Szoftver dokumentáció
Dokumentáció Egy korszerű dokumentáció ábrákat, hang és video anyagokat tartalmaz és a szöveges leíró részét hypertext formátumban is olvashatja a felhasználó. Vannak olyan részek, amit on-line a program futása közben is el lehet érni (on-line súgó).
Dokumentáció típusai Műszaki (technikai) – a fejlesztő számára Felhasználói – üzemeltető számára
Tesztrendszer specifikáció Szinte lehetetlen hibamentes programrendszert készíteni, ezért fontos a tesztelési dokumentáció. A tesztelést végző személyek szempontjából 3-féle esetet különböztetünk meg: Szoftverfejlesztői tesztelés Független személyek általi tesztelés Felhasználói tesztelés
Szoftverfejlesztői tesztelés Elemi egységet tesztje (unit teszt), ami a metódusok (eljárások, függvények) tesztje. Gondoljunk csak egy házépítésre, nem mindegy milyen alapanyagokból építkezünk. Az objektumorientált rendszerekben az öröklés miatt egy ősosztályban maradt hiba végzetes lehet a programra nézve!
Szoftverfejlesztői tesztelés Programteszt a következő lépés. Egy alkalmazás többnyire több programból áll. A programok az elemi metódusok halmaza, amely egy részfeladat megoldását végzi. A programteszt, így az adott részfeladat tesztelését végzi.
Szoftverfejlesztői tesztelés Rendszerteszt. Különösen fontos az egyes részfeladatok kapcsolódásának ellenőrzése, miután itt kerül sor elsőként az alkalmazás tesztelésére. Itt kell megvizsgálni, milyen az alkalmazás kapcsolata az operációs rendszerrel és a külvilággal.
Független személyek általi tesztelés A minőségbiztosítási tesztet csak az erre a célra létrejött cégek végezhetik, valamilyen speciális automatizált módszerrel. Ez azonban elég drága mulatság! Ennek hiányában valamely rendszerfejlesztő kollégát érdemes megkérni a tesztelésre. Saját programot soha ne csak saját magunk teszteljünk!!!
Felhasználói tesztelés Ide már csak a korábbi tesztek elvégzése után juthat a programunk. Mivel manapság már a szoftverfejlesztési életciklusban szinte a kezdetektől ott van a felhasználó, így részt tud venni ebben a tesztelésben is. A szoftverfejlesztő és a felhasználói teszt így nem különül el időben, hanem párhuzamos futhat. Felhasználó szemszögből 4 fázisra bontható
Felhasználói tesztelés Prototípus A teljes prototípusnak menühierarchiát, adatmegjelenítést és néhány fontosