Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 2014. Június 4. A környezet minősége a fenntartható városi jövőképben, a fenntartható közlekedés igénye Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 2014. Június 4.

Egy lakosra jutó szárazföld nagysága (ha)

A városi lakosság aránya A világ országaiban Magyarországon

Fenntartható város → jövőkép Képes biztosítani a mai és a későbbi generá-ciók számára is szükségleteik kielégítését Maslow piramis

Fenntartható város → jövőkép miközben megőrzi a Föld eltartóképességét; működő- és regenerálódó képességét. (környezet- és természet védelem, energiaforrás gazdálkodás)

Fenntartható város → jövőkép Integrált fejlesztés A település fizikai fejlesztésénél figyelembe kell venni a gazdaság oktatás, kultúra társadalmi kapcsolatok környezet- természetvédelem szempontjait. Eszköz: Társadalmi és ökológiai szempontból is hatékony, optimális erőforrás-gazdálkodás.

Fenntartható város

Tiszta környezet → Egészség, jólét

A Városi környezetminőség indikátorai levegőminőség; zaj állapot; hulladék termelés és kezelés; energia használat szerkezete; üvegházhatású gázok kibocsátása; zöldfelületek mérete, fenntartható területhasználat; természeti környezet és biodiverzitás; víz védelem; szennyvízkezelés;

A Városi környezetminőség meghatározói közlekedés (személy és áruszállítás); lakossági tevékenység; ipar, szolgáltatás; település szerkezet, településfejlesztés (hosszabb távon)

A közlekedés környezeti hatásai levegőterhelés; zaj terhelés; ÜHG kibocsátás (globális hatás); területhasználat (út, parkolás); energia használat; víz- és talaj terhelés; természeti környezet veszélyeztetése.

A közlekedés környezeti hatásai

Közlekedésre jellemző légszennyezők Nitrogénoxidok légzőszervi megbetegedések, ózonképződés; PM10, PM2,5 légzőszervi- szív és érrendszeri betegségek, allergia, toxikus hordozó; Szénhidrogének ózonképződés, egyes csoportok toxikusak; Egyéb toxikus anyagok (aldehidek, PAH, stb.) rákkeltők, mutagének

Közlekedési NOx emisszió 2010.

Közlekedési PM10 emisszió 2010.

PM10 koncentrációk alakulása

NO2 koncentrációk alakulása

Budapest stratégiai zajtérképe Nappal Éjjel

Közlekedési zaj Az EU lakosságának kb. 20 %-a él „fekete területen” (olyan környezetben, ahol az éjszakai zajterhelés a kívánatosnál magasabb és zavarja a nyugodt alvást). további 40% él úgynevezett szürke területen, ahol a nappali zajkibocsátás rendkívül zavaró hatású. Magyarországon a városi lakosság 50%-a él a kívánatosnál nagyobb mértékű zajban. A domináns zajforrás Európa szerte a közúti közlekedés.

Globális környezeti hatás Szén-dioxid CO2 kibocsátás; Dinitrogén-oxid N2O kibocsátás; Ózonkárosító anyagok használata;

A közlekedés és az éghajlatvédelem a szektor által okozott szén-dioxid kibocsátás részaránya magas [Mo:1985: 6,44 % és 2009: 19,0 %]; a közlekedési ágazat energiaigénye dinamikusan növekszik.

A közlekedési módok területigénye (forrás: BME)

Helyi személy közlekedésben A közlekedési módok Helyi személy közlekedésben nem motorizált közlekedés (kerékpáros, gyalogos); tömegközlekedés villamosmeghajtású eszközök (villamos, troli,metró, vasút) autóbusz egyéni gépjármű használata

A közlekedési módok Helyközi személy közlekedésben tömegközlekedés vasút autóbusz hajó (igen korlátozottan) egyéni gépjármű használata légiközlekedés Áruszállítás közút (városon belül ez jellemző) Víziút Légi szállítás

