A mondatmegértésről.Kóstoló Jó étvágyat hozzá!  Pszicholingvisztika 2007. november 23.

A megértés folyamata 1. bemenet: írott/beszélt 2. beszédészlelés= kb. beszédpercepció (kódolás-dekódolás), de visszahat rá a többi szint is: 3. megértés = 1. mondatmegértés 2. percepció+mondatmegértés+elemzés: a bemenet nem függ a modalitástól 4. kimenet

A megértés modelljei 1. Interakciós 2. Moduláris 3. Konnekcionista Lásd még a kiosztmányon!

Interakciós modell Felülről-lefelé haladó folyamatok Hajlékony összetevők Opportunista rendszer, heurisztikus megoldások Kiemelt a szófelismerés Kísérletek „rontott helyzetben”

Moduláris felfogás Alulról-felfelé egyirányú infóáramlás Rögzített, autonóm összetevők (DE a lexikonhoz mindegyik hozzáfér) Ostoba feldolgozás (kontextusfüggetlen) Kísérletek „természetes helyzetben”

Konnekcionista modell (erről már volt szó korábban, lásd 3. előadás) Párhuzamosan dolgozó komponensek Asszociatív kapcsolatok, hálók Terjedő aktivációs szintek

Csoportfeladat: Vajon melyik ábra melyik modellnek felel meg? Miért?  kiosztmány Melyik modell mondhatná? a) Azért gyors a megértés, mert minden egyszerre működik és csupán izgalom-gátlás mintázat terjedése. b) A megértés folyamatába az ismereti és a kontextuális elvárások elébe mennek az ingernek. c) A kontextuális hatások magát az észlelést nem, csak az értelmezést befolyásolják. d) Nagy számú, önmagában ostoba kapcsolatból álló komplex kapcsolathálókat feltételez. e) A mondattan autonóm. f) A formai és tartalmi elemzés nem független egymásól. g) A tanulás és az ingerfeldolgozás között folyamatosság van: minden új feldolgozás módosít a hálózaton.

Egy kis szintaxis. Avagy milyen szerkezetei vannak egy mondatnak? 1. összetevők szerinti elemzés: propozíciós, kimenet: logikai jelentés 2. adott-új információs elemzés: a mondat kommunikációs perspektívája. Pragmatikai 3. cselekvésszempontú elemzés: illokúciós erő, mondatfajták (beszédaktuselmélet, Austin-Searl)

1. összetevők szerinti elemzés endocentrikus (X’-elmélet) és exocentrikus (predikátum-argumentum) viszonyok  Lásd a táblát meg a fogalomtárat! vertikális kapcsolatok: a reprezentációs szintek (esetrag, mondatrész, thematikus szerep, jelentésreprezentáció) összefüggnek, pl. AG-Num.-SUBJ, vagy DIR/PAT-ACC-OBJ:  esetragok  Lásd a táblát meg a fogalomtárat! horizontális kapcsolatok: mondatok közti összefüggések

Nyuszi felkapálta a kertet. Minta. Egy konkrét mondat elemzése egy transzformációs generatív nyelvészeti keretben Nyuszi felkapálta a kertet. S= Topik NP j VP Nyuszi AdvP i V’ fel igekötő valaki valamit V AdvP NP NP j fel i  Nyuszi  a kertet

2. Adott-új információs elemzés adott: elvileg a már elhangzott vagy eleve ismert, de nem mindig  tévedések  adott-új szerződés (Clark & co.): azonosítsd az adott és az új infót! keresd meg mentális reprezentációdban az adotthoz tartozó csomópontot, kapcsold hozzá az új infót! a magyarban szintaktizálódott: a mondatszerkezet utal rá (FOC, TOP)  Lásd a táblát!  vannak-e alapszórendek? Mi a kölcsönhatás a propozicionális és az adott-új tagolás közt?

A magyar nyelvi rendszerről I. Esetragok és szórend II. Igekötők III. Anaforaértelmezés

„Megveri a telefon a púposteve” Ki csinálta? Azaz: Hogyan végezzünk mondatmegértési kísérletet?

