élete visszaemlékezésekben Belon Gellért élete visszaemlékezésekben

Út a papságig Belon Gellért (Füzesabony, 1911. szeptember 24.–1987. május 23.) pécsi segédpüspök. Középiskoláit Debrecenben és Kecskeméten a piaristáknál, ill. Kalocsán a jezsuitáknál végezte. Kalocsán szentelték pappá 1934. június 17-én. Papi működését Fajszon kezdte.

…míg Jánoshalmára került 1936-47-ig Kalocsán, a Hittudományi főiskolán tanított, s közben a szeminárium spirituálisa (lelkivezető) volt. Plébános volt Sükösdön, Baján, Miskén, majd, haláláig Jánoshalmán. Püspöki jelmondata: "Vulnere sanus -Sebtől gyógyult".

…a gyerekek barátja Iskolásként sokat jártunk be a plébániára (akkor mindig nyitva volt). Belon apát úr megkérdezte, fel merünk-e mászni a cseresznyefára, mert meg kellene enni a sok finom cseresznyét. Még a létra is előkerült nehogy valaki ne érje el az ágakat. Ministránsoknak, vetítősöknek (akik a templomban szolgálatot vállaltak) a nyári táborozást biztosított, ahol szállástól a fagyiig mindent megkaptunk.

A templom korszerúsítése Szembemiséző oltárt állíttatott vörös márványból Fűtött hittantermek kialakítása Padsorokban a lábfűtés megvalósítása

Jézus názáreti rejtett életéhez való hasonlóság Püspök, lelkipásztor és lelkigyakorlat-vezető országunk kommunista korszakának talán legkiemelkedőbb egyházi személyisége volt. Kérlelhetetlen elvhűsége miatt az állam, 1959-ben történt püspöki kinevezése után, 23 éven át nem járult hozzá felszenteléséhez. Közel egy évtizeden át (a '60-as években) a katolikus sajtó sem közölhette írásait; tervezett lelkigyakorlatait is nemegyszer (ha előzetes tudomást szereztek róla) betiltották. Az Újszövetségi Szentírást nemcsak állandóan olvasta, de szinte kívülről tudta. Úgy tekintette, mint Isten hozzánk szóló „szerelmes levelét”. Cikkei, könyvei, beszédei, mindig is szentírási ihletésű lelkigyakorlatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy magyar hívő közösségünk ki tudott tartani a legnehezebb időkben is.

Irodalmi és közéleti tevékenysége Otthon volt az irodalomban, zenében képzőművészetben. Országos szinten ismert volt. A magyar szellemi élet kiválóságai közül is többekkel került kapcsolatba. Kodolányi János író, Illyés Gyula író, Prokop Péter pap,festőművész , Dienes Valéria filozófus

Legismertebb könyvei: Bibliai füveskönyv, Ellesett pillanatok, Bibliai elmélődések, Imádkozzál, Jézus lelkülete.

keresztjei