Köszöntöm a megjelenteket!

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Biztosítások 2013 Dr. Honyek Péter Személyi Jövedelemadó Osztály.
Advertisements

Az ún. tételes Áfa-bevallás bevezetése január 1-jétől [2012. évi LXIX. tv. módosította a évi CLVI. törvényt, amely következtében az Art. 31/B.
Tb-Járulékok, szociális hozzájárulási adó
Béren kívüli jutatások 2012 IVSZ Badak Béla okl.könyvvizsgáló
Béren kívüli és egyéb juttatások 2011-ben
APEH (új nevén a NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal) prezentáció
BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK
Badak Béla okl.könyvvizsgáló Adómegtakarítási lehetőségek cégek és tulajdonosok számára 2010-ben és 2011-ben: Mire figyeljünk.
Bér és béren kívüli juttatások 2012
Személyi jövedelemadó & Általános forgalmi adó Sándor Zoltán 2010/2011/2.
SZJA PÉLDÁK ADÓJÓVÁÍRÁS
Személyi jövedelemadó törvény
Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény
A január 1-től életbe lépett adó- és járulék változások. Az alkalmi munkavállalás április 1-től életbe lépő változásai március 29. Készítette:
Szolgáltató adóhatóság 2009’ Bevallások egyszerűsítése Elektronikus szolgáltatások bővítése TEÁOR és szakmakód konverzió Sajtótájékoztató február.
Adózási alapismeretek 3. konzultáció Személyi jövedelmadó
Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció Helyi adók
A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai 2012.
Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény változásai
1 A személyi jövedelemadóról szóló törvény évi változásai.
A személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó törvény évi CXVII. törvény
A társasági adóról szóló évi LXXXI. törvény 2008/2009/I.
ADÓ Farkas Gábor Szenior Menedzser február 28. Adózás 2006.
ADÓZÁS © A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK 2008-TÓL dr. Laáb Ágnes BME Pénzügyek Tanszék egyetemi docens elérhetőség: telefon: ,
Szarvasné Vadászi Csilla
2009. június A személyi jövedelemadó törvény évi évközi változásai Siklósiné Antal Gyöngyi Pénzügyminisztérium Jövedelemadók főosztály.
SZJA
A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény változásai
Szja feladatok 4. előadás.
SZJA FELADATOK IV. Béren kívüli juttatások Adókedvezmények Adóelőleg
Vagyon-, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Mezőgazdasági tevékenység adózása az Szja-ban.
Béren kívüli juttatások Adókedvezmények Adóelőleg Ingatlan.
Cafeteria 2011 Dr. Orbán Ildikó.
RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A személyi jövedelemadó évi változásai Lucz Zoltánné főosztályvezető Pénzügyminisztérium.
ADÓTÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK Évi LXXVII tvr.. SZJA ADÓTÁBLA A évtől az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja.
Az Európai Unió más tagállamába kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási jogállása, közteher-fizetési kötelezettség Széll Zoltánné előadása.
Jogszabályváltozások 2011
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Szja és járulék változások 2015.
Személyi jövedelemadó 2009.
Személyi jövedelemadó 2015
„ TÁMOP B/2. projekt pénzügyi megvalósításának lényeges pontjai” Szombathely, december 15. Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Kooperáció.
A évi személyi jövedelemadó- és Tao-bevallások tapasztalatai, valamint kata és kiva jellemzők Komárom-Esztergom megyében Karácsonyi Norbert igazgató.
NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága
1 A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása.
Szakképzési hozzájárulás szabályainak évközi változásai, valamint a től hatályos módosulások.
Munkáltatói Fórum január Rendes Ágnes Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatóság.
Szakképzési hozzájárulás legfontosabb szabályainak változása, az éves elszámolással kapcsolatos tudnivalók 2014.
Személyi jövedelemadó 2014 Guzmics Zsuzsanna Audit Service Kft. GGI INDEPENDENT MEMBER
Személyi jövedelemadó Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves jövedelem 2424 ezer forintot.
Lényeges változás, hogy a kedvezményes juttatások ismét kapnak egy összevont korlátot évi Ft értékben A kedvezmény összege csökken évhez.
1 Személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai Pásztorné Szerezlai Márta november 04.
Személyi jövedelemadó 2012 Guzmics Zsuzsanna Audit Service Kft.
Összehasonlító példák ‏ 2015/2016 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I.
Navigátor IC & ID Kft.. A munkabér szerkezete január 1-től.
Személyi jövedelemadó 2009 Guzmics Zsuzsanna
Tájékoztató az adózás rendjéről szóló törvény 2007-től hatályos változásairól.
Társasági adó 2011, évi változások  Adókulcsváltozás 10% 500 M Ft-ig 19% 500 M Ft felett  Megszűnik a külföldi szervezet társasági adó-kötelezettsége.
Járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változások év.
Egyéni vállalkozásból származó jövedelem adózása Mezőgazdasági kistermelők adózása TB járulékok.
Az első házasok kedvezménye
Összehasonlító példák
PÉLDÁK.
Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann.
Dr. Kiss Mariann Tájékoztatási Főosztály
Szja tv. változásai 2010 adóévre vonatkozóan.
Várható Adóváltozások 2009
Előadás másolata:

Köszöntöm a megjelenteket!

Szolgálati közlemény

Telefonos kapcsolattartás APEH-el Tájékoztatási vonal: Call Center 06-40/42-42-42 Mobilhálózatokból a kék szám: 06-20/33-95-888 06-30/33-95-888 06-70/33-95-888

Telefonos kapcsolattartás APEH-el Ügyintézési Contact Center, ÜCC Belföldről: 06-40/20-21-22 kék szám, helyi beszélgetés tarifával hívható szám (mobil hálózatból is hívható) Külföldről: +36-1-441-9600 – általános tarifával hívható

Ügyintézési Contact Center Telefonon intézhető adóügyek: Folyószámlával kapcsolatos tájékoztatás, folyószámlák közötti átvezetés, Adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, egyedi bejelentésekkel, változás bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés, Bevallási adatokkal, hibás bevallással kapcsolatos tájékoztatás, papíralapú bevallás javítása az ügyfél személyes jelenlétét nem igénylő hiba esetén, Meggyőződés közösségi adószám érvényességéről, Meggyőződés az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről.

Ügyintézési Contact Center

Személyi jövedelemadó 2011. évi változásai 2010. évi CXXIII. tv Személyi jövedelemadó 2011. évi változásai 2010. évi CXXIII. tv. MK 2010/177 (XI.19)

Arányos, egykulcsos adó, adójóváírás A személyi jövedelemadó mértéke valamennyi (összevont adóalapba tartozó és külön adózó) jövedelemre egységesen 16 százalék. Adójóváírás a bérjövedelem: 16%-a legfeljebb havi 12 100 forint, amennyiben a magánszemély jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt évi 2 millió 750 ezer forint, 12 % csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintot meg nem haladó éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adó(előleg)alapjának meghatározásánál 2011-ben még megmarad a „szuperbruttósítás” intézménye – 2013-ig megszűnik.

Családi kedvezmény A családi kedvezmény adóalap-kedvezményként, már egy gyermektől, és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető. Mértéke: egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62 500 forint, három eltartott esetén 206 250 forint. Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: a családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi kedvezmény egyszeresen vehető igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megosztható.

Egyéb kedvezmények A személyi és őstermelői kedvezmény változatlanul és jövedelemkorlát nélkül igénybe vehető. Az átmeneti rendelkezések alapján járó, tandíj, felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye, és a lakáscélú hiteltörlesztés után igénybe vehető áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben érvényesíthető. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt saját befizetések 20 százaléka erejéig lehet. Adókedvezmények sorrendje: lakáscélú hiteltörlesztés személyi kedvezmény őstermelői kedvezmény egyéb

Személyi kedvezmény 49/2009. (XII.29) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról (MK 2009/194) hatályon kívül helyezte a 15/1990. (IV.23.) SZEM rendeletet azzal az átmeneti rendelkezéssel: Akinek a SZEM rendelet alapján a betegsége végleges állapotára tekintettel már leigazolták az új rendelkezés szerint nem kell újra leigazolni Ideiglenes állapotról kiállított igazolás csak 2009-es évben alkalmazható SZEM szerinti II. típusú diabeteses (gyógyszeres) beteg igazolása is csak utoljára 2009-ben használható 335/2009. (XII.29.) Korm. rend. a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről (BNO kód alapján)

Adómentes juttatások Adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, Gyes, Gyet, anyasági támogatás, nevelő szülői díj, ápolási díj, szociális gondozói díj 180 ezer Ft-ig, ösztöndíj, tankkönyv és jegyzettámogatás, diákotthont kiváltó lakbértámogatás, „Útravaló” ösztöndíj program stb). Szakképzésben résztvevő hallgatónak, tanuló szerződés, szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazás, Ösztöndíjas foglalkoztatás jogviszonyból származó díjazás a minimálbér összegéig Hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelem Munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 %-ig de több munkáltató esetén a megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel max. 5 M Ft Elemi kár, katasztrófa esetén adómentes a károsult által jogszabályban meghatározott feltételek szerint, vagy közadakozásból, vagy a munkáltatójától kapott segély, támogatás.

