A honfoglaló magyarok étkezési szokásai Készítette: Hárs Bianka
a tartósítás, konzerválás fontos volt Anonymus arról tudósít, hogy őseink minden győzelmüket napokig tartó evéssel-ivással ünnepelték meg sokáig "áldomásnak" nevezték a lakomát
Étkezés helye külön asztalnál ült a fejedelem, külön a fejedelemasszony kereveteken, zsámolyokon ülhettek, de nem zárható ki, hogy székeken ültek közös bográcsból és kézzel ettek
Növénytermesztés búza, árpa, köles a kalászokat megpörkölték, megszárították gyümölcstermesztés: általában szőlő újhazában megismerték a zabot, rozst
Általános ételek
Kenyér, tésztafélék durván őrölt gabonából sütötték lepényféléket, kásákat is készítettek legrégibb tésztánk a galuska
Húsétel „a nyergük alatt puhították” sózással, szárítással, pácolással tartósították juh volt a legkedveltebb ünnepi alkalmakkor ló- és marhahús vad: szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, vadkacsa, vadliba
Halétel csuka harcsa ponty tok kárász viza ikra rák
Tejtermékek túró sajt vaj író tejföl tejszín
Gyümölcsök alma, birsalma körte eper szeder szőlő barack dió gesztenye, mogyoró
Zöldségek, fűszerek hagymafélék gombák sóska, spenót,csalán borsó bors, torma méz, ecet, szerecsendió, fahéj, vanília kakukkfű, tárkony, rozmaring, kapor
Italok víz forrásokból, patakokból kumisz erjesztett lótej méhsör bor kölesből egy „boza” nevű italt erjesztettek
Érdekességek hatással volt a bolgár-török népekkel való érintkezés az étkezésre Tarhó: Oltott tehéntej, felforralt tejet pirított köménymaggal oltanak be és lehűtve fogyasztják Varik: lefölözött és megfőzött aludt tej Szárma: szőlő- vagy káposztalevélbe burkolt és rizzsel kevert hús, amelyet zsírban, olajban sütöttek vagy lében főztek meg