Az új gazdaságpolitika körvonalai Dr. Mellár Tamás egyetemi tanár, kutatási igazgató

Miért kell új gazdaságpolitika? Mert a régi megbukott, ezt bizonyítja az elmúlt nyolc esztendő katasztrofális eredménye –Alacsony a potenciális növekedési ütem –Magas az államadósság –Magas a munkanélküliség –Külső/belső egyensúlyvesztés Továbbra sem tudtunk felzárkózni a fejlett országok táborába: az egy főre jutó GDP alapján stagnálunk Mert az elhúzódó világgazdasági válság új válaszokat igényel a régi kérdésekre

Követelmények az új gazdaságpolitikával szemben Tartsa be az egyensúlyi követelményeket, de ne legyen restriktív-jellegű Biztosítsa a növekedés feltételeit, állítsa növekedési pályára a gazdaságot Számolja fel a duális gazdaságot, legyen modernizációs jellegű Oldja a területi feszültségeket, gondoskodjon a vidék gazdasági felzárkóztatásáról Csökkentse a jelentős jövedelem- különbségeket, erősítse meg a középosztályt

A 29 pontos intézkedéscsomag Gazdaságpolitikai szempontból fontos intézkedések: –A TÁSA csökkentése 19%-ról 10%-ra 500 millió Ft nyereség alatt –A 16%-os egykulcsos SZJA bevezetése –A 200 milliárd Ft-os bankadó –120 milliárd Ft kivonása az államapparátusból Bürokrácia-csökkentő intézkedések –kis adók megszüntetése, engedélyek számának csökkentése Közérzetjavító intézkedések: –a pálinkafőzés liberalizálása, –2 milliós bérplafon a közszférában

A nyereségadó csökkentése 19%-ról 10%-ra Hatása a költségvetésre az idén: - 70 milliárd Ft mínusz - A továbbiakban évenként milliárd kiesés Kérdés az ösztönző hatás a következő évekre: - évi 0,1-0,4%-os GDP növekedés Csak évek múlva térülhet meg az adócsökkentés a költségvetésben - De jelentősek a közvetett, externális hatások

Egykulcsos SZJA A versenyképesség javítása miatt indokolt a bevezetése Jelentős költségvetési kiesés, mert a 21%-os effektív helyett csak 16%-os adókulcs lesz Szociálisan igazságtalan, még akkor is, ha lesz benne családi kompenzáció - Ezért egy vagyonadó bevezetése kívánatos lenne a magasabb vagyonkategóriáknál További kérdések: - Milyen ütemben fog történni a kedvezmények kivezetése? - Lesz-e bérkompenzáció? - Hogyan fedezik a bevételkiesést?

A bankadó hatása A Költségvetési Tanács becslése: 50 milliárdos GDP-csökkenés, 80 milliárd áthárítása a lakosságra Mindkettő eltúlzott becslés, reálisabb milliárdos negatív hatásokkal számolni Fogadtatása vegyes volt, negatív következményei csak jövőre jelentkeznek, a kormánynak erre fel kellene készülnie A jövőben csökkenteni kellene nagyságát és kiterjeszteni minden monopol-helyzetre

A évi költségvetés alakulása Adóbevételkiesés a 3,8%-os hiány-tervhez képest: -400 mrd Ft Ebből: Tása -280 milliárd, Szja -70 milliárd A 29 pont költségvetési hatása: +100 mrd Ft Tása -70 mrd Ft, bankadó:+170 mrd Ft Egyéb tételek és zárolásak: 200 mrd Ft Magánpénztár, kamatkiadások: +110 mrd Ft zárolások: +120 mrd Ft, árvíz: -30 mrd Ft Éves tartaléknak kell fedeznie a fennmaradó 100 mrd Ft-ot és a többi hiányt (önkormányzatok 160 mrd Ft) 4%±0,2

A évi költségvetés Adócsökkentés nélkül automatikusan megvalósulhatna a 3% alatti hiánycél Két forgatókönyv a 16%-os SZJA-ra mrd Ft költségvetési kiesés (részleges bevezetés) mrd Ft kiesés (teljes átállás) Mozgástér és lehetséges források: - magánnyugdíjpénztárak (három lehetőség) - támogatások és adókedvezmények ( mrd Ft-os forrás) - államigazgatási reform (önkormányzatok, állam- apparátus)

Az Új Széchenyi Terv A régi Széchenyi Terv sikere komoly igéretet jelent Az ÚSZT gondolati és működési keret - A mechanizmusok, kölcsönhatások még kidolgozatlanok A hét fő irány jó, bár nem homogén - keverednek benne az ágazati és funkcionális elemek (de hiányzik pl. az informatika) Sok múlik a pályázati rendszeren és a mozgósítható források nagyságán

Mire lenne még szükség? (1) Egy fenntartható növekedési pálya definiálására, amely: –Felvázolná, hogy miként csökken az újraelosztási arány 10%-ponttal –Megmutatná, hogyan zárul a kibocsátási rés –Miként csökken az adósság/GDP hányados 60%-ra Egy vidékfejlesztési programra, amely: –komplex módon mutatná be a gazdaság, a társadalom és a közigazgatás új együttműködését –Új húzóágazatokat jelölne ki (élelmiszer-, energia- gazdaság, falusi turizmus)

Mire lenne még szükség? (2) Egy modernizációs programra, amely: –tartalmazná a nagy elosztási rendszerek reformját (oktatás, egészségügy, nyugdíj-rendszer) és a közigazgatási reformot –Megfogalmazná az új monetáris és fiskális politika alapelveit (mert a régiek a válság időszakában láthatóan nem jól működtek) És végül annak felismerésére, hogy kivételesen kedvező a nemzetközi és a politikai helyzet.

A potenciális növekedés alakulása

A kibocsátási rés alakulása

Az egy főre jutó GDP növekedése a visegrádi országokban

A kiadási főösszeg alakulása

A kibocsátási rés záródása

Az adósságráta csökkentése