PILINSZKY JÁNOS (1921-1981).

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nemes Nagy Ágnes Egy iskola névadója.
Advertisements

MÉHES LÁSZLÓ ÉLETKÉPEK.
Nemes Nagy Ágnes.
József Attila / / Tóth Márta.
József Attila kései lírája
Szilvási Lajos: Egymás szemében
Ady Endre
Hálát adok Neked mennyei Atyám,
Selyem Melinda Mercédesz
Arany János: Epilogus.
József Attila: Téli éjszaka
JÓ REGGELT ! Megköszönöm jó Atyám, hogy az elmúlt éjszakán megőriztél engemet és új napot kezdhetek.
Nemes Nagy Ágnes Élete, munkássága.
Nemes Nagy Ágnes Élete
Regények és versek Totó.
„A Radnóti-hagyaték eddig nem látott kincsei” (..aki ezt nem látja, az alig látott valamit Radnótiból…) Eredeti levelek (köztük a Fannihoz írott két utolsó.
Érmindszent, Ady Endre szülőháza
Babits Mihály (Szekszárd, Budapest, 1941)
Karácsonyi óhaj.
Friedrich Hölderlin 1770.március június 7.
Petőfi Sándor Érettségi tételminta.
„ ÉN NEM BŰVÉSZNEK, DE MINDENNEK JÖTTEM …„
„ Gőzös, meleg barázdákon vetetten Kincses kalászok bólogatnak át Az út felé, hol kényes, büszke fák, A Szépség fái súgnak át a berken.” József Attila:
Szilágyi Domokos
Amint fent, úgy lent. Amint belül, úgy kívül.
PÁSZTOR ÁDÁM NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK V. ÉVF. BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM.
Fekete István január 25. – június 23..
Napra Valentin.
Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.
Katona József 16/A.
Nemes Nagy Ágnes Született Budapesten január 3-án, ugyanitt halt meg augusztus 23-án.
Élete IttSzületett -Élt-ésHalt A Líceum homlokzata A Líceum tornaterme 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett.
Nemes Nagy Ágnes.
Készítette: Sümegi Dániel
Nemes Nagy Ágnes.
A fény szebbé teszi napjaid! Készítette:driszkili.
Uram, Istenem, tiéd az éjszaka és tiéd a nappal,
Folyamodjatok az Úrhoz,
1434. Keszince v. Csezmicze – Medvevár
Michal Snunit A lélekmadár
Sötét fenn az ég, fény sehol sem ég, Az arcomra álmos köd szitál.
Ányos István Pál Készítette: Horváth Vivien. Amiről szó lesz… Élete Művei Stílusa Gróf Zrínyi Miklósról című verse Utóélete.
Rajczy Mária Mechtilda
Várkonyi Mária1 Sára Sándor A mozgókép mestere.
ISTEN hozott köztünk!.
A kommunikáció tényezői
Kazinczy Ferenc ( ).
Mert ha az egynek bűn(be)esése folytán a halál uralomra jutott az által az egy által, sokkal inkább uralkodnak majd az életben az egy Jézus Krisztus által.
Meghívó. Köszönetet mondunk támogatóinknak: II. kerületi Önkormányzat Magyarországi Francia Intézet ELTE Eötvös József Collegium Magyar Írószövetség Szávai.
Három hetet meghaladó projekt-hét Neked, rólad, hozzád szól a dal
Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat
Nem tudom mikor lesz.
Radnóti Miklós.
Micheal Foucault.
1927-ben született az olaszországi Subiacoban, művészeti középiskolát végzett tól statisztált, 1947-ben harmadik lett a Miss Italia szépségversenyen.
KÉT VERS 1.Tavaszról 2. Az álomról. M.I MÁJUS. 3.
Kertész Imre (Budapest, ) magyar író, műfordító Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal.
Lelkem áldja Neved Istenem, Mert Te fény vagy a sötétben
József Attila tájlírája
Zene: Szűcs Judit - Ha belehalok százszor is
A magyar költészet napja Április 11.
Csitáry-Hock Tamás*************Szeretettel Aliz
Szabó Magda : Abigél.
SZABÓ LŐRINC Miskolci híresség. ÉLETRAJZI ADATAI ▪ Teljes neve: Szabó Lőrinc József ▪ Született: Miskolc, március 31. ▪ Elhunyt:Budapest,Józsefváros,
Ady Endre Élete Szerelmi Élete Költészete. Születési helye Egy szatmári faluban, Érmindszenten, elszegényedett nemesi családban született.
Arany János.
Ady Endre
A magyar reneszánsz költője Készítette: Mócsánné Nagy Ágnes
Madách Imre: Útravaló verseimmel
Kvíz Híres magyar írókról.
Előadás másolata:

