Arabok, pápaság, egyházszakadás, kalandozások A „sötét” középkor

Az arab előrenyomulás VII. századtól arab hódítás: Alexandria, Jeruzsálem, Antiochia, hódítás Észak-Afrikában, onnan átkelve a Földközi- tengeren Szicíliában majd Dél- Itáliában, Korzikán, átkelve a Gibraltári szoroson hódítás az Ibériai-félszigeten, majd átkelve a Pireneusokon Gallia déli részén. 732-ben Poitiers-nél Martell Károly legyőzi az arabokat. Később a Frank-birodalom meggyengülésével Provance ismét arab fennhatóság alá kerül. 1/11

A római pápa megerősödése Rómában a császár az egyház feje → patriarchák egyenrangúak (Antiochia, Jeruzsálem, Alexandria, Konstantinápoly, Róma) A Kelet-római birodalomban ugyanígy, ám nyugaton a Nyugatrómai birodalom megszűnése után hatalmi vákuum keletkezik. V-X. sz, térítés a germánok, írek, dánok, csehek, lengyelek között, magyarok elhódítása a keleti egyháztól → Róma erősödik. Nagy Szent Gergely (590-604) pápa rendbehozatja az egyházi birtokokat, távolodik Konstantinápolytól, támogatja a szerzeteseket és hittérítőket. 2/11

A szerzetesség kialakulása Remetéből közösséggé válás Írországban a pápától független, nem püspökségi alapon működő egyházszervezet és szerzetesség alakul ki Szent Patrick (385-461) vezetésével. → Britanniában is ez a típus terjed el. Keleten: elmélkedő Nyugaton: tevékenykedő szerzetesség. 3/11

Nursiai Szent Benedek (480-543) megalapítja a Bencés rendet, elismeri a pápa vezető szerepét. Monte Cassino alapítása (kb. 529). 4/11 A szerzetesség

A pápai állam kialakulása Gót állam összeomlása, longobárdok eltérő uralkodási stílusa → veszélyben a Római kereszténység → Nyugati katolikus frankok segítségül hívása. Kis Pippin királyságát szentesíti Róma 751-ben, cserébe a frankok átkelnek az Alpokon és kiszorítják a longobárdokat 754-ben. 5/11

A világ két legrégebbi állama 756-ban Kis Pippin Róma és Ravenna környékét a pápának adományozza → a Pápai Állam létrejön. A Pápai Állam, mai nevén Vatikán a világ második legrégibb állama, az első San Marino (alapítva 301-ben). 6/11

Az egyházszakadás Pápák megerősödése ellenérzést vált ki Konstantinápolyban → 1054-ben kölcsönösen kiátkozzák egymást. Római Katolikus (egyetemes) Egyház: latin nyelv. Görögkeleti vagy Ortodox (igazhitű, óhitű) Egyház: görög (később ószláv is) nyelv. 7/11

Normannok, arabok, magyarok – keleten, nyugaton Normann túlnépesedés → rablóhadjáratok az Északi-tenger partvidékén, a folyókon, Britannia, Hispánia dúlása, keleten a szlávok között uralkodó réteggé alakulnak. Kb. 1000-ben Leif Erikson felfedezi Izlandot, Grönlandot és Vinlandot vagy Amerikát Az arabok meghódítják Szicíliát, Dél-Itáliát, Provance-t. Magyar kalandozások 895-900-tól. 8/11

A Nyugat magához tér Karolingok kihalása 911-ben a Keleti-frank birodalomban. I. Madarász Henrik (919-936) megalapítja a Szász dinasztiát. Merseburgnál megállítja a magyarokat 933-ban. I. Nagy Ottó (936-973) Augsburgnál döntő vereséget mér a magyarokra 955-ben, Meghódítja az Odera és Elba környéki szlávokat, Észak-Itáliát. 962-ben a pápa Rómában császárrá koronázza → Német Római Császárság. 973-Quedlinburgi birodalmi gyűlésen hódolnak előtte az új államok uralkodói, és a magyarokkal is kiegyezik. 10/11

Britannia A római hatalom bukása után a kelták ismét birtokba veszik (Artúr király kora). V. sz-i angolszász betörések → a kelták kiszorulnak Skóciába, Walesbe, és Bretagne-ba. Angol és szász királyságok harcolnak egymással. Normann betörések → Nagy Alfréd (871-899) vezetésével egyesülnek a támadók ellen. 1066 Normannok települnek át Normandiából. 11/11

Vége