Egyes béren kívüli juttatások A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik, külön nevesíti a törvény a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatásokat és a béren kívüli juttatásokat. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatások A juttatások alapja a jövedelem 1,19-szerese. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizetőnek 16 százalék adót, valamint 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ide tartoznak a korábbi természetbeni juttatások. Új előírás adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő, a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklám, illetve egyéb ajándék juttatási lehetőség. A kifizető minden olyan magánszemélynek is adhat csekély értékű ajándékot, akinek más jövedelme tőle nem származik.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülők 1. Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás Helyi-, távolsági távbeszélő, mobiltelefon-, internet protokoll szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem: forgalom arányos kiadások tételes elkülönítése, a nem forgalomarányos kiadások az előző arányosításával, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 %

Béren kívüli juttatásnak nem minősülők 2. Több magánszemélyre kötött biztosítási díj, ha valamilyen csoport ismérv alapján Legfeljebb évi 3 alkalommal (nyilvántartás vezetése mellett) csekély értékű ajándék -min. bér 10 % -ig (7800 Ft) munkáltató: munkavállalójának, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának szakszervezet tagjának, nyugdíjas tag, elhunyt tag közeli hozzátartozójának szakképző iskolai tanuló kötelező szakmai gyakorlata alatt

Béren kívüli juttatásnak nem minősülők 3. Több magánszemély számára szervezett ingyenes, vagy kedvezményes, döntő részben vendéglátásra és szabadidő programra irányul és a kifizető nem tudja megállapítani az egyes magánszemélyek jövedelmét Kifizető által tv. vagy tv. felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás A béren kívüli juttatás értékhatárát meghaladó érték

Béren kívüli juttatásnak nem minősülők 4. Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány reprezentáció és üzleti ajándék a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült az adott évi beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 %-a, max. az elszámolt éves összes bevétel 10 %-át meghaladja Ezeken kívül, de nem társasági adóalanyok a reprezentáció: bevétel 1 %-a de legfeljebb 25 M Ft-ot meghaladja, az üzleti ajándék az átlagos statisztikai állományi létszám x 5000 Ft/fő értéket meghaladja

Béren kívüli juttatás Üdülési csekk vagy a juttató tulajdonában álló üdülőben szolgáltatás (az adóévben összesen személyenként min. bér-ig) munkáltató munkavállalója és közeli hozzátartozója, volt munkáltató a nyugdíjban részesülő msz. és közeli hozzátartozójának, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának szakképző iskolai tanuló kötelező gyakorlata alatt, szakszervezet tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, elhunyt tag közeli hozzátartozójának

Béren kívüli juttatás 2. Étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés keretében ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel ezek igénybevételére jogosító utalvány minden hónapra 18000 Ft munkavállalónak, volt munkáltató nyugdíjasának (utólagosan is adható) szakképző iskola tanuló kötelező szakmai gyakorlata alatt

Béren kívüli juttatás 3. Széchenyi Pihenő kártyára külön jogszabályban meghat. célra felhasználható több juttató esetén max. 300ezer forint Internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, névre szóló vagy házastárs nevére szóló számla alapján legfeljebb három hónapra utólagos elszámolás legfeljebb 5000 Ft Iskola kezdési támogatás min. bér 30 % Munkavállaló helyi utazási bérlete a munkáltató nevére szóló számlával Iskola rendszerű képzés a min. bér x 2,5, ha munkáltató elrendelése vagy a munkáltató tevékenységével összefügg

Béren kívüli juttatás 4. Magánszemély javára átutalt munkáltatói/ foglalkoztatói hozzájárulás: önkéntes nyugdíjpénztár(ak)ba a min.bér 50% önkéntes egészség pénztár(ak)ba , önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a min. bér 30 % foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató min. bér 50% Meg nem haladó rész, ha m.sz. nyilatkozik az adott hónapra, hogy más juttatótól bevétele nem volt. Fizethető több hónapra előre vagy utólagosan három hónapra visszamenőleg

Béren kívüli juttatás adókötelezettsége Kifizető az adókötelezettség megállapításához a magánszemélynek a nyilatkozata alapján veszi figyelembe Az adóhatóság a feltételek fennállásának a hiányát állapítja meg a jogkövetkezményeket, ha nem rendelkezik a m.sz. nyilatkozatával a kifizető viseli. Ha az adóhiány a m.sz. valótlan nyilatkozata következtében vagy nem tudja igazolni a nyilatkozata átadását, akkor az adóhiányt a m.sz.-nek az adóhivatal határozata alapján kell fizetnie

Egyes béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások után szintén a kifizető fizet 16 százalék adót, aminek alapja a jövedelem 1,19-szerese, a juttatást egyéb közteher nem terheli. A magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés kedvezményezése megszűnik.

A fel nem sorolt juttatások Az összevont adóalap részeként adóznak vagyis adóalap x 1,27 adóalap kiegészítés után 16% Felek közötti jogviszonytól függő juttatások sportcélú juttatás (ideértve az utalványt is) kifizető által nyújtott kedvezményes vagy ingyenes személyszállítási szolgáltatás a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő, illetve a nem foglalkoztató részéről történő juttatás művelődés intézményi szolgáltatás stb.

Egyéb változások Ingatlanbérbeadás Megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózási lehetősége. 2011-től a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmei után – ha azt nem egyéni vállalkozóként végzi – minden esetben az összevont adóalapja részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. Változnak az értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok. 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadást szolgáló épület és felújítási ktg a nem kizárólag bérbeadást szolgáló épület idő-, terület arányos elszámolása Tevékenység előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett anyag a kezdés évében elszámolható Épület, épületrész korábban bármely tevékenységgel szemben még el nem számolt mértékig ÉCS elszámolható

Egyéb változások Ingatlanértékesítés Az illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összegként öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számolható el. A több részletben megszerzett ingatlan esetében a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatározásakor legalább a beépített anyag-értéket figyelembe szükséges venni.

Egyéb változások Osztalékjövedelem Megszűnik az EGT államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni. Árfolyamnyereség Illetékmentesen szerzett értékpapír átruházása esetén szerzési értékként öröklés esetén a hagyatéki leltárban, vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapír szerzésének igazolt szerzési értékét, vagy ennek hiányában nullát kell figyelembe venni. Kamatjövedelem A kamatjövedelem 2006. szeptember 1-jét követő adókötelessé válásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések módosulnak. Nyitott kamatperiódusú betét-, folyószámla-, bankkártya-, és takarékbetét kamataira, illetve az életbiztosításhoz kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén képződött hozam

Egyéb változások TBSZ kisebb pontosítások A tartós befektetésből származó jövedelmet (hozamot) nem a törvényben meghatározott konkrét napokon, hanem azokra a napokra vonatkozóan kell megállapítani. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Nemcsak a befektetési szolgáltatóval, hanem annak közreműködésével kötött ügyletek is minősülhetnek ilyen jövedelemnek . Nyereményből származó jövedelem A nem pénzbeni nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szerese. Ez a szabály irányadó bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is.

Egyéni vállalkozók Adókulcs Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, e fölött 19 százalékkal teljesíti adófizetési kötelezettségét. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak felhasználása nem kötött. Kivét kiegészítés Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői díj-kiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok. Ügyvédek, közjegyzők Hasonlóan az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történő folytatásának szabályaihoz, a törvény 2011-től szabályozza, hogyan kell eljárnia az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja.

Adóelőleg-szabályok Egyszerűsödnek az adóelőleg megállapítási szabályok. Az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban módosulnak az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is. A fizetendő adóelőleg – függetlenül a juttatott bevétel rendszeres, vagy nem rendszeres jellegétől, illetve attól, hogy az adóelőleget a munkáltató, a kifizető, vagy a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni – az adóelőleg-alap (családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap) 16 százaléka. Változik az adójóváírás figyelembevétele: az adóelőlegnél a magánszemély azt nyilatkozatban kéri, továbbá nyilatkozik arról is, hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez, valamint ezen utóbbi nyilatkozat hiányában akkor, ha a munkáltató által az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt.

Adóelőleg-szabályok családi kedvezmény megosztása esetén Adóelőleg nyilatkozat kötelező tartalma: Nyilatkozó személyek nevét adóazonosító jelét Magzat esetén a várandósság tényének kijelentése Nyilatkozó magánszemélyek adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásul vételét igazoló kijelentést Minden kedvezményezett eltartott adóazonosító jelét Megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét Megosztás történhet összeg vagy kedvezményezett eltartottak megosztásával

Helytelen adóelőleg nyilatkozat Tételes ktg levonását kérte és a nyilatkozatban a ktg meghaladja a bevallásban elszámolt igazolt ktg-et a ktg különbözetre 39 % bírság Családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte emiatt befizetési különbözet keletkezik az előző pontot is beleértve 12 % bírságot kell bevallani és megfizetni Nem kell a bírságot alkalmazni, ha a ktg különbözet kevesebb 5 %-nál vagy a befizetési különbözet kevesebb 10 ezer forintnál

Adóbevallás Adónyilatkozat az önadózás új formája Bevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be az a magánszemély: aki kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint ezer forint, kizárólag kifizetőtől szerzett, kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adó(előlege)t a kifizető levonta, egyrészt munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint ezer forint, másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adó(előlege)t a kifizető levonta. A munkáltatónak, a kifizetőnek a kifizetésről szóló igazoláson, összesített igazoláson tájékoztatnia kell a magánszemélyt, hogy jogosult-e az adónyilatkozat megtételére.