A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer

Alapvető fogalmak Nemzetközi monetáris rendszer Nemzetközi pénzügyi rendszer Lehetetlen hármasság Tőkeliberalizáció Rögzített árfolyamok Önálló pénzügypolitikák

A monetáris rendszer történelem 1944 – 1971: rögzített árfolyamok, IMF, vietnámi háború,infláció, dollárleértékelés napjainkig: áttérés a rugalmas árfolyamokra, gazdasági interdependenciák változása - nézetek, pénzügyi forradalom, liberalizáció, pénzpiaci integráció, növekvő függés, árfolyamingadozások

Érvek a stabilabb árfolyamok mellett Árstabilitás, nincs inflációs politika Stabilizálja a tőkeáramlást, csökkenti a bizonytalanságot (kereskedelem, beruházás) Meghatározhatóak a relatív költségek és komparatív előnyök – hatékony tőkeáramlás

Érvek a rugalmas árfolyamok mellett Fenntartása nem költséges Nemzetközi beruházások + pénzügyi függetlenség → rugalmas árfolyamok Fizetési mérleg egyensúlyba billentése leértékeléssel Sokkok kezelése (reálváltozókhoz nem kell nyúlni) Fedezeti ügyletek

Az euró és a dollárközpontú rendszer megszűnése (?) Tényezők: USA gazdasági ereje Pénzügyi szektor Versenyképessége Hatások: - Méretgazdaságosság és tranzakciós költségek - Fizetési mérleg deficit finanszírozása - Hitelek, árfolyamkockázat - Tárgyalási pozíciók - USA, EU, Japán (valutablokkok)

A nemzetközi pénzügyi rendszer 70-es évek forradalma (Bretton Woods-I rendszer véget ér) Erőforrások hatékony felhasználása Instabilitás nőtt Nemzeti alapon szerveződő rendszer, „hazai hatás” Rövid távú pénzmozgások Valóban történt integrálódás? s és c ráták Tőkeköltség Pénzügyi globalizáció és válságok

Minsky pénzügyi instabilitási elmélete 1. A válság a kapitalista rendszer velejárója Kiszorítás, vagy külső sokk – profitnövekedés legalább egy szektorban Tőke átcsoportosítása, ha valóban nyereséges: befektetési láz (hitelek, spekulációs pénzek, pénzkínálat) Türelmetlenség, áremelkedés (2 ok), újabb spekuláció („eufória”) Eredmény: befektetések felfutása és áremelkedési spekuláció

Minsky pénzügyi instabilitási elmélete 2. Irracionális befektetések (a befektetési láz „őrület” vagy „buborék” stádiuma) Bennfentes információk – néhányan kiszállnak Pánik kialakulása - pénzügyi válság Árzuhanás – csődök – további árzuhanás Hitelnyújtás beszüntetése, hitelpiac összeomlása Recesszió, aztán talpraállás

Pénzügyi szabályozás 2 nézet: tőkemobilitás, hatékony erőforráseloszlás, bízzuk a piacra (érdekek) Liberalizáció destruktív hatásai (ker-i lib.), IMF felügyeletével tőkemobilitás

„Bízzuk a piacra” „erkölcsi kockázat” – van, aki majd kiment A befektetők valójában racionálisak Feladat: erkölcsi kockázat felszámolása Baj: nincs tapasztalat, merész gazdaságpolitika, a befektetők belesodródnak a Minsky-féle eufóriába

„Bízzuk egy szervezetre” IMF megerősítése Tőkeliberalizáció felügyelettel Nagyobb átláthatóság és hatékony információgyűjtés Érintettek érdekei Magatartási kódexek és szigorúbb felügyelet, Bázeli Egyezmények. Problémák esetén beavatkozásra jogosult-e az IMF? Végső hitelező: szükség és lehetőség (erkölcsi kockázat)