Minőségmenedzsment 9.előadás Karbantartási rendszerek

Karbantartás: az a tevékenység, amelyet el kell végezni az állóeszköz üzemképessége és rendeltetésszerű használata érdekében Üzemfenntartás: üzemi épületek építmények állagának megóvására és a berendezések üzemképességének fenntartására irányulnak. E szerint a karbantartás ennek részfeladata Karbantartás: Meghibásodást megelőző tevékenységek Kezelés Felügyelet, gondozás Vizsgálat Meghibásodást megszüntető tevékenységek Javítás csere

Karbantartás fejlődése 1990 1950 Üzemzavar elhárítás Tervszerű megelőző karbantartás Állapotfüggő karbantartás Megbízhatóság alapú karbantartás TPM A számítógépes rendszerek alkalmazásával lehetővé vált a meghibásodások sokoldalú elemzése. Ezek alapján előre jelezhető a meghibásodások valószínüsége. Rugalmas ciklusidejű Keletkező hibák megelőzése, Merev ciklusidő

I. Egyszerű karbantartási rendszer jellemzői (Kiesési stratégia) A szükségszerinti javítást a meghibásodás bekövetkezése után végzik. Előnye: az alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók, egyszerű, nem szükséges ismerni a meghibásodási rátát Hátránya: a javítás előre nem tervezhető, további károsodást okozhat, nagy javítókapacitás, nagy alkatrészkészlet,költséges

II. Tervszerű megelőző karbantartás célja a szükséges biztonság mértékéig, a gazdaságosság határain belül az üzembiztonság állandó fenntartása. mint tervszerű megelőző karbantartás, előírt időközökben (előre mereven meghatározott időpontokban, ciklusrend szerint) végzett karbantartás és javítás a ciklusrend: időtől (naptári), vagy teljesítménytől (futás km., üzemóra) függő előnye, a pontos javítási terv és tartalékalkat rész készletigény. hátránya, hogy nagyok a javítás költségei, Hátránya csökkenthető módosított ciklusrend alkalmazásával

III. Állapotfüggő karbantartási rendszer (Condition based maintanance) A diagnosztikai eljárások bevezetése tette lehetővé. A jármű, gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg a javítás várható időpontját, várható mértékét. Feltétel: A károsodási állapot műszaki diagnosztikával kellő pontossággal megállapítható legyen Állapotvizsgálat költsége legyen kisebb, mint a maradék használati időtartam jobb kihasználásából származó megtakarítás Alkalmazása

IV. Megbízhatóság alapú karbantartás Megbízhatóbb termelés és a gépek megbízhatóbb működése igényelte. A meghibásodás és a megbízhatóság valószínűségének megállapítása lehetővé tette a javítás várható időpontjának pontos meghatározását.

V. Teljeskörű Hatékony Karbantartás (TPM) Lásd később

Az alapvető karbantartási stratégiák

Karbantartási stratégia Definíciója: egy meghatározott időtartamon belül a karbantartási teendők és műveletek sorrendjének, tartalmának és a végrehajtás módjának rögzítése Lényege: szembeállítja a meghibásodások (üzemzavarok) gazdasági hatásait a karbantartási tevékenység költségeivel Lehet: Időrend szerint: merev vs. rugalmas Kritérium szerint: időfüggő vs. paraméterfüggő

A stratégia választásának kritériumai 1. kritérium: költség-haszon elemzés (gazdaságossági szempontok) és 2. kritérium: rendelkezésre állás (megbízhatósági szempontok) vagy 3. kritérium: maximális megbízhatóság

alapok R(t) – hibamentes működés valószínűsége F(t) – meghibásodás valószínűsége (a meghibásodás rögzített t idő előtt mekkora valószínűséggel következik be) λ(t) – meghibásodási ráta R(t)+F(t)=1 kétállapotú elemek esetében 1 1000 R(t) F(t)

A megelőző karbantartás alkalmazásának 1. feltétele A megelőző karbantartás alkalmazásának 1. feltétele, hogy a meghibásodási ráta monoton növekvő legyen Visszavezethető a kiesési stratégia és a megelőzési stratégia gazdaságosságának elemző összehasonlítására

A megelőző karbantartás alkalmazásának 2. feltétele váratlan meghibásodás költsége (K1) KB - pótelemek költsége KN – utólagosan bekövetkező kár következtében szükséges pótalkatrészek költsége KM - helyreállítás bérköltsége ka – fajlagos kiesési költség Ta – helyreállítás következtében szükséges állásidő Versus megelőző karbantartás költsége (K2) KBS – beszerzési költség KMS – kicserélési költség 2. Feltétel: K1>>K2

Optimális karbantartás periódusideje kü(tper)=k1(tper)+k2(tper)min , ahol kü(tper) – a karbantartás periódusidőre vetített fajlagos üzemfenntartási költsége k1(tper) – a váratlan meghibásodás fajlagos költsége k2(tper) – az adott hiba megelőzését szolgáló karbantartási művelet fajlagos költsége tper k1(tper) k2(tper) kü(tper) tper opt

A megelőző karbantartás alkalmazásának 3. feltétele hogy a minimális üzemeltetési költség (kü,min) legyen kisebb, mint a kiesési stratégiához kapcsolódó K1/T1 érték Ahol K1 a meghibásodás költsége T1 a hibamentes átlagos működési idő

Az előzőekben tárgyalt karbantartási stratégiák csupán a műszakilag és gazdaságilag elérhető legnagyobb rendelkezésre állási szintet képesek biztosítani. Nem veszik azonban figyelembe a gépen dolgozó üzemeltető, a karbantartást végzők, a tulajdonosok, ill. a menedzsment érdekeit.

