AZ IMMUNOLÓGIA a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik. Immunitas = „mentesség”, védettség IMMUNRENDSZER FELADATA: - védettség.

Az előadások a következő témára: "AZ IMMUNOLÓGIA a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik. Immunitas = „mentesség”, védettség IMMUNRENDSZER FELADATA: - védettség."— Előadás másolata:

1 AZ IMMUNOLÓGIA a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik. Immunitas = „mentesség”, védettség IMMUNRENDSZER FELADATA: - védettség Külső veszélyek: pl. baktériumok, vírusok, gombák paraziták, Belső : pl. malignus sejtek Az immunrendszer Az immunvédelem kialakításáért felelős molekulák, sejtek és szervek alkotják . Tk. a szervezet rendőrsége, mely védelmet biztosít külső és belső eredetű idegen anyagokkal szemben.

2 Antigén: az immunrendszerre specifikusan ható, idegenként, vagy sajátként felismert molekulák összessége Epitópok: antigén determinánsok Specifikus kötődés ellenanyagokhoz, T sejt receptorokhoz Hapten, carrier Természetes immunitás Specifikus (adaptiv) immunitás celluláris, humorális

3 Az immunitás két csoportba sorolható:
Természetes immunitás és Adaptív (specifikus) immunitás

4 Természetes immunitás Szerzett immunitás Sejtek
Fagociták (monociták/makrofágok, granulociták), DC, NK-sejt, CD5 + B-sejtek, g / d T-sejtek T és B limfociták Humorális tényez ők Komplement rendszer, citokinek (IFN a és b , TNF, IL-1 és IL-6) Ellenanyagok, interleukinek A felismert struktúra kémiai szerkezete Szénhidrát, lipid, sziálsav, nem- metilált CpG motívum F őként fehérje A válaszadó képesség ismételt fert őzés után Nem javul (nincs memória) Jelent ősen javul (van memória) Az aktivitás (védelem) Nem vihet ő át másik egyedbe Specifikus T- és B-sejtekkel átvihet ő másik egyedbe A kórokozó szervezetbe jutásakor Azonnal m űködésbe lép Több nap, ill. hét is szükséges a specifikus (T- és B-)sejtek megjelenéséhez

5 Specifikus (adaptiv) immunválasz sajátságai
Specificitás Diverzitás-hatalmas repertoár, 107 –109 antigénre válasz Memoria Specializáció Önkontroll, homeostasis, reguláció Saját strukturák megkimélése, tolerancia

6 Egy gén-egy polypeptid teória megdőlt!
Specificitás : Minden lymphocyta csak egy adott epitóp felismerésére képes receptort hordoz Klón szelekció az antigén specifikus limfociták még az antigén stimuláció előtt kialakulnak! Az antigén választ , majd aktiváció . 2 jel szükséges! Diverzitás : limfocita repertoár magyarázat: szomatikus génátrendeződés Egy gén-egy polypeptid teória megdőlt! Memória : ugyanazon antigénre adott ismételt immunválasz gyorsabb, nagyobb, minőségi változás Immunológiai tolerancia Saját, nem saját diszkrimináció.

7 Apoptózis szerepe az immunrendszerben Prekurzorok eliminációja Aktivált limfociták apoptózisa (activation induced cell death), vagy növekedési és egyéb faktorok csökkenése

8 Klónszelekció A sejtklónok száma, azonos nagyságrendű a természetben előforduló antigénekével. Az antigén csak azzal a sejttel lép kölcsönhatásba, amelynek antigénreceptorával fajlagosan kapcsolódni tud.. Az antigén tehát szelektál - klonális szelekció, klonális osztódás és differenciálódás indul meg. hosszú életű, antigénspecifikus, ún. memóriasejtek is képződnek, amelyek az immunválaszadási készség folyamatosságát biztosítják.

9 Klónszelekció

10 Elsődleges és másodlagos nyirokszervek
A csontvelői őssejtek limfocitákká érése az elsődleges nyirokszervekben zajlik. Az érett sejtek elhagyják a primer nyirokszerveket és a vér-, ill. nyirokáram útján a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak. Elsődleges nyirokszervek: 1. Csontvelő 2. Thymus Másodlagos nyirokszervek: 1. Nyirokcsomók 2. Lép 3. SALT (Skin associated lymphoid tissue MALT (Mucosal associated lymphoid tissue): BALT, GALT: mandulák, féregnyúlvány, Peyer plakkok

11 ELSŐDLEGES NYIROKSZERVEK
Csontvelő, Thymus Ezekben a központi nyirokszervekben keletkeznek a limfociták a limfoid őssejtekből. Itt válnak elkötelezetté és itt érnek funkcióképes limfocitákká. Ezekben a nyirokszervekben történik meg a B ill. a T-sejt-receptor-gének átrendeződése, amelynek eredményeként kialakul az antigénkötő receptorok repertoárja. Itt „tanulják” meg a limfociták a saját struktúrák felismerését, de testidegen anyaggal ebbel a környezetben nem találkoznak.

