A napsugárzás, a hőmérséklet, a szél és a csapadék felszínformáló hatása
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása Belső erők: kiemelkedéseket (hegységek) és mélyedéseket (medencéket, árkokat) hoznak létre Külső erők: a kiemelkedéseket lepusztítják, a mélyedéseket feltöltik
Belső erők Kőzetlemezek mozgása Vetődés Gyűrődés Vulkánosság Földrengések Magas hőmérsékletű magmaáramlások Nehézségi erő
Külső erők Hőmérséklet-ingadozás Víz Szél Jég Tengervíz Élővilág Társadalom
Aprózódás A kőzetek fizikai tulajdonságai változnak (szemcseméret, térfogat) Felmelegedéskor a kőzetek kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak → gyakori térfogatváltozás → repedések keletkeznek → feldarabolódnak
Aprózódás formái Hőingás okozta aprózódás Fagyaprózódás Növényzet okozta aprózódás
A szél felszínformáló tevékenysége Hatékony felszínformáló: száraz éghajlatú, növényzet nélküli területeken Munkavégző képessége az erejétől függ Pusztító, szállító és építő (felhalmozó) tevékenység
A szél pusztító tevékenysége (defláció) Száraz, sivatagos, növényzet nélküli vidékeken Szállított homokszemekkel csiszol → szélmarás → ingókövek, tanúhegyek Elszállítja az apró felszíni törmelékeket → deflációs medencék
A szél pusztító tevékenysége (defláció) Félig kötött homokterületeken Tágas medencék helyett hosszú szélbarázdák A szélbarázdák között maradékgerincek A szélbarázdákból kifújt homok garmadákban halmozódik fel
A szél építő munkája (akkumuláció) Szabadon mozgó homok (sivatag) Fodros felszín Bálnahátbucka Barkán Sivatagi dűne
A szél építő munkája (akkumuláció) Félig kötött homokterületeken: parabolabucka Épülő, lapos, homokos tengerpartok: parti dűne, vándordűne A szállított finom szemcséjű sárga porból évezredek alatt lösz (üledékes kőzet) képződött
A csapadékvíz felszínformáló hatása A víz mindig lefelé, az alacsonyabb térség felé halad, magával szállítva a hordalékokat A felszínen elfolyó víz magával sodorja a talajrétegeket → esőbarázdákat, árkokat alakít ki