MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az osztrák-magyar határ menti együttműködés sajátosságai, a kutatások iránya Dr. Rechnitzer János intézetigazgató, egyetemi tanár ‘A határ menti együttműködéstől az integrált határrégióig’ (HU2002/000-317-02-17) ZÁRÓ-KONFERENCIA Hotel Konferencia – Győr, 2005. október 5. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. Tel.: 96/516-570 E-mail: rechnj@rkk.hu

Kutatás alapkérdései mit jelent a határ, s attól való távolság miként befolyásolja a gazdasági, társadalmi, intézményi kapcsolatokat? osztrák-magyar határtérség fejlődésének sajátosságai 1989-2004 között milyen tendenciák várhatók a határ térségben a jövőben? kialakult-e határrégió, s milyen funkciókban értelmezhető? lehet-e integrációs folyamatokról beszélni, s ha, igen ezek miben mutatkoznak meg? mit kell tennünk a jövőben az integráció érdekében?

Kutatás főbb metszetei szervezeti, intézményi keretek gazdasági tér és kapcsolatok az egyének mobilitása, s motivációi (foglalkoztatás és fogyasztás) társadalmi tér és hálózatok (az együttélés módjai, formái és kifejezési módjai)

Módszertan határrégió három lépcsőben (0-30 km, 31-60 km, 61-nél km-nél távolabb) kérdőíves felmérés: eddig a legnagyobb 1498 fő, 300 vállalkozás, 500 munkavállaló, 220 szervezet, 150 önkormányzat dokumentum elemzés, alapos irodalmi áttekintés folyamat elemzés, jövő irányainak meghatározása csak a magyar oldal, csak a mi szempontjaink érvényesülnek EU tagság előtti és részben utáni helyzet

Általános megállapítások átstrukturálódnak a határtérség fejlesztési erőforrásai (munkaerő fontossága, természetes kapcsolatok visszarendeződése, határgazdaság élénkülése) intenzitás függ a határtól való távolságtól határgazdaság lassan felismerhető, funkcióiban bővül (új szolgáltatások, új gazdasági kooperációk) „kifehéredik” a határ gazdaság (Eu tagság hatása), felismerhető a magyar oldal ausztriai aktivitása (kétoldalúság?) formálódnak és újraformálódnak központok vonzáskörzetek (foglalkoztatás, oktatás, szolgáltatások) minőségi váltás előtt álló intézményi együttműködések, új aktivitások megjelenése változatlanul esetiek a társadalmi kapcsolatok, közösségi akciók, együttes társadalmi terek erőtlenek

Szervezeti keretek folyamatosan épülő rendszer, tudatos együttműködések fokozatosan bővülő funkciók, ennek kereteit a Phare program alapvetően segítette (1996-tól) hiányok felszámolása, összeköttetés kiépítése, azonos erőforrások hasznosítása és reális versenyhelyzet elfogadása nem azonos feltételekkel rendelkező felek kapcsolata, de az élet és a gyakorlat ezt kompenzálta tervszerű, tudatos, átgondolt, jövő formáló rendszerek és intézmények keretei létrejöttek a jövő: térségi megosztottság, új funkciók és szerepek, minőségi fejlesztés és innovatív együttműködések

EuRégió West/Nyugat-Pannónia Fejlesztési koncepció: Határ menti együttműködések új irányai Forrás: Eurégió West/Nyugat Pannónia fejlesztési koncepció, 2003.

EuRégió West/Nyugat-Pannónia Fejlesztési koncepció: Az eurégió fejlesztésének SWOT elemzése Forrás: Eurégió West/Nyugat Pannónia fejlesztési koncepció, 2003.

Innovatív vidékfejlesztés (bioenergia) EuRégió West/Nyugat-Pannónia Fejlesztési koncepció: Az eurorégió fejlesztési irányai (2002-2003) Innovatív vidékfejlesztés (bioenergia) Gyógyturizmus - Wellness és gyógyfürdők UNESCO Világörökség – Fertő tó (közlekedési mintaprojekt) Megújuló energiák (szélenergia) Klaszterépítés Együttes fejlődés (szervezeti, intézményi, emberi kapcsolatok)

Új aktivitás: JORDES+ (2002-2005)

Jordes +: Bioszféra növekedési régió Régió, mint gazdasági helyszín (munkaerő, humánerőforrások, bioszféra, mezőgazdaság) Új tanulási folyamat (tanuló régió) Az egyedülálló természeti és szabad területek megóvása (Zöld Közép, közlekedés) Környezetvédelem, idegenforgalom és kulturális örökség

Példa egy lehetséges együttműködésre: Bécs-Pozsony-Győr, mint tudásrégió Egymás megismerése; bemutatkozás és kommunikációs programok indítása Közös konferencia a makrorégió helyzetéről Európában és a lehetséges felsőoktatási együttműködésekről Kutatási program a tudás-technológia régió fejlődési pályájának folyamatos teszteléséről Oktatói csere rendszerének kidolgozás (graduális, posztgraduális és doktori képzésben) Hallgatói mobilitás ösztönzés, néhány meghatározó képzési terület (ág) oktatási programjának összevetése és kölcsönös elismerése Kutatási térkép; lehetséges közös kutatási irányok feltárása és együttes pályázatok kidolgozása Szervezeti keretek megteremtése; Rektorok Tanácsa, együttműködést segítő titkárság, folyamatos tájékoztatás, nyilvánosság

Nyitás dél felé: EU Jövőrégió ( Graz, 2002) Forrás: www.europa.steiermark.at

Európa szíve: Centrope (Bécs, 2003) „Növekedjünk együtt-együtt növekszünk” Forrás: www.centrope.com

Térségi együttműködések jövőbeli trendjei, további elemzési szempontok Az európai érdeklődés megnőtt a térség iránt (sikeres, közlekedési csomópont, kedvező előzmények). Európa új fejlődési övezete lesz, lehet 2007-től (Uniós szintre emelhető program). Tágul és szűkül az együttműködési tér, új térségek és központok jelennek meg (szlovák, szlovén, cseh, olasz régiók). Kimerülnek a meglévő szervezeti rendszerek és akcióterek! Lassan kettészakad a régió? Eurégió, Eucity Boom: Több szintű és jellegű (szervezet) együttműködések jelennek meg, ezek összefogása (átlátása) egyre nehezebb lesz! Leértékelődés veszélye! Nagyközpontok versenye a régióért! (Bécs, Budapest, Pozsony, Graz) Új minőségű együttműködések: tudás, környezet, élet, munka, rekreációs tér, más szervezeti formák (horizontális rendszerek, hálózatok) Folyamatos elemzés, stratégiák átlátása, azok beépítése a hazai fejlesztésekbe (régió, kistérség, település).

MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Köszönöm a figyelmet! Dr. Rechnitzer János intézetigazgató, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf. 420. Tel.: 96/516-570 Fax: 96/516-579 E-mail: rechnj@rkk.hu Web: www.rkk.hu/nyuti