A hetényi varrottas A hetényi kézimunka történetének rövid összefoglalója

Hetény

Gazdag történelemmel rendelkezik: - a vaskor időszakát 3 korszakra osztjuk , ezek közül az egyik a hetényi kultúra nevet viseli.

” Komárom vármegye házi iparának legjelentékenyebb ága a hetényi Subrikálás. Hetény községében kb. 25 évvel ezelőtt új és szépen jövedelmező kézimunkaipar keletkezett, amely még most is fejlődőben van, s helyesen irányítva és terjesztve szép jövőt ígér! „ A Magyarország Vármegyéi és városai , Magyarország monográfiája c. kiadvány a Millénium idejére kiadott sorozat, a Komárom Vármegye és szabad királyi város c. kötet

Baranyai Géza Komárom megyei nagybirtokos, az 1800 évek vége felé, nejével együtt tanfolyamokat szervezett az asszonyok számára.

Hetényi asszonyok a paplak udvarában.

Tanfolyamok Szalai Zsigmondné Dékány Lídia vezetésével

A kézimunkázás kellékei Dob Dobszíj Tű Kisolló Dobruha cérna

Azsúr „ Némi hírre tett szert a hetényi úgynevezett varrottas, házi használatra szánt áttört, vagy magyarosabban vagdalásos munka, amely azonban ízlés és kivitel dolgában jóval mögötte marad a már szintén mind inkább tömeg áru szintjére süllyedt igazi varrottasnak. „ A Magyarország Vármegyéi és városai , Magyarország monográfiája c. kiadvány a Millénium idejére kiadott sorozat, a Komárom Vármegye és szabad királyi város c. kötet

Az 1870-es években a kézimunkázás virágzó házi ipar volt Hetényen. Beck Ödön Fülöp bronz emlékplakettje

Hetényi varrotas Pesten Fedák Sári A hetényi asszonyok járták a vásárokat mintacsíkjukkal, hogy kínálják munkájukat

Az azsúrozás alapszabálya az anyag visszáján dolgozunk, balról jobbra haladunk, az alapkelmébe alul mindig ugyanazon szál alá öltünk, hogy egyenletes azsúrt kapjunk,

1895. december 21., Komáromi lapok, XVI.évf., 4.sz., 7.lap „Szép példa Szelle Margit úrhölgy, hetényi postamesternő, kiállítási helyi bizottságunk megkeresése folytán, arra tökélé el magát, hogy a hetényi szegény sorsú nők háziipari készítményeit (minők: szövés, fonás, varrottasok, népies hímzések) egybegyűjti és saját költségén mutatja be a jövő évi Ezredéves országos Kiállításon. ...Bár találna a szép példa, melyre hivatkoztunk, követőkre!”

Komáromi lapok, 1900.szeptember 1., XXI. évf. , 35.sz., 4.lap Chaplain (Francia, 1839 - 1909) Plakett Párizsi Világkiállítás 1900. Komáromi lapok, 1900.szeptember 1., XXI. évf. , 35.sz., 4.lap „Mint a hivatalos francia lap hiteles magyar fordítása nyomán közöljük, vármegyénk kiállítói közül a következők nyertek kitüntetéseket. Ácsi cukorgyár gazdasága mezőgazdasági terményekért ezüst érmet, Hasznos madarak termékeiért Baranyai Géza a méhészeti szakosztály elnöke ezüst érmet, Lakatos Károly bronzérmet. Említést érdemel, hogy a szakosztálynak a vármegyén kívül lakó tagjai közül a csoportban Kováts Antal aranyérmet, Pohánka Ödön bronzérmet nyertek. Borért Schleinger Ignác aranyéremmel, csipkeverés, hímzésért Szelle Margit (Hetény) elismerő oklevelet, ruházati csoportban Ruzicska József bronzéremmel lettek kitüntetve. Szívből üdvözöljük a kitüntetett kiállítókat!”

Korabeli sajtó a Hetényi varrottasról „Köztudomású dolog, hogy Komárom megyéban a háziiparnak többféle ágát művelik. Elsősorban áll Hetény gyönyörű subrikája….”Komáromi Újság, 1906. október 4., A.M.V.E köréből – A hetényi varrottas munka, Karácsonyi vásár „…két ügyes, szemrevaló hetényi menyecske mutatott be és szép viseletük feltűnést keltett, olyannyira, hogy megrendelésekkel jöttek haza”Komáromi Újság, 1906.október 11., A hetényi Háziipar, A.M.V.E. mozgalma

A hetényi háziiparral foglalkozóknak, mára elég nagy piacuk van az országban, sőt azon kívül is. A terjesztésén kívül arra kell helyezni a fősúlyt, nézetünk szerint, hogy a háziipart a szomszédos falvakban (Szentpéter, Izsa, Kurtakeszi és Marcelháza) is meghonosítsuk, ezek lakosságának is megélhetési forrásokat nyújtsunk. Heténynek akkora piaca van, hogy a folyton fokozódó megrendeléseknek máris alig képes eleget tenni.” Komáromi Újság, 1906.október 11., A hetényi Háziipar, A.M.V.E - mozgalma

Toledó-hímzés Toledó-hímzés, a szálhúzásos, áttört kézimunkák egyik fajtája. Készítésekor úgy vágják ki bizonyos rendszer szerint a vászonkötésű alapanyag szálait, hogy a motívumot maga a sértetlen alapanyag alkossa.

Drukkolás A tűvel kilyuggatott mintát ráhelyezték az anyagra, megszórták indigóporral , amit alaposan beledörgöltek.

A fonóban- nagy családoknál Közös varrás Éneklés Mesélés

Köszönjük a figyelmet! Készítették: Rancsó Dorottya, 7. o. Androvics Franciska , 7.o. Tarczy Lajos AI Hetény 2011/2012 Felk. ped.: Mgr. Rancsó Andrea

Felhasznált irodalom: Zajos Ernő: A varróban A Magyarország Vármegyéi és városai, Magyarország monográfiája c. kiadvány a Millénium idejére kiadott sorozat, a Komárom Vármegye és szabad királyi város c. kötet. Komáromi Lapok, 1895, 1900, 1906, 1907- es év számai. www.villaheten.com Mese: Rancsó Dezsőné Farkas Margit(1945) Hímző asszonyok fénykép Pákozdi család tulajdona