Petőfi Sándor: Az alföld
A mű bemutatja az alföldi táj jellegzetes helyeit, lakóit, állat és növényvilágát. A bevezető és befejező szakaszban a költő személyes vallomást tesz, melyben a táj iránti szeretetét fejezi ki.
Rímelése: félrím (a x a x). Szereplői: csikósok, betyárok, gyíkok, vadludak, gulya, vércse, királydinnye, árvalányhaj, szamárkenyér… Legfőbb költői kifejező eszköze: megszemélyesítés. Keletkezése: Pest, 1844. július.
„Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kúnságnak száz kövér gulyája” Petőfi Sándor: Az alföld
„A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza.” Petőfi Sándor: Az alföld
„Ott tenyészik a bús árvalányhaj” Petőfi Sándor: Az alföld
„S kék virága a szamárkenyérnek” Petőfi Sándor: Az alföld
„Szép vagy alföld, legalább nekem szép!” Petőfi Sándor: Az alföld
Feladatok
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Kérdések A pázsitfűfélék családjának egyik, hosszú szálkás toklászú nemzetsége Szúrós levelű, (kék) fészkes virágzatú gyomnövények nemzetsége Ilyennek ábrázolta a költő az alföldet. Ezek a költöző madarak járnak a szomszéd nádasokból a búzatáblákba Olyan kút, amelyből a vizet kútágasból, kútgémből és kútostorból álló szerkezettel emelik ki. Ilyen a versben szereplő vályú. Homokos talajon tenyésző, sárga virágú, tüskés termésű kétszikű növény. Zöld drágakő. Ide mennek vásárba a szomjas betyárok. A költő neve. Ez volt a csárdánál. Ilyen vércse fészkel a királydinnyés homokba.
1. Á R V A L N Y H J 2. S Z M K E É 3. P 4. D U 5. G Ú T 6. 7. I 8. 9. C 10. Ő F O 11. 12. Í Ó
Keresd a párját! Alföld város rónák csikósok ostor ménesek pattogás kurjantás futás templomtorony tengersík vidék végtelen
Köszönöm a figyelmet!