12

13 Csontvelő Vörös csontvelő: hemopoézis színhelye A csontvelői pluripotens őssejtből alakul ki a limfoid és a myeloid progenitor, amelyekből megfelelő környezeti hatásokra a vér összes alakos eleme kifejlődik. Bursa aequivalens szerv, B sejtek fejlődésének helye Thymus T sejtek érése, szelekciója

14

15 Az immunrendszer sejtes elemeinek képződése

16 MÁSODLAGOS NYIROKSZERVEK
A másodlagos nyirokszervek fő feladata a testidegen anyagoknak a szervezetből való kiszűrése. A másodlagos nyirokszervekben és nyirokszövetekben ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat

17

18 A lymphocyták körforgása („őrjárat”)

19 Nyirokcsomók kéregállomány (cortex), a kéreg alatti állomány (paracortex) velőállomány (medulla) A kéregállományban főként B-sejtek és makrofágok (primer folliculus). Antigén bejutása után csíraközpontok (centrum germinativum) formálódnak; B-sejtek antigénhatásra bekövetkező aktiválódása, plazmasejtekké és memóriasejtekké differenciálódása. T-sejtes zóna a paracortexben velőállományban lévő sejtek javarésze ellenanyagot termelő plazmasejt. ,

20 A professzionális antigénprezentáló sejtek

21 A dendritikus sejtek (DC) az antigént a perifériás szövetekben veszik fel, majd a nyirokcsomókba vándorolnak és antigénprezentáló sejtként elsődlegesen a T-sejtek aktiválásában vesznek részt. Az aktivált T-sejtek a B-sejtekkel lépnek kölcsönhatásba és azok differenciálódását segítik.

22 A dendritikus sejtek az antigéneket a nyirokcsomókba szállítják
Itt találkoznak a „naív”T sejtekkel, melyek aktiválódnak, és effektor T sejtekként a keringésbe jutnak, innen pedig a szövetekbe, ill. a fertőzés helyére Memória sejtek is kijutnak a keringésbe, ill. nyirokszervekbe

23 A B sejtek is a nyirokcsomókban aktiválódnak az antigén hatására (follikuláris dendritikus sejtek szerepe!) A plazmasejtek a keringésbe jutnak ; az ellenanyagok a fertőzés helyén fejtik ki hatásukat

24 A poszkapilláris venulákat ún
A poszkapilláris venulákat ún. magas endotélsejtek (high endothelial venule sejtek) bélelik. A HEV sejtek adhéziós molekulákat hordoznak felszínükön, melyek kötik a limfociták felszínén lévő homing receptorokat (pl szelektinek).E kölcsönhatás következményeként a limfociták átkúsznak a HEV sejtek között, és így jutnak a keringésből a nyirokszervekbe.

25 A lép csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem
A lép csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem. Feladata a vérben keringő antigének kiszűrése. Vörös és fehér pulpát tartalmaz. A fehér pulpa limfoid szövet, amely a központi arteriolákat veszi körül (PeriArteriolar Lymphoid Sheat=PALS). A T sejtek az arteriola köré csoportosulnak, míg a nem stimulált B-sejtek primer, az antigénnel aktivált B-sejtek csíraközpontot is tartalmazó szekunder tüszőket alkotnak.

26 A Peyer-plakkok szerkezete

27 Az M-sejt a nyálkahártya epitéliumában elhelyezkedő különleges sejtféleség, melynek bazolaterális részén lévő betüremkedése mély zsebet alkot. A zsebben T-, B-sejtek, makrofágok valamint dendritikus sejtek halmozódnak fel. Az antigént a bél lumenéből az M-sejtek veszik fel, és a sejt zsebébe transzportálják.

28 M sejt

29 Figure 10-19

30 GALT (Gut Associated Lymphoid Tissue)
A MALT (Mucosa Associted Lymphoid Tissue) része Mandulák, féregnyúlvány, Peyer plakkok IEL (intestinális intraepitheliális limfociták) Lamina propriában levő limfociták-aktivált T és B sejtek ( eozinifilek, hízósejtek)

31

32 nyirokcsomó