Isten ajándéka embertől emberig a barátság Várnai Péter 2011. február
vagyok – létezem - élek
egyedi vagyok és megismételhetetlen
Fontos vagyok valakinek?
„tenyerébe írta a nevemet”
„örök szeretettel szeret”
világot teremtett nekem
gondoskodik rólam
enni és inni ad
megajándékoz a szüleimmel
megajándékoz önmagammal
értékes vagyok
„senki sem sziget”
„dióként dióba zárva”?
„magányod zárát feltöri szív”
a tárgy nem barát
a barátságot ki kell várni
a barátsághoz időre van szükség
a barátságot a közös idő érleli
a bizalom a barátság alapja
csak a jók érdemlik meg a barátságot
jó embernek vannak jó barátai
a baráttal azonos az irány
az igazi barátságnak csak kezdete van
a barátságot a közös érdeklődés erősíti
a barátság nem egyformaság
a barátság a színes egység világa
a barátban a közöset keressük
a barát együtt örül
a barát nem hagy magadra
a barát számíthat rám
a barát együttműködik a jóban
a barátok jól megférnek
a barát elfogad és formál
a barátság: szabadság
a barát terhekkel együtt vállal
a barát szívesen osztozik
a barát torzója: a cimbora
a barát nem lehet társ a rosszban
a barát megment a rosszabbik énemtől
a bajtárs oda-vissza segít, de nem barát
a közös cél még nem barátság
a munkatárs nem mindig barát
a barát mindig segít, de …
aki segít az nem mindig barát
a baráttal öröm együtt lenni, de …
az együttlét még nem barátság
a barát megfizethetetlen drága kincs
a barát az aranynál is értékesebb
„a lelket lopja ki a világból, aki elárulja a barátságot”
a barátság célja: maga a barátság
„barátaim vagytok” – mondja Jézus