Támpontok a mondatmegértésben Eljárás: mondatlejátszás Függő változók: 1. Főnév a Ki csinálta? kérdésre + latenciaidők Személyek: ovisok felnőtt kontrollcsoporttal Faktorok Ragok: 1. főnév, 2. főnév, nincsen Szórend: NVN, NNV, VNN Élőség(+): +-, -+, ++ Nyomaték: ige előtt van/nincs Példamondatok: Nincs rag, normál nyomaték, NNV: A cipő a malac elfogja. Rag az első főnéven, nincs nyomaték, VNN: Lelöki a vaddisznót az üveg. Rag a 2. főnéven, van nyomaték, NVN: A nyaklánc üti meg a férfit. Eredmények: 3 éves kortól az esetrag a meghatározó szempont, a szemantikai tényező belejátszásával. Az életkor növekedésével egyre esetragközpontúbb a feldolgozás.

Amikor az esetragok nem egyértelműen jelölnek… alany-tárgy: nem egyértelmű jelölés: E/1. és 2. személyű birtokosnál elmarad az esetrag (A barátnőm nézi a fiú/ a filmet.) A –nAk mint DAT és mint POSS esetrag (A lány kistestvérének adta a cumit/ van egy gumikacsája) a szemantikai tárgyat (PAT/DIR) jelölhetjük tárgyesettel vagy más függő esettel a perspektívának megfelelően (Megkeni a kenyeret vajjal/ Vajat ken a kenyérre.) a thematikus szerepek és a morfémák meg nem felelései, pl. ACC  PAT/RES Shrek összetörte az üveget.  PAT Shrek lefestette a kerítést. RES. segítenek-e a megértésben a szemantikai megszorítások? Könnyebb-e érteni konkrét jelenéses (pl. LOC) vagy a nem jelentéses ragokat? Mit gondoltok? (Péter a problémán gondolkodott vs. Péter a könyvön gondolkodott vs. Péter a széken gondolkodott.)

Az esetragok és az agglutináció (2) Tövek különböző tőtípusok elsajátításának folyamata: 1. az alternáció szabályainak felismerése (pl. ló-lovak) 2. produkcióban a különböző alakok versengenek a konnekcionisták szerint (lók-lovak) 3. percepcióban: a különböző alakok egyazon szótári egységre való alkalmazása (ló- lov). DE: megmaradnak a hibás alakok is.

Tőtípusok a magyarban Csoportfeladat: A kapott szavakat próbáljátok meg csoportosítani. A szempont: Hogy viselkedik a szótő, ha tárgyrag járul hozzá?

Tőtípusok a magyarban I. CC-torlódásos pl. mókus II. V nyúlásos pl. macska III. V rövidüléses pl. tehén IV. Kötőhangos pl. zsiráf V. Hangzóejtéses pl. majom

A tőtípusok hatása a megértésre: nehezen felismerhető esetek az accusativus meghallásának kudarca: ha O áll elöl, akkor a tőtípustól függ a megértés sikeressége  Nehéz töveknél: a személy nem hallja a tárgyragot vagy a ragtalant tárgyasnak hallja: az I. típusnál (mókus(t)) valami mást hall tárgynak: II. típusnál a birtokos és a tárgyas alak hasonlít (macskád-macskát) 5-6 évesek sokkal jobbak, mint a kisebbek

A szórend és a megértés viszonya van-e könnyebb szórend a megértés szempontjából? Szerintetek melyiket egyszerűbb megérteni? Miért? Shrek segített Szamárnak. vs. Szamárnak segített Shrek. mikor jelennek meg sorrendi (konfigurációs) stratégiák? lokálisak-e a döntések? milyen viszony van az adott-új és a propozicionális elemzés közt?

„Az első főnév cselekvő” stratégia amikor a mintamondatokban nincs esetrag Orosz-magyar kétnyelvűeknél gyengébb interakció végződéstípus és életkor közt: kezdetben túláltalánosítás 5 éves kor után a stratégia felülbírálása, ha félrevezető (pl. A tigrised megsimogatja az oroszlán.) ahol a tárgy megelőzi az alanyt, idősebb gyerekeknek is vannak problémáik

A kitüntetett vagy alapszórendek a magyarban -SVO kitüntetett szerepe határozott tárgy esetén (még vonatkozói mellékmondatokban is): az olvasási tempó is gyorsabb, ahol az S előbb van mint az O -az eszményi perspektíva tulajdonságai: elvárásrendszer: a topik vagy perspektíva a nyelvtani alany a perspektíva (a beszélő énjéhez közeli) vagy topik legyen élő a topik vagy perspektíva legyen határozott szemantikailag érintettebb résztvevők jobb topikok -SOV kitüntetett szerepe határozatlan tárgy esetén: Ha csupasz NP-k állnak az ige előtt (Sid pitypangot rágcsál.)

