A multidiszciplináris e-learning Dr. Balogh Imre

Történet Tanítani és tanulni - a kognitív társadalom felé („Fehér könyv”) 1995. november A tudás Európája (Amszterdami szerződés) 1997. 10. 2. A tudás társadalma (Agenda 2000) Mindenki információs társadalma (eEurope akcióterv) 2000. 06. 14. A holnap oktatásának tervezése (e-Learning) 2000. 05. 24. Terv az ICT integrálására az európai oktatási és képzési rendszerekbe (e-learning program) 2003. 12. 05. Szombathely, 2006. május 4.

(még mindig) Történet Távoktatás Programozott oktatás Számítógéppel segített tanulás ODL ICT LMS LCMS e-learning Szombathely, 2006. május 4.

A probléma Milyen kapcsolatban van egymással az Információs társadalom Távoktatás Oktatástechnológia Információs és kommunikációs technológiák E-learning Pedagógiai menedzsment Digitális pedagógia Szombathely, 2006. május 4.

Tudomány „ A tudomány alapjában véve úgy viselkedik, mint a részeg ember, aki nagyon keres valamit az utcai lámpa alatt. Amikor a rendőr megkérdi, hogy mit keres, azt mondja, hogy a kulcsát, amelyet pár méterrel odébb veszített el. Hát akkor miért itt keresi? Mert itt van világos.” Mérő László Szombathely, 2006. május 4.

Kognitív pszichológia „… megkísérelte az embert úgy vizsgálni, mint egyfajta speciális információátvivő berendezést” Mérő László Szombathely, 2006. május 4.

Kognitív tudomány „Ma úgy tűnik, a kognitív tudomány kínál olyan közös fogalmi keretet, amely a tudományos diszciplínák sokaságát átfogja, és e közös gondolkodás egyik haszonélvezője az oktatáselmélet lehet.” Csapó Benő Szombathely, 2006. május 4.

Az információs társadalom Frank Webster osztályozása: Technológiai Gazdasági Foglalkozásszerkezeti Térszerkezeti-földrajzi Kulturális Szombathely, 2006. május 4.

Hálózati társadalom „Hálózatok alkotják az új társadalmi morfológiát, s a hálózatképző logika lényegesen módosíthatja a termelés, a tapasztalat, a hatalom és a kultúra működését és kihatásait” M. Castells Szombathely, 2006. május 4.

Információs technológia „…az információs technológia egy, a korábbi technológiákétól különböző séma szerint fejlődik, megalkotva ezzel a „fejlődés információs módját”: egy nem annyira additív, inkább rugalmas, minden részletre kiterjedő, egységbe rendezett és visszaható fejlődést. A visszaható jelleg, a tény, hogy minden termék nyersanyag is egyben, mivel mindkettő információ, lehetővé tette, hogy az innováció folyamata felgyorsuljon.“ M. Castells Szombathely, 2006. május 4.

Klasszikus tanítási-tanulási környezet A tanítás-tanulás folyamata minden esetben egy jól meghatározott környezetben zajlik le, melyet Pszichológiai Szociológiai Technológiai Gazdasági aspektusai alapján írhatunk le. Szombathely, 2006. május 4.

LMS és LCMS LMS - Learning Management System LCMS - Learning Content Management System SCORM - Shareable Content Object Reference Model DTLE - Digital Teaching - Learning Environment Szombathely, 2006. május 4.

A paradigma Az új paradigmák a régiekből születnek. A tudományos forradalmak során a tudományos közösségek elvetik a hagyományos elméletet az új kedvéért, megváltoztatva ezáltal a vizsgálandó kérdések és alkalmazandó módszerek körét. Az új elmélet feldolgozása megköveteli a korábbi elmélet újraértékelését. Szombathely, 2006. május 4.

Digitális pedagógiai paradigma és e-learning Castells szerint az információs társadalom egyik jellegzetessége, hogy a gazdaság elszakad a társadalom kiszolgálásától és önállóan fejlődik. Ugyanakkor, amíg az e-learning a gazdaság oktatásra gyakorolt hatására jött létre, addig a digitális pedagógia leegyszerűsítve nem más, mint a pedagógia az információs társadalomban. Mindezek alapján a digitális pedagógia és az e-learning közötti viszonyt úgy is jellemezhetjük, mint a fent említett elszakadás leképeződése. Szombathely, 2006. május 4.

Az e-learning (1/4) Talán legszűkebb az az értelmezés, amely szerint csak az internet (ezen belül is www) alapú tanulástámogatást értjük rajta. Van olyan értelmezés is, amely szerint a hagyományos oktatástechnológia is beletartozik. Az elektronikus rendszerek által támogatott képzés, az intenet-marketing és az e-támogatás összefonódása. Szombathely, 2006. május 4.

Az e-learning (2/4) Az e-learning fogalmát a pedagógia tudománya, a menedzsment tudománya és gyakorlata, az ICT, illetve az információs társadalom fogalomköre által jelzett térben kell elhelyeznünk. Az e-learning kialakulásában a gazdaság (nem kis részben az információtechnológia) játszott főszerepet, ezzel szemben a digitális pedagógia a pedagógia válasza az e-learning kihívásaira. Szombathely, 2006. május 4.

Az e-learning (3/4) e-learning koncepció e-learning szolgáltató e-learning platform e-learning piac e-learning tananyag e-learning szoftver e-learning alkalmazás e-learning tehnológia e-learning és a versenyelőny e-learning és hatékonyság e-learning és költségcsökkentés e-learning és tudásmenedzsment Szombathely, 2006. május 4.

Az e-learning (4/4) Az e-learning a klasszikus tanítási tanulási környezet tanulási folyamatának, az e-teaching a tanítási folyamatának, míg az e-education pedig az egész tanítási-tanulási folyamatának a digitális tanítási-tanulási környezetbeli megfelelője. Ebből adódik, hogy az új tanítási tanulási paradigma az eddigi kétdimenziós modellel szemben három dimenziós. Szombathely, 2006. május 4.