Mechanika I. - Statika 6. hét:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mechanika I. - Statika 4. hét:
Advertisements

Mechanika I. - Statika 10. hét: Összetett szerkezetek, Gerber- tartók
Szabó Béláné Jakubek Lajos GAMF Műszaki Alaptárgyi Tanszék
Statikailag határozott összetett tartók
Tengely-méretezés fa.
5. hét: Rácsos tartók számítása Készítette: Pomezanski Vanda
Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben
Mechanika I. - Statika 3. hét:
METSZŐDŐ ERŐK egyensúlya Fa.
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
A vetítések geometriája
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
Műszaki ábrázolás alapjai
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
RÚDSZERKEZETEK IGÉNYBEVÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA AZ
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
MECHANIKA STATIKA MEREV TESTEK STATIKÁJA EGYSZERŰ TARTÓK.
Átviteles tartók.
Hatásábrák leterhelése
A folyamatok térben és időben zajlanak: a fizika törvényei
Merev testek mechanikája
Differenciál számítás
A lokális szélsőérték és a derivált kapcsolata
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
P z : egy „elemi” projektív transzformáció M = ( m m m m ); P z = ( ) | m m m m | | | | m m m m | | | ( p p p p ) ( 0 0 r 1 ) az.
A háromszögek nevezetes vonalai
HIDRAULIKA Hidrosztatika.
Mérnöki Fizika II előadás
Koordináta-geometria
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
1. feladat Az ábrán egy épülő ház tetőszerkezetét látjuk. A „mester” szerint ez akkor lesz a legstabilabb, ha a „ferde” CD nyeregtetőt annak F felezőpontjában,
7. Házi feladat megoldása
4. Házi feladat 4/1 feladat 1. Határozza meg a vakrudakat! J I H
Igénybevételek. Igénybevételi függvények és ábrák.
Egyszerű síkbeli tartók
Kerttechnikai és műszaki tanszék Előadó: dr. Tegze Judit Elérhetőség:
Megoszló terhek. Súlypont. Statikai nyomaték
1. előadás Statika fogalma. Szerepe a tájépítészetben.
2. Zh előtti összefoglaló
2. Házi feladat 1. feladat megoldása
Biológiai anyagok súrlódása
6. Házi feladat megoldása
A differenciálszámtás alapjai Készítette : Scharle Miklósné
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
Mechanika I. - Statika 7. hét:
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
2. hét: Síkbeli erőrendszerek eredője Készítette: Pomezanski Vanda
8. hét: Összetett keretszerkezetek Készítette: Pomezanski Vanda
A derivált alkalmazása a matematikában
Merev test egyensúlyának vizsgálata
Pontszerű test – kiterjedt test
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
A HATÁROZOTT INTEGRÁL FOGALMA
Hajlító igénybevétel Példa 1.
9. hét: Egymásra halmozás Készítette: Pomezanski Vanda
Magasépítési acélszerkezetek
Témazáró előkészítése
Szerkezetek Dinamikája 3. hét: Dinamikai merevségi mátrix végeselemek módszere esetén. Másodrendű hatások rúdszerkezetek rezgésszámításánál.
5. hét: Rácsos tartók számítása Készítette: Pomezanski Vanda
Függvényábrázolás.
IV. konzultáció Analízis Differenciálszámítás II.
13. Előadás.
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Matematika I. BGRMA1GNNC BGRMA1GNNB 3. előadás.
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
Előadás másolata:

Mechanika I. - Statika 6. hét: Egyenes tengelyű tartók igénybevételi ábrái Készítette: Pomezanski Vanda

Megoszló terhek Koncentrált erők a valóságban nincsenek. Azokat csak a könnyebb kezelhetőség érdekében használjuk. A tömegerők – térfogaton, Az érintkezési erők – felületen oszlanak meg. Síkbeli tartóknál használjuk a vonal mentén megoszló erőket is.

Vonal mentén megoszló terhek Ha a ΔF nagyságú erő egy nagyságú szakaszon oszlik meg akkor az erő átlagos intenzitása: Ha a Δx (kicsiny, de véges nagyságú) szakaszt rövidítjük, akkor a az arra ható erő is kisebb lesz. Ha a szakaszt végtelenül kicsire vesszük (ponttá zsugorítjuk) a hányados határértékét kapjuk: A megoszló erő pontbeli intenzitása

Vonal mentén megoszló terhek Δx q(xi) q(x) ΔFi x a b xi y

Vonal mentén megoszló terhek jellegzetes típusai 0.f. q 1.f. q·x/a 2.f. q·x2/a2 R R R q q q x x x a a a xR xR xR y y y n R xR 1 2

Igénybevételek Fb Fj Fb Fj Tb Mj Nb Nj Ax Mb Tj Ay B A K B (Fb, A, Nb, Tb, Mb) = 0 (Fb, A) = (Nj, Tj, Mj) (Fj, B, Nj, Tj, Mj) = 0 (Fj, B) = (Nb, Tb, Mb) Definíció: A belső kapcsolat(ok)hoz tartozó erőket és nyomatékokat nevezzük a kapcsolat keresztmetszetéhet tartozó igénybevételeknek.

A teher és az igénybevételi függvények közötti kapcsolatok x q T(x) y M(x) N(x) qx dx

A rúdtengellyel párhuzamos tengelyre felírt vetületi egyenlet x dx N(x) T(x) M(x) q qx y

A rúdtengelyre merőleges tengelyre felírt vetület x dx N(x) T(x) M(x) q qx y

Az A pontra felírt nyomatéki egyenlet x dx N(x) T(x) M(x) q qx y A

Igénybevételi függvények és ábrák Fy Fx x a b x l-x Ax=Fx Ay=Fyb/l B=Fya/l - + Fx N [kN] B - + Fy Ay T [kN] - + Fyab/l M [kNm]

Az igénybevételi ábrák jellegzetességei speciális terhek alatt: megoszló erő 0.f. 1.f. - + - + - + Ø K zérushely zérushely 1.f. T 2.f. 0.f. zérushely TK szélsőérték M 1.f. 2.f. 3.f. MK inflexiós pont szélsőérték szélsőérték

Az igénybevételi ábrák jellegzetességei speciális terhek alatt: koncentrált erő F F F - + - + - + F T ugrás F F előjelváltás ugrás M törés szélsőérték törés

Az igénybevételi ábrák jellegzetességei : nyomaték, normálerő - + - + F a F N - + T ugrás T - + M - + M M ma

A koordináta-tengelyek igénybevételi ábra rajzolásához M b j

Irodalom BME, Építőmérnöki statika oktatói segédanyagok (silabusz) Gáspár Zsolt, Tarnai tibor: Statika, egyetemi jegyzet, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2006.