A helyi közösségi közlekedés használatának változása

Miért kell fokozott figyelmet fordítani a közúti közlekedésre? A közlekedésből származó emissziókban a közúti közlekedés aránya Szénmonoxid CO 98,8 % Szénhidrogének HC 95,0 % Nitrogénoxidok NOx 89,0 % Részecske PM 97,0 % Széndioxid CO2 98,0 %

cél: a fenntartható városi közlekedés “Közlekedés, amely úgy elégíti ki az emberi jólét, a társadalmi és gazdasági fejlődés következtében felmerülő közlekedési igényeket, hogy nem veszélyezteti az emberi egészséget és az ökoszisztémát, továbbá a fosszilis tüzelőanyagok használatának minimalizálása mellett növeli a megújuló energiaforrások használatának arányát”. A jelenlegi közlekedési rendszerek nem fenntarthatóak

Mit kell tenni? A közlekedési-szállítási igények optimalizálása területfejlesztés, településrendezés; informatika, logisztika; gazdasági szabályozók.

A nem motorizált közlekedés előtérbe helyezése, elősegítése Mit kell tenni? A nem motorizált közlekedés előtérbe helyezése, elősegítése infrastruktúrájuk fejlesztése (kerékpárutak, tárolók stb.); intermodalitás eszközeinek fejlesztése; település tervezés; a használat arányos, majd az externális költségeket figyelembe vevő gazdasági szabályozások;

Mit kell tenni? A közösségi közlekedés személyközlekedésen belüli részarányának növelése eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztése; közlekedési szövetségek létrehozása.

Mit kell tenni? Környezetkímélő városi áru szállítási rendszerek kialakítása, bevezetése logisztikai eszközök alkalmazása; infrastruktúra fejlesztése; környezetkímélő, alacsony vagy 0 kibocsátású járművek használata;

Mit kell tenni? A járművekből származó szennyezőanyag és ÜHG kibocsátás közvetlen csökkentése alacsony vagy 0 emissziós személygépkocsik használata (adó,behajtási korlátozások, parkolási rendszerek); környezetkímélő közüzemi járművek használata (pl.szemétszállítás);

Mit kell tenni? A társadalom rendszeres tájékoztatása a közlekedés környezeti hatásairól, a káros hatások költségeiről, a meghozott intézkedések hatékonyságáról, amely felhívja a figyelmet az egyén felelősségére, erősíti a napi gyakorlatba beépítendő környezetvédelmi szempontok és intézkedések támogatottságát. Ecodriving programok tudatformáló kampányok.

Környezetkímélő vezetés, gépjármű üzemeltetés (Ecodriving) A vezetési mód, stílus → üzemanyag fogyasztás Gépjármű üzemeltetés → üzemanyag fogyasztás Korszerű fedélzeti berendezések → üzemanyag fogyasztás

Környezetkímélő vezetés (Ecodriving) vezetés egyenletes sebességgel; Forgalomhoz igazított sebesség, a hirtelen gáz-fék használat kerülése; Rövid ideig legyen üresjáratban a motor, ha 1 percnél tovább áll, le kell állítani; Megfelelő időben kell magasabb fokozatba váltani (sebesség váltó használata); vezetés kanyarban vagy hegyvidéken: megfelelő gyorsítás, fékezés, sebességváltó fokozat

Környezetkímélő használat, üzemeltetés Csomagtartók, légterelők használata, ablakok zárása (aerodinamika); Szükségtelen eszközök (tömegnövelés) [nyáron hólánc, tartaléktank stb.) Keréknyomás rendszeres ellenőrzése (havonta egyszer hideg állapotban); Klíma-fűtés optimalizált használata; Rendszeres karbantartás (motor beállítás, olajszint ellenőrzés stb.)

A környezetbarát közlekedésfejlesztés eredménye a települések környezeti állapota javul; csökken a légzőszervi, idegrendszeri és egyéb a levegőszennyezéssel és zaj terheléssel kapcsolatba hozható megbetegedések aránya; javul az emberek közérzete, általános hangulata; javul a munkavégzés hatékonysága, eredményessége a természeti környezet kevésbé sérül; a földterületek hasznosítási lehetősége megnő javul az életminőség, közelebb kerülünk a fenntartható város jövőképéhez

Köszönöm figyelmüket