TPM Célok Eszközök Gyártórendszer hatékonyságának növelése Teljes életciklusra kiterjedő karbantartási rendszer Eszközök Szervezeti egységek bevonása Alkalmazottak aktív bevonása Motivációs rendszerrel való összehangolása: autonóm team munka

TQM alapelemek - TPM alapelemek Vevőközpontúság Teljes elkötelezettség Folyamatos javítás Vevőközpontúság A szervezet minden szintjének bevonása a döntési folyamatokba Folyamatos javítás (PDCA ciklus)

TPM - Alapelvek 1. Emberközpontú megközelítés: a kezelő nem szétesésig hajtsa a gépet saját teljesítménye növelése érdekében, hanem már a hiba megjelenésekor tegyen említést arról a karbantartónak 2. vezetés elkötelezettsége: felső vezetés támogatása, szükséges anyagi erőforrások, eszközök infrastruktúra biztosítása. 3.Megoldások kidolgozása a részletekig: ha a konkrét részletekig ki van fejtve és szabályozva, csoportmunkában, hogy mindenkinek a szempontja érvényesüljön 4.Termékminőség: törekedni kell a nulla hiba elérésére. 5.Folyamatos fejlődés: PDCA alkalmazása a karbantartás során is.

TPM - eszközei Gépi állásidők csökkentése Termékminőség által okozott veszteségek kiküszöbölése Gyártórendszer rendelkezésre állásának maximalizálása Autonóm karbantartás és team munka Folyamatos problémamegoldó és –javító tevékenység

TPM - Veszteségforrások csökkentése: Állásidő, üzemen kívül töltött idő (downtime) Műszaki meghibásodások, üzemzavarok, (pl nincs alkatrész készleten) Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek Nem megfelelő sebességből adódó veszteségek (speed losses) Holtidő (üresjárat), kisebb leállások (az adathiányból eredő hibás karbantartási döntések vesztesége) Csökkentett sebesség. (rossz műszaki állapot miatti alacsonyabb kapacitás) Hibák (defects) Minőségi hibák és selejt (termékhibák, újra megmunkálások és selejt okozta veszteség) Indítási, kitermelési veszteségek (nem indokolt beindítás vesztesége)

TPM – OEE (Overall Equipment Effectiveness) A gyártórendszer hatékonysága OEE=A*P*Q A (aviability) – rendelkezésre állás P (performance rate) – teljesítmény faktor Q (quality rate) – minőség faktor

Rendelkezésre állás (A) Rendelkezésre állás= (terhelési idő – állás idő)/terhelési idő terhelési idő: egy adott időszak alatt (hónap, hét), a gép rendelkezésre állását, készenlétét jelenti. állás idő - amikor a gép műszaki meghibásodás miatt, beállítás, összeszerelés stb. miatt áll Működési idő= terhelési idő-állás idő %-ban adja meg, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit működött termelő üzemmódban a gép

Teljesítmény faktor (P) Nettó működési ráta*működési sebesség ráta [(output*aktuális ciklusidő)/működési idő]*[ideális ciklusidő/aktuális ciklusidő] Működési sebesség ráta – a csökkentett sebességből adódó veszteség Nettó működési ráta – a kisebb leállásokból eredő veszteséget adja meg %-ban mutatja ki, hogy az elfogadott (maximális) teljesítményszinthez képest milyen teljesítmény szinten üzemel a gép

Minőségi faktor (Q) Minőségi faktor= megfelelő termékek száma/input Megfelelő termékek száma= Input – (kezdeti hibák+folyamathibák+próba termékek) %-ban adja meg, hogy a legyártott termékből mennyi volt megfelelő minőségű

OME mutatószám Általános munkaerő hatékonyság - karbantartási munkaerő hatékonyságának mérésére OME=A*P*M*Q A – Availability rate- Idő kihasználási mutató: %-ban adja meg, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit töltenek munkavégzéssel P – Performance rate – Teljesítmény mutató: milyen intenzitással dolgoztak M- Method rate – Módszer mutató: az alkalmazott módszer hatékonysága Q- Quality rate – Minőség mutató: %-ban adja meg, hogy az elvégzett karbantartási munkák milyen minőségűek voltak

Köszönöm a figyelmet! Koczor Zoltán (2004): Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. Thüv Rheinland InterCert. (184-193. old) Kövesi– Erdei– Tóth Eszter(2008): 5, 6. fejezet