Immunrendszer

Az immunsejtek miniatűr társadalma Környezetünk nem steril!!

táplálékaink...

a levegő…

az ivóvíz...

használati tárgyaink...

baktériumokat, vírusokat, gombákat, parazitákat hordozhatnak.

Mindezek ellenére egészségesek vagyunk! Ezt az immunrendszer működésének köszönhetjük!

Alapfogalmak: Immunrendszer: A szervezet belső állandóságát védi a kórokozóktól és a veszélyes molekuláktól Természetes (veleszületett) immunitás: A szervezetben lejátszódó olyan védekezési folyamatok, amikor a sajáttól eltérő anyagra a falósejtek (granulociták, monociták), valamint a testfolyadékban lévő fehérjemolekulák reagálnak. Szerzett (adaptív) immunitás: A fejlettebb élőlényeknél az egyedi élet során kialakuló specifikus védekezés → immunológiai memória

Alapfogalmak2: Antigének: (immunogének) olyan makromolekulák, melyek a szervezetben immunológiai reakciót váltanak ki. Külső makromolekulák: vírusok, baktériumok Belső makromolekulák: a testbe jutott idegen anyagok „megváltozott saját”: vírussal fertőzött sejtek, daganatok Antitest: = ellenanyagok a szervezet által termelt molekula (immunglobulin), mely specifikusan képes kötődni az antigén bizonyos jellegzetes részeihez Immunválasz: a „nem-sajátként” felismert struktúrák váltják ki, amely az azt előidéző antigén semlegesítéséhez vezet

Immunitás lehet ? Sejthez kötött (cellularis) A lymphocytakat a Thymus – csecsemőmirigy termeli Innen a nyirokszövetbe vándorolnak T-lymphocytak: a testidegen antigént felismerik és elpusztítják Védik a szervezetet a vírusfertőzésekkel szemben Testnedvben keringő (humoralis) B lymphocytak a bél, féregnyúlvány, mandulák állományában és a lép nyiroktüszőiben termelődnek Antigénhatásra immunglobulinokat termelnek IgA, IgG, IgM, IgE, IgD

Természetes immunitás Az immunrendszer ősibb része A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy genetikusan determinált immunológiai adottságot hordoz: a leukociták fagocitáló képessége, a gyomornedv sósavtartalmának baktericid hatása, a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyája, mint elsődleges védelmi vonal, véd a behatoló kórokozók ellen, a szervezetben képződő baktericid kémiai anyagok (pl.: a nyálban, könnyben található lizozim enzim

Szerzett immunitás A működés legfontosabb elemei a limfociták A szerzet immunitásra már születésünk után teszünk szert. Vagy természetes, vagy mesterséges úton. A természetesen megszerzett immunitás azt jelenti, hogy ha egy kórokozó megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik, s legyőzi a betegséget, ekkor az azt, okozó anyagot megjegyzi és az ellene felhasználható antitestet azonnal képes termelni, ha szükséges. Így, ha újbóli fertőzés történik az adott anyaggal, már egy felkészült immunrendszerrel találkozik, s a betegség lefolyik tünetek nélkül. A működés legfontosabb elemei a limfociták És az általuk kialakított antitestek – immunglobulinok

Természetes immunitás Szerzett immunitás Sejtes (celluláris) immunválasz monociták, granulociták Természetes ölősejtek Citotoxikus T-sejtek Segítő T-sejtek Humorális immunválasz komplementek citokinek Plazmasejtek B-memóriasejtek

Azonban vannak olyan betegségek, amik kijátsszák az immunrendszer működését, vagy olyan súlyosak, hogy a szervezet képtelen megbirkózni vele. Ilyenkor a mesterségesen szerzet immunitás kialakulása szükséges. Ennek eszköze a védőoltás. A védőoltás során vagy legyengített antigéneket juttatnak be a szervezetbe, aminek hatására beindul a védekezés, de tünetmentesen játszódik le, viszont közben a szervezet megjegyzi, így már tud ellene védekezni, vagy kész antitesteket. Ezt akkor használják, amikor már az egyén megfertőződött, de nem rendelkezik azzal az immunitással, hogy legyőzze a betegséget. (pl.: tetanusz)