„Az ablakon ugrott be a macska” Azaz: Az igekötők viselkedése

Mik azok az igekötők? -preverbális elemek, mint pl. az NP-k -gyakoriak, nyitott, állandóan bővülő csoport -funkciójuk: az ige jelentésének specifikálása befejezettség kifejezése: aspektualizációs szerepük a sorrendtől is függ kapcsolatban az ige vonzatával, illetve a annak ragjaival megváltoztathatják az ige vonzatszerkezetét kapcsolatban a fókusz-tagolással elmozdulhatnak preverbális helyzetükből

Jelentésspecifikáció igen korán megjelenik a gyerekeknél a gyermeknek meg kell tanulnia, hogy az igében kódolt irány letiltja bizonyos igekötők jelenlétét (pl. *felcsukja a szemét) a magyar mint szatellitanyelv: az irányt külön elemek kódolják komplex igék megértése: prefixumlevágással?  függ a gyakoriságtól és a transzparenciától (mennyire áttetsző) átmegy vs. átráz

Aspektuális használat a gyerekek igen korán használják az igekötők használatának össz.-aránya életkorral nő inkorporált vonzatoknál (pl. ugrálókötelezik) ritka az igekötő

Igekötők és a szórend preverbális módosítók könnyebbek, életkorral nő az eredeti sorrend visszaadása visszamondásos tesztben Fókuszba emelés igekötő elválik az igétől: a nyomaték legbiztosabb jelölője  gyerekeknél nincs igekötőelválás aluljelölés: a gyerek az elvárt helyen nem mozgatja el az igekötőt túljelölés: a gyerek ott is mozgat, ahol nem kellene  kezdetben minden nyomatéknál igekötőelválasztás, csak azután alkalmazzák FOC-ra

Igekötők és vonzat kapcsolat igekötő és igei vonzatkeret között  megszorítások  elősegítheti az esetragok feldolgozását elővételezési hatás bizonyos argumentumok felé (pl. A farkas összefutott Piroskával. „társhatározót” várunk.) az igekötővel homonim helyrag lesz az egyik főnéven (pl. Malacka BEment Nyuszi kertjéBE.) nem szignifikáns  az igekötő a vonzatkeret elvárásán keresztül gyakorol hatást a feldolgozásra

Az anafora megértése a visszautaló elemek szerepe: a kódolási ökonómia és a szöveg szituatív lehorgonyzása a visszautalás produkcióban előnyös, percepcióban visszakeresést igényel eszközei: eredetileg indexikus (deiktikus) névmások és szemantikailag üres névszók

Az anafora típusai Ismétlés (TOPI nem tudott énekelni. TOPI ezért táncolni kezdett.) alá-fölérendelés (Hyperonymie) (AZ OGRÉK nagy zöld lények. SHREK sem kivétel.) Szinonima (A SZURIKÁTÁK felfüleltek valamire. Ha baj van, figyelmeztetik a többi RÓKAMANGUSZTÁT.) zéró anafora (A 3 vakegér állást keres. Bárénekesi karrierre vágynak (pro ők) névmási anafora (Róbert Gida rögzítette Füles farkát EGY RAJZSZÖGGEL. EZT a szekrény mögött találta.) rész-egész viszony (Kontiguitätsubstitution)…stb. (A PAGONYBAN ma is zuhogott a hó. A FÁK közt Micimackóék talán egy menyét nyomát keresik.)

Visszautalások a nyelvpszichológiában A visszautalás és az előzmény viszonya: ha thematikus szereprácson üresen marad egy hely, az ezt kitöltő anafora megértése könnyebb. (pl. János kipakolt a kocsijából.  A bőrönd nehéz volt. kipakol <vmit (Ø) vmiből>) a proformás (névmási) anafora értelmezésének elméletei: Nyelvtani: elsődleges a nyelvtan, amit a pragmatika felülírhat VAGY Pragmatika: elsődleges a pragmatika, másodlagos a nyelvtan VAGY Középutas: párhuzamos a 2 stratégia

„A medve megijeszti a lovat, és aztán az beugrik a kocsiba.” Azaz: Anaforák értelmezése a magyarban

Feladat: Döntsük el, ki az alany a példák első és második mondatában Feladat: Döntsük el, ki az alany a példák első és második mondatában! Hogyan, milyen formában jelenhet meg az alany a 2. mondatban? Milyen szabályosságokat veszünk észre? Töltsük ki a táblázatot! -Tigris megijeszti Malackát az ugrabugrálásával. Még énekel is hozzá. -Sid elcsaklizta a pitypangot a rinocéroszok elől. Ezért azok üldözni kezdték. -Fiona szereti a nagy zöld férjjelölteket. Ő is ogrévá változik napnyugtakor. -Topi találkozott más pingvinfajokkal is. Elindult velük megkeresni az idegeneket. -Az oroszlán elkíséri a malacot, és aztán az beugrik a kocsiba. - Shrek összeszidta barátját, mert elfelejtette felolvasni a csodalötty mellékhatásait.

Legfontosabb értelmezési mankók alanyismétlésnél 2. mondatban törölt alany az mutató névmás az alanyváltás jele nyomatékos ismétlődő alany: személyes névmás az 1. mondat nem alanyi NP-jével koreferens NP a 2. mondatban személyes névmásként jelenik meg, ha az nem tárgy

A kísérletek érdekes eredményei ha az 1. M-ban az Ágens mellett a Páciens is aktív (végez mozgást), akkor ő is lehet a 2. mondat alanya).  az életkorral alakul ki. 5-6 éves életkor körül még „ismételt cselekvő”  8 évesen alakul ki az „aktív tárgy lehet cselekvő” stratégia ige és szereplők mentális felépítésén múlik a dolog vannak igék, amelyek eleve alanytartást feltételeznek, s vannak, amelyek alanyváltást  ez a legfontosabb az értelmezésben pl. itt alanyváltó az ige Csak alanyismétlő igéknél volt hatása a proformának.

„A rendőr odament a beteghez az ápolóval „A rendőr odament a beteghez az ápolóval. Az megkérdezte tőle, milyen fájdalmai vannak.” Azaz: Pragmatikai és kognitív meghatározók az anaforaértelmezésben Ki kérdezett kitől? Honnan tudjuk?

Pragmatikai és kognitív meghatározók az anaforaértelmezésben Ha 3 NP van az előzményben: A vonzatot előbb ismerik föl antecedensnek, mint a nem vonzatot minimális távolság: antecedensben utolsó NP az alany személyes névmás inkább a korábbi alannyal koreferens, mint az 1. M szabad határozójával pragmatikai tényezők erősen befolyásolnak

Diskurzusérzékeny feldolgozási modell a magyar anaforarendszerre a magyar rendszer mondatfeldolgozás-függő (mert nincs nyelvtani nem) tendenciák: a thematikus szerepek fontosabbak, mint a morfológiai jelölés thematikus szerepek és topikalizációs tagolás együtt feldolgozási perspektívát adnak, ami számon tartja az aktív cselekvőt az egyedi propozíciók kognitív reprezentációját csak később vesszük figyelembe „párhuzamos funkció” hipotézis működik (azaz ahol a fej a főmondatban és a mellékmondatban azonos funkciót tölt be, pl. alany, akkor könnyebb a megértés) bizonytalan helyzetben befolyásol az elvárási rendszer alkalmi narratív ill. naiv okozási koherencia

…itt a vége, fuss el véle! Remélem ízlett. Főszakács: PLÉH Csaba (1998): A mondatmegértés a magyar nyelvben. Pszicholingvisztikai kérdések és modellek. Osiris, Budapest Segédszakácsok: ALBERTI, Gábor; MEDVE, Anna (2002): Generatív grammatikai gyakorlókönyv, Janus/Books, Budapest CANISIUS, Peter (2006): Textgrammatik in kontrastiver Perspektive, Pécs (kézirat) É.KISS Katalin; KIEFER Ferenc; SIPTÁR Péter (1999): Új magyar nyelvtan, Osiris, Budapest KIEFER Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan, I. Mondattan (1992) III. Morfológia (2000) Akadémiai Kiadó, Budapest Felszolgálta: Veronika