A Föld, ahol élünk

A VÍZ, MINT ÉLŐHELY: TENGEREK ÉS ÓCEÁNOK

A Föld 71%-át, 362 millió négyzetkilométert tengervíz borítja A Föld 71%-át, 362 millió négyzetkilométert tengervíz borítja. Az óceánok 1,3 millió köbkilométernyi vizet tárolnak. Bolygónk életterének nagy részét a tengerek, óceánok adják. Itt található a földi élet, a bioszféra túlnyomó része. A tengerben élő fajok sokfélesége sokkal nagyobb, mint a szárazföldi és édesvízi életközösségekben együttesen. A tengerek az élet szinte végtelen formáinak nyújtanak otthont, a mikroszkopikus élőlényektől, a 0.02 mikrométeres növényi planktonoktól a 33 méteresre megnövő cetekig.

A tengerben élő növények

Fitoplankton Az óceánok nyújtotta fő táplálékforrás a növényi plankton, a mikroszkopikus növényi szervezetek mérhetetlen tömege. Képesek napfényből, vízből, széndioxidból szerves táplálékot előállítani. Ezek a termelő szervezetek jelentik a több millió fajból álló tápláléklánc alapját. 

A telepes testű növények A zöldmoszatok A telepes testű növények képviselői

Tengeri fű A fejlettebb növények közé tartozik, 10 m-es mélységig előforduló zárvatermő.

Szivacsok A szivacsok az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi állatok. Likacsaikon beáramló szerves törmelékekkel, apró élőlényekkel táplálkoznak. Ivarsejtekkel, bimbózással vagy levált telepdarabokkal szaporodnak.

Bőrszivacs

Csalánozók Szinte minden tengerben megtalálhatók a csodálatos szépségű csalánozók. A vízben lebegő medúzákról és a víz alatti köveken ülő virágállatokról azonban nem is gondolnánk, mekkora veszélyt jelentenek. Csalánsejtjeik méreganyaga bénulást, vagy halált okozhat a többi élőlény számára .

Medúzák Medúzáknak azokat az áttetsző, kocsonyaszerű élőlényeket nevezzük, amelyek az óceánok vizeit népesítik be a víztömeg legfelső szintjétől, a legalsókig. 97%-uk víz. Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás . A kisebb medúzák planktonokkal, a nagyobb fajták kis rákokkal táplálkoznak.

Kék medúza

Füles medúza

Zászlósmedúza

Korallok A korallok trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt égöv tengereiben megtalálható csalánozók. Állattelepüket ragadozó korallpolipok sokasága építi fel, amelyek testük körül mészből álló vázat választanak ki. A koralltelep felfelé növekszik, és csak a felszíni réteg él. A zátonyok aljzatát az elhalt állatok megmaradt vázai alkotják.

Kőkorallok

Agykorall

Virágállatok Ezek a csodálatos színekben pompázó virágszerű élőlények csalánozó állatok, a hidro-polipok, melyek fogókarjaikkal apró állatokat ejtenek zsákmányul.

Tengeri liliom

Kehelykorall

Tengeri szekfű

Puhatestűek

Tengeri csigák A tengerben élő csigák többsége házzal rendelkezik. Külső vázuk vastag és nehéz. Vannak meztelen, ház nélküli csigák is. Védekezésképpen csalánozókat elfogyasztva mérgezővé válnak.

Fejlábúak A fejlábúak- a polipok és szépiák, a puhatestűek legfejlettebb csoportja. Hámsejtjeik között színsejtek találhatók, amelyekkel változtatják a színüket, mintázatukat. A köpeny üregükből kifecskendezett víz a rakétaelv alapján hajtja őket. Karjaikon zsákmányszerzést szolgáló szívókorongok vannak.

Nyolckarú polip

Közönséges tintahal

Kagylók Testüket két kemény, szimmetrikus héj fedi . Köpenyre, lágy, fej nélküli testre, izmos lábra tagolódnak. Kopoltyújuk a légzésen kívül a táplálékrészecskék kiszűrésére is szolgál.

Fésűkagyló

Ráspolykagyló

Tengericsillagok A tüskésbőrűek képviselői. Legtöbb fajuk ötkarú, de vannak fajok akár ötven karral is. Regenerációs képességük hatékony: egyetlen letört karjukból is képes új egyed létrejönni. Sok állatfajt megtámadnak: kagylókat, csigákat, tengeri sünöket is.

Tengeri sünök A szintén tüskésbőrűek közé tartozó állatok teste gömbölyded, meszes tüskék borítják. Egy részük az aljzaton mászkál, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt fogyasztanak.

Kővájó sün

Ízeltlábúak Tengeri képviselőik a különböző méretű rákok. Kitines páncél védi őket, melynek szilárdságát a belerakódott mész csak fokozza. A fejtor páncélja alatt található légzőszervük a kopoltyú. A fejlettebbek szeme mozgékony kocsányokon ül, ezért nagyon jól látnak. A legnagyobb ízelt lábpár hatalmas ollószerű fogószervvé alakult. Mindenevők.

Remeterák

Európai languszta

Halak Vízben élő gerinces állatok, kopoltyúval lélegeznek. Vannak csontos és porcos halak is. Testük áramvonalas, oldalvonalaikkal a víz áramlását érzékelik. Bőrüket fogas, vagy nyálkás pikkelyek borítják. Úszóikkal hajtják előre magukat. Plankton evők, állatevők, mindenevők is lehetnek. Többségük ikrával szaporodik, de vannak elevenszülők is.

Fehér cápa

Kékcápa

Ördögrája

Kékpettyes rája

Gömbhal

Muréna

Bohóchal

Heringek

Tűzhal

Kőhal

Mélytengeri hal

Hüllők A trópusi és szubtrópusi tengerek hüllői a tengeri teknősök. Hát és has pajzsukat belül lapos csontlemezek, kívül szarulemezek, vagy bőrszerű réteg borítja. Testhőmérsékletük nem állandó, környezettől függően változik. Medúzákkal vagy kisebb tengeri állatokkal táplálkoznak. Lágy héjú tojásokkal szaporodnak.

Levesteknős

Tengeri emlősök Evolúciójuk során a szárazföldiről vízi életmódra tértek át. Testük alkalmazkodott a vízi élethez, alakjuk áramvonalassá vált, végtagjaik és farkuk úszókká alakult. Bőrük alatt a vastag zsírréteg védi őket a lehűléstől. Megőrizték az emlősök közös jellegzetességeit: eleven utódokat hoznak a világra és azokat tejükkel táplálják, testhőmérsékletük állandó, és szőrzetük is van.

Kék bálna

Palackorrú delfin

Kardszárnyú delfin vagy gyilkos bálna

Manáti vagy tengeri tehén

Haldokló tengerek, óceánok

Mértéktelen bálnavadászat

Túlhalászás

A szennyező anyagok a folyókba, majd a tengerekbe, óceánokba jutnak.

Lehetséges, hogy a vízszennyezés miatt vetik magukat partra az öngyilkos bálnák…?

a tengerekbe, óceánokba ömlik, mérgezve az élőlényeket Hajóbaleseteknél az olajszennyeződés a tengerekbe, óceánokba ömlik, mérgezve az élőlényeket

FOGJUNK ÖSSZE!