Hogy állítják elő a vakcinát? Az ellenanyagot (antitestet) nagyon egyszerű és bevált módszerrel készítik: az adott immungénnel megfertőznek egy nagyobb testű állatott, általában szarvasmarhát. Az állatban lejátszódik a védekezés, de nagy tömege miatt az nem produkál tüneteket. Majd a védekezési folyamat végén vért vesznek le a fertőzött állattól, s ez a vér tartalmazza a kész ellenanyagot

Manapság inkább így…

Természetes védettség Veleszületett: pl. a kolera, pestis, diftéria csak az emberre veszélyes Passzív: az anyatejjel jutnak be az anya által termelt ellenanyagok. Az újszülött fél év után kezd antitesteket termelni Aktív: szerzett védettség, életünk folyamán fejlődik ki

Mesterséges védettség Aktív immunizálás: Antigén bejuttatása a szervezetbe (fertőzés élő mikróbával) Védőoltás: - élő legyengített kórokozóval - elölt kórokozó bejuttatása - a kórokozók immunválaszt kiváltó fehérjéinek a bejuttatása - kombinált védőoltás. Többféle elölt kórokozó együttes bejuttatása (DiPerTe) Passzív immunizálás: Kész ellenanyagok (antitestek) bejuttatása a betegségen már átesett emberből, vagy állatból (pl.gamma-globulin, vakcinálás)

A védekezésben a főszerep a limfocitáknak jut. A limfocitáknak két típusát különböztetjük meg: a T- és a B- limfocita. A vörös csontvelőben termelődnek, de érésük során átkerülnek a nyirok szervekbe, s ott várnak, hogy aktiválódjanak. A vérben valójában kevés limfocita található, de a szervezet minden területén vannak. Úgy képzeljük el, mintha a szervezetünk egy ország lenne, a limfociták pedig a védelmező katonák, s a nyirok szervek a bázisaik, állomáshelyük.

A B-limfociták2 Az antigénspecifikus sejtek gyorsan osztódnak a nyiroktüszőkben (klónozódnak). A sok sejt már eredményesen védekezhet. A klónozott B sejtek közül néhányan memóriasejtekké alakulnak. → Ezek hosszú életűek és lehetővé teszik, hogy az antigén ismételt megjelenése során a védekezés azonnal meginduljon. A B-limfociták soha nem védekeznek közvetlenül!! A nyiroktüszőkbe visszavonuló klónozódott, plazmasejtek endoplazmatikus hálózatában termelődnek az antitestek, immunglobulinok. Az antitestek az antigénekkel összekapcsolódva olyan komplexet alkotnak amiket a falósejtek felismernek és bekebeleznek Néhány közülük hosszú életű memóriasejtté alakul A B-limfociták főként az idegen molekulák elleni védekezésben hatékonyak

A T-limfociták Az embrionális csontvelőből kikerült őssejtek egy csoportja a csecsemőmirigybe (Thymus) telepszik meg. Az itt kialakult sejtek az antigén érzékeny T-limfociták. Fontos szerepük a védekezés szabályozása, Az antigénekkel összekapcsolódva azok elpusztítása. A citotoxikus T-sejtek enzimeikkel bontják le a bekerült kórokozó sejteket. A segítő (helper) T-sejtek a többi fehérvérsejt működését szabályozza.

Immunválasz lépései tehát?? A B sejt talál egy antigént, ami illik az ő receptorába. Tehát felismer egy bizonyos kórokozót

A B sejt vár, amíg egy helper T sejt nem aktiválja.

Aztán a B sejt átalakul Plazma sejtté és Memória sejtté.

Plazma sejt antitesteket termel, ami specifikusan kötődik az adott kórokozó receptoraihoz.

Makrofágok (természetes immunitás) így már képesek felismerni a kórokozót és bekebelezni őket.

