetén belül pályázatkészítés Polgármesteri hivatalon belül, esetenként külső fejlesztési feladat személy/ szervezet lebonyolítása megbízásával

Az EU-s pályázatok elutasításának okai

Kockázat növelő tényezők Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!), EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre, Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör. PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak, Intézményfenntartó megyék eladósodása, Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata, A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők  költségvetés  infrastruktúra  munkaerő  oktatás, tudományok helyzete  informatika  intézményrendszer  kultúra  turisztika

Ország Lakosság (millió fő) Települési önkormány- zatok száma Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő) Ország Lakosság (miilió fő) Települési önkormány- zatok száma Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő) Németország82, Bulgária8, Franciaország58, Ausztria8, Nagy-Britannia58, Svájc6, Olaszország57, Szlovákia5, Spanyolország39, Dánia5, Lengyelország38, Finnország5, Románia22, Horvátorszá g 4, Hollandia15, Írország3, Görögország10, Litvánia3, Csehország10, Lettország2, Belgium10, Szlovénia2, Magyarország10, Észtország1, Portugália9, Luxemburg0, Svédország8, Önkormányzatok Európában Forrás: OECD

Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések Kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései A pénzügyi- támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései

Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005-ben sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éve szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmai konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult meg a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormány- zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása, elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése. Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új felada- tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja teljeskörűen a szükséges fedezetet. Jelentés az ÁSZ évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz