A középkor

Az egyház tanítása szerint az égi hierarchia megfelel a földi hierarchiának. A földi élet siralomvölgy, előkészület a túlvilági boldogsághoz (szegények körében hódít). A középkori embereszmény az aszkétizmus, az alázatosság, az áhítatosság és az áldozatosság. Az írók, költők a művészi öntudat helyett névtelenségbe burkolóznak. Az emberek ismerete a világról korlátozott, a számoknak és a színeknek szimbolikus szerepet adnak. Az egyház a kultúra teremtője és terjesztője is.

Késői középkor Virágzó középkor v. "világos" századok X-XIII. sz. keresztes hadjáratok Ţ - polgárság kialakulása - lovageszmény megjelenése alakuló, majd erősödő egyház, - a teológia önálló tudománnyá válik (Aquinói Szent Tamás) - görög-arab művészet és kultúra beáramlása - egyetemek alakulása (a "7 szabad művészet" oktatása) - fellendülő szellemi és művészeti élet Korai v. "sötét" középkor Ideje: V-IX. sz. X-XIII. sz. Történelmi háttér: - népvándorlások, - harcok a barbár törzsek ellen Vallási háttér: - korai kereszténység, - a szerzetesrendek kialakulása Kultúra: - kultúraterjesztő tevékenységük nyomán az európai írásbeliség kezdetei

Két nagy csoportra lehet bontani a középkor irodalmát. Az egyházi irodalom a kódexekből (legenda, példa, himnusz) és a drámákból (misztérium, mirákulum, moralitás) tevődik össze, valamint az epikus (prédikáció) műfajokból. A világi irodalom drámából (commedia dell' arte -olasz vásári vígjáték; farce), történetírásból (geszta, krónika), lovagi irodalomból (líra, epika) és vágánsköltészetből áll. A világi irodalom központjai a királyi és a főúri udvaroknál voltak.

1./ vallásos (latin nyelven): - himnuszok: Abélard, Szent Ferenc, Todi - legendák - példázatok 2./ világi: a./ lovagi irodalom (nemzeti nyelven) EPIKA: - lovageposzok: Roland-, Nibelung-, Igor-ének - lovagregények: Trisztán és Izolda, Aucassin és Nicolette LÍRA: (alba) - trubadúrköltészet: Vogelweide b./ vágánsköltészet (latinul): Carmina Burana, Villon Irodalom (latin nyelvű, kéziratos) 1./ vallásos (kolostori): - bibliafordítások és -magyarázatok (Szent Jeromos) - zsoltárfordítások - imák, himnuszok: Ambrosius, Prudentius - prédikációk - apokrif irodalom - Szent Ágoston: Vallomások b./ világi - még nem szépirodalom! - törvények, adománylevelek - geszták, krónikák

Képzőművészet és zene   ÉPÍTÉSZET - román stílus (XI-XII. sz.) - gótikus stílus (XIII. sz.) Zene: - egyházi: gregorián ének - világi: trubadúrének

A román stílus I. A harcoló egyház építészete: ROMÁN STÍLUS (XI-XII. sz.) Az egyház szerveződése, belső egyházviszályok Vallásháborúk, barbár támadások Ha kell, megvédeni az embereket, erőt, biztonságot sugározni.

A román stílus II. alacsony, zömök formák karcsú, égbetörő formák tömör, vastag, teherhordozó falak keskeny, lőrésszerű ablakok kisebb, alacsonyabb belső terek kevés díszítőelem

Templom -keresztmetszetek Román Gótikus

Boltozatmegoldások dongaboltozat (3) boltíves keresztboltozat (4) csúcsíves keresztboltozat

Kapumegoldások Ják Notre Dame, Párizs díszes kapubéllet: - oszlopokkal -szoborfülkékkel - faragásokkal - osztott kapuk fém domborművekkel és fafaragással

A rózsaablak

Díszítőelemek: geometrikus belső fal- és oszlopfestések gazdagon faragott külső és belső kőcsipkék

Szobrok, domborművek, ikonok, freskók már önálló műalkotásokként is fa- és kőszobrok "élő" alakok, mozgások és érzelmek ábrázolásának kezdetei szárnyasoltárok táblaképek üvegfestészet még csak épületek díszítéseként csak kőből "élettelenebb", merevebb ábrázolásmód (Nem a test, a lélek a fontosabb!)

Királyfej Kalocsáról Lovagfej a budai várból

Szárnyasoltárok, táblaképek: gótikus! Hubert és Jan Van Eyck: Genti oltár Grünewald: Isenheimi oltár

Színes üvegablakok a chartres-i székesegyházból: /gótikus/

Magyarországi középkor Honfoglalás előtti időszak Kb. 100-150 éves késés! Géza, I. István idejében: a magyar nyelvű írásbeliség kezdetei Egyházi irodalom: - Halotti beszéd és könyörgés (kb. 1200) - prédikáció - Ómagyar Mária-siralom (kb. 1300) - ima - Margit-legenda (kb. 1310) - Példázat: Szent Barlaám és Jozafát élete Világi "irodalom": - a Tihanyi Apátság alapítólevele (kb.1050) - Anonymus, Kézai Simon: Gesta Hungarorum (XII-XIII. sz.)

Román stílus Tihanyi apátság

Középkor – román stílus Tihanyi apátság

Középkor – román stílus Tihanyi apátság

Középkor – román stílus Ez is!

Középkor – román stílus Lébény

Középkor – román stílus Lébény

Középkor – román stílus Jáki templom

Középkor – román stílus Zsámbék

Középkor – román stílus Zsámbék

Középkor – gótikus stílus Kolozsvár

Középkor – gótikus stílus Mátyás templom

Középkor – gótikus stílus Mátyás templom

Középkor – gótikus stílus

Szent László herma

Kolozsvári Tamás oltárkép

KÓDEX

KÓDEX

KÓDEX

Nyelvemlékeink SZÓRVÁNYEMLÉKEK Szövegemlékek Halotti beszéd és könyörgés Ómagyar Mária – siralom

Latin nyelvű irodalom A magyar irodalom kezdetét az Intelmek könyve Imre herceghez jelenti a 11. század elejéről A magyarok töténelméről szóló első fennmaradt krónikák az Anonymus (P. mester) által írt Gesta Hungarorum, valamint Kézai Simon hun-magyar krónikája. Az első magyar útleírást képviseli Julianus barát beszámolója, a Jelentés Magna Hungáriáról 1237-ből.

A magyar nyelvű irodalom első emlékei A legkorábbi magyar nyelvemlék a tihanyi apátság alapítólevele (1055), melyben olvashatóak a feheruuaru rea meneh hodu utu rea („Fehérvárra menő hadiútra”) szavak. A dokumentum többi részét latinul írták. A legrégebbi teljes szöveg magyar nyelven a Halotti beszéd és könyörgés (1192 és 1195 között), amely egy latin nyelvű prédikáció fordítása. A legkorábbi magyar vers az Ómagyar Mária-siralom, amely szintén egy latin nyelvű szöveg elég szabad fordítása, a 13. századból. A legrégebbi ismert magyar nyelvű elbeszélő mű az Assisi Szent Ferenc életét feldolgozó Szent Ferenc legendája, amely a Jókai-kódexben maradt fenn. A másik legértékesebb korai magyar nyelvemlék, a Szent Margit királylányról szóló Szent Margit legendája.

HALOTTI BESZÉD

PRAY

LEUVENI

ÓMS

ANONYMUS

ANONYMUS GESZTÁJA

GESTA HUNGARORUM