Ha ugyanaz a kórokozó újra bejut a szervezetbe, a memória sejtek képesek az immunrendszert sokkal gyorsabban aktiválni.

Humorális immunválasz összefoglaló

Az antitestek (vagy immunglobulinok) összekapcsolódnak az antigénnel, az antigén- antitest – komplexet alkotnak. Az antitesteknek 5 típusát különböztetjük meg: IgG- A legkisebb molekulatömegű, ebből van a legtöbb a vérben. Átjut a placentán. Az újszülöttet védi a mikroorganizmusoktól az élet első heteiben. Antibakteriális és antivirális hatású. Régebbi fertőzésre utal. IgA- a nyál, a könny, az orrváladék, a légúti váladék illetve a gyomor- bélrendszer váladékának az ellenanyaga. Antibakteriális és antivirális. IgM- Nagy tömegű, nem jut át a placentán, azonnali immunválasz friss fertőzés esetén IgD- Nagyon kevés van belőle IgE- Allergiás reakciót okoz: az általa aktivált anyagokból ilyekor különböző mediátorok szabadulnak fel, amelyek a tüneteket okozzák.

Az immunrendszer működésének szabályozása A helper T-limfociták segítik az immunrendszer sejtjeinek a szaporodását, serkenti a szupresszor (elnyomó) T-sejt szaporodását is, hiányában lassul a B-limfociták szaporodása A szupresszor T-limfocita gátolja az immunrendszer sejtjeinek termelődését Hormonhatások: a szteroidok fokozott mennyisége gátolja az immunrendszer sejtjeinek működését Idegi hatások: lelki és pszichés hatások gátolják az immunrendszer sejtjeinek működését

Tehát e helyett…

Valahogy ezt kéne elérni…

Immunrendszer kóros állapotai Fehérvérsejtek számának növekedése: Fertőzések, gyulladások, allergiás betegségek esetén, leukémiában Fehérvérsejtek számának csökkenése: Képzési zavar esetén vagy a fehérvérsejtek fokozott pusztulásakor (autoimmun, kemoterápia) AIDS: szerzett immunhiányos tünetegyüttes HIV vírus okozza (human immundeficientia virus) A T-helper sejteket teszi működésképtelenné → Csökkentett immunitás

Autóimmun betegség Ilyenkor az immunrendszer különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg. Ezek a folyamatok vezetnek az ún. autóimmun betegségek kialakulásához. Az egyik ilyen kórkép , a sclerosis multiplex esetében az idegrostokat védő fehérje- (myelin) hüvely károsodik a saját anyagok megtámadó T- limfociták, makrofágok ellenanyag- molekulák és a komplementrendszer működése következtében.

Súlyos immunhiányos állapotok Az immunhiányos betegségek lehetnek kombinált eredetűek (veleszületett + káros környezeti hatások), de hátterük rendszerint már gyermekkorban kiderül. Nemritkán csontvelő átültetésre kerül sor. A probléma megnyilvánulhat gyakori, visszatérő fertőzésekben (arcüreg-, tüdőgyógyulás). Ilyenkor kb. havonta immunglobulin- infúziós kezelésben részesül a beteg, s így megelőzhető a potenciálisan életveszélyes fertőzések jelentkezése. Világszerte rendkívül elterjedt egy másik immunhiányos betegség, az AIDS

Immunrendszeri túlérzékenység Az immunrendszer fokozott (és „kisiklott”) működése okozza az allergiás reakciók kialakulását. Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai mellett a környezeti tényezők és az immunrendszer szabályozó működésének zavarai is szerepet játszanak. Az allergiás reakció kulcsszereplői a vérben található basophil leukociták és az elszórtan a test minden részében jelen lévő ún. hízósejtek, valamint az allergén hatására termelődő jellegzetes IgE- típusú ellenanyag molekulák. Az allergén hatására az IgE ellenanyag közvetítésével aktiválódnak a sejtek, ami az allergiás reakció jellemző tünetei okozó anyagok kiszabadulását eredményezi a sejtekből.

Köszönöm a figyelmet 