PILINSZKY JÁNOS (1921-1981)

PILINSZKY JÁNOS Pilinszky János Budapesten született 1921. november 25-én. Értelmiségi család gyermeke. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszkyre még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975-ben jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. PILINSZKY JÁNOS

segédszerkesztője volt. PILINSZKY JÁNOS Budapesten jogot, majd magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első versei 1938-1939-ben folyóiratokban jelentek meg. 1941-44-ben az Élet segédszerkesztője volt.

PILINSZKY JÁNOS 1944 őszén katonának hívták be, így került el a németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok borzalmaival való találkozás.

PILINSZKY JÁNOS A Trapéz és korlát című kötete 1946-ban jelent meg. E vékony kötettel nyerte el 1947-ben a Baumgarten-díjat. 1947-48-ban ösztöndíjasként több hónapot Rómában töltött. 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt. (Aranymadár 1957).

PILINSZKY JÁNOS Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába is eljutott, nemzetközi elismerést kiváló versfordításaival.

1971-ben József Attila-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott; PILINSZKY JÁNOS 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett Pilinszky utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák 1972 című kötettel kezdődött és a Kráter 1976 című gyűjteménnyel zárult. 1971-ben József Attila-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott; ám a felé forduló figyelem részben megzavarta, fokozta szorongásait.

A költészetét meghatározó életrajzi tényezők: A gyermekkor (nagynénik), A koncentrációs tábor élménye. Pilinszky a század botrányának nevezte a megsemmisítő táborok létrejöttét. Egész életében nem szabadult ettől az élménytől.

PILINSZKY JÁNOS Költészetének hatása részben nyelvének rendkívüli tömörségével, s ebből fakadó művészi erejével magyarázható. A csönd, az elhallgatás felé való közelítése, mely Pilinszky líráját is jellemzi. Ezeken túl Pilinszky törekvése, hogy megtisztítsa a szavakat a rájuk rakódott irodalmi asszociációktól, felidéző voltuktól, s helyette a szavak megnevező funkciója kerüljön előtérbe. PILINSZKY JÁNOS

PILINSZKY JÁNOS Költészetének első korszakát a magány, a jéghideg űr motívuma jellemzi. 1946. - Trapéz és korlát. A vallásosság és a lágerélmény egymásba játszása jellemzi második költői korszakát. 1959. - Harmadnapon; 1970. - Nagyvárosi ikonok. A megváltott ember gondolata hatja át utolsó korszakát, mely egyúttal katolicizmusának felerősödését is jelenti. 1972. - Szálkák; 1974. - Végkifejlet; 1976. – Kráter című kötet. PILINSZKY JÁNOS

PILINSZKY JÁNOS Költészetének legértékesebb része Egy KZ-lager falára ciklusa. A ciklus meghatározó verseiben Pilinszky egybemontírozza a szenvedéstörténet motívumait a lágerélmény képeivel. Ez adja a versek feszültségét, egyúttal üzenetét is: Értelmetlen, kegyetlen, tehetetlen ember szenvedéstörténete. PILINSZKY JÁNOS

az életképet újítja meg. Valójában kettős drám zajlik le a versben: A Francia fogoly 1947 az életképet újítja meg. Valójában kettős drám zajlik le a versben: az epikus módon elmesélt történet a fogolytáborból szökött francia rabról és a másik, a lírai én, az emlékező drámája, aki a látott élménytől, az emberi esendőség és kiszolgáltatottság látványától nem tud szabadulni.

Egy KZ-láger falára Harbach 1944 Csak szomszédjuk esendő testét, mely szinte beléjük tapad, amint eleven rétegekben egymás nyomában inganak. A falvak kitérnek előlük és félre állnak a kapuk, elébük jött a messzeség és megtántorodva visszafut. Térdig gázolnak botladozva facipőiknek alacsony, sötéten zörrenő zajában, mint láthatatlan avaron. De törzsük már a némaságé. Magasba mártják arcukat, feszülten mintha szimatolnák a messze égi vályukat. Mert fogadásukra már készen, akár egy megnyiló karám, kapuit vadul széttaszítva sarkig kitárult a halál. Egy KZ-láger falára Harbach 1944 Thurzó Gábornak Újra és újra őket látom, a hold süt és egy rúd mered, s a rúd elé emberek fogva húznak egy roppant szekeret. Vonják a növő éjszakával növekvő óriás kocsit, a testükön a por, az éhség és reszketésük osztozik. Viszik az utat és a tájat, a fázó krumpliföldeket, de mindennek csak súlyát érzik, a tájakból a terheket.

Francia fogoly Csak azt feledném, azt a franciát, kit hajnalfele a szállásunk előtt a hátsó udvar sűrüjében láttam lopódzani, hogy szinte földbe nőtt. Körülkutatva éppen visszanézett, s hogy végre biztos rejteket talált: övé lehet a zsákmánya egészen! Akármi lesz is, nem mozdul odább. S már ette is, már falta is a répát, mit úgy lophatott rongyai alatt. Nyers marharépát evett, de a torkán még alig ért le, jött is a falat; és undorral és gyönyörrel a nyelvén az édes étel úgy találkozott, mint telhetetlen testi mámorukban a boldogok és boldogtalanok! Csak azt a testet, reszkető lapockát, a csupa bőr és csupa csont kezet, a tenyerét, mely úgy tapadt a szájra és úgy adott, hogy maga is evett! Az egymás ellen keserülő szervek reménytelen és dühödt szégyenét, amint a végső összetartozást is önönmaguktól kell, hogy elvegyék! Az állatian makogó örömről a suta lábát ahogy lemaradt, és semmisülten kuporgott a testnek vad gyönyöre és gyötrelme alatt! A pillantását, - azt feledném egyszer! Ha fuldokolva is, de falt tovább, és egyre még, és mindegy már akármit, csak enni bármit, ezt-azt, önmagát! Minek folytassam? - Őrök jöttek érte; a szomszéd fogolytáborból szökött. S én bolyongok, mint akkor is a kertben az itthoni kert árnyai között. A jegyzetembe nézek és idézem: "Csak azt feledném, azt a franciát..." S a fülemből, a szememből, a számból a heves emlék forrón rámkiált: "Éhes vagyok!" - És egyszeriben érzem a halhatatlan éhséget, amit a nyomorult már réges-rég nem érez, se földi táplálék nem csillapít. Belőlem él! És egyre éhesebben! És egyre kevesebb vagyok neki! Ki el lett volna bármi eleségen: most már a szívemet követeli.

PILINSZKY JÁNOS

PILINSZKY JÁNOS Az életében megjelent könyvei Halak a hálóban (1942)   Halak a hálóban (1942) Trapéz és korlát (1946) Aranymadár (1957) Harmadnapon (1959) Rekviem (1964) Nagyvárosi ikonok (1970) Szálkák (1972) Végkifejlet (1974) A nap születése (1974) Tér és kapcsolat (1975) Kráter (1976) Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977) Válogatott művei (1978)

PILINSZKY JÁNOS Díjak: Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1971) Kossuth-díj (1980) Magyar Örökség Díj (1997) PILINSZKY JÁNOS

PILINSZKY JÁNOS Alig egy hónappal az Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után, 1981. május 27-én Budapesten szívinfarktusban hunyt el. PILINSZKY JÁNOS

PILINSZKY JÁNOS A halál váratlanul érte, tele volt tervekkel. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

PILINSZKY JÁNOS (1921-1981)