Diktatórikus rendszerek Totalitárius diktatúrák

A totális diktatúrák története I.e.3. évezredtől: az ókori kelet despotizmusai A görög Mükéné (i.e16-13.sz.) Dominátus Rómában (3.-5.sz.) Az abszolút monarchiák (16-18.sz.) A cárizmus Oroszországban Az arab és török iszlám

A 20. század totaliáriánus rendszerei ÚJ Típúsúak Oka: megelőzi őket a parlamentarizmus létrejötte a 19. sz.-ban Keletkezése az első v.h. után: Egyszerre jelentkezik a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali diktatúra Oroszországban és Olaszországban

A totális diktatúrák politológiája Eredete: Olaszország 1923 G. Amendola: A fasizmus= totális rendszer Teljes és ellenőrizhetetlen parancsuralom Pluralizmus megszűnése, egypártrendszer egyetemesség

Tot.dik. politológiája R. Aron Forradalmi ihletésű egypárti rezsim Zb. Brzezinski A hatalom korlátai: Közvetlen Közvetett Természetes

Tot.dik. politológiája W. Gurian Cél: gazdasági modernizáció Tömeglegitimáció H. Arendt Működésének lényege: terror Feltétele: uniformizált tömeg F. Hayek Technobürokratikus gazdasági parancsuralom

A tot. dik. előzménye: a permanens forradalom Születése: válság, forradalmi polgárháború Példák: Oroszország, 1917 Olaszország, 1922 Németország, 1933 Kelet-Európa, 1945-48 Kína, 1949 Gyarmati felszabadító háborúk

A tot.dik. előzménye A tot. forradalom szakaszai: politikai, társadalmi, tudati. Mindhármat egyszerre akarja Következmény: erőszak, terror Ok: cél nemcsak a hatalom, hanem a régi rend gyökeres átalakítása

A tot. dik. jellemzői I. Az állam és a párt dualizmusa Pártállam, állampárt A kommunista és fasiszta pártok szociológiai jellemzői: Élcsapat, kizárólagosság, csalhatatlanság, küldetés, megváltás, hatalomkoncentráció, piramiselv, félelem, hűség, jogrend felett állás, a cél szentesíti az eszközt, kinevezés és ellenőrzés csak felülről

A tot. dik.jellemzői II. Radikális antipluralizmus Többpártrendszer megszűntetése Példák: Olaszország, Szovjetunió, Németország Civil szféra felszámolása Közös nevező a párt, minden érdek képviselője

A tot.dik.jellemzői III. A terror Külső-belső ellenségkép szükségessége Külső: polgári demokráciák (azonos) Belső ellenség: Fasiszta rendszer: kommunisták, szocialisták, liberálisok, majd keresztények Fő ellenség: a zsidók

A tot.dik.jellemzi III. A terror Németország: Nürnbergi törvények, 1935 Perek, lágerek Állambiztonsági szervek: SS, Gestapo Szovjetunió: az 1926-os BTK Az „osztályharc éleződése” Az osztály-majd népellenség fogalma A koncepciós perek, lágerek (MVD, NKVD, KGB)

A tot.dik. jellemzői III. A terror Az áldozatok (folyamatos, tömeges, nyílt) A fasizmus áldozatai A kommunizmus áldozatai Példák: Szovjetunió, Kína, A Kambodzsai rezsim kommunaalkotmánya

A tot. dik. jellemzői IV. Népi legitimáció Cél: a nép és a vezér egységének bebizonyítása Formális választások, de ez nem elég Állandó népi támogatás igénylése Tömegtársadalom, differenciálatlan, manipulálható, mozgósítható Cél: „új (kommunista, fasiszta,stb) embertípus) kialakítása= Kulturális Forradalom. Kína, Kambodzsa, a kommuna rendszer

A tot.dik.jellemzői V. Sajátos gazdasági modernizáció A marxi tézis igazolási kényszere Válságmentesség elve Állandó növekedés (Kína: Ugráselmélet) Államgazdaság, tervgazdálkodás

A tot.dik.jellemzői VI. A vezérelv A vezér kiválasztódása A hatalomkoncentráció A vezér istenítése, személyi kultusz és a „szeretet”(führer, duce, nemzetvezető, lángelme, kondukátor, édesapa, kedves vezető)

A tot.dik.jellemzői VI. Vezérelv A fasiszta vezérek: Mussolini, Hitler, Szálasi, Antonescu, Tiso, Pavelic Kommunista vezérek: Sztálin, Rákosi, Ulbricht, Tito, Hodzsa, Cservenkow, Gottwald, Bierut, Cedenbal, Ho si Minh, Mao ce-tung, Kim ir-szen,Pol-pot, Ceausescu, Castro Arabok: Khadafi, Khomeini (Ma: Chavez)

A tot.dik.jellemzői Az ideológia hasonlósága Kizárólagosság Fajelmélet, felsőbbrendűség Egyenlőségeszme,szociális demagógia Erős állam szükségessége, egypártiság Megváltás, egyetemesség Proletár internacionalizmus, ill. Élettér Ellenségkép Vezéreszme

A totális diktatúrák felszámolása 1945 a nácizmus, fasizmus megszüntetése A totális kommunista diktatúrák fokozatos megszűnése és autoritáriussá válása 1. 1956 után K-Közép Európa (kivéve, Románia, Albánia 2. Az 1970-es évek (Kína) 3. Az 1990-es rendszerváltások Európában 4. Ma még: É-Korea, Kuba és néhány iszlám ország

Totális diktatúra Magyarországon 1948-1956 a Rákosi rendszer Az állampárt: Magyar Dolgozók Pártja A párt felépítése: Kongresszus Központi Vezetőség Politikai Bizottság Tetrarchia, élén a Vezérrel

Formális állami intézményrendszer Parlament Elnöki Tanács – Elnöke Minisztertanács Tanácsok

Formális civil szerveződések DISZ Népfront Defosz Szakszervezet

Ellenségkép: az osztályharc éleződése Államvédelmi Hatóság szerepe Koncepciós perek. A Rajk-per Törvénytelenségek

Tömeglegitimáció Uniformalizálódás, tudati átformálás Demonstrációk Munkaversenymozgalmak

Gazdaságpolitika Tervutasításos rendszer Az ötéves terv Nehézipar elsődlegessége

A vezér: Rákosi Mátyás „édesapánk, pajtás” Hatalom Despotizmus szeretet

A totális diktatúra vége: Az 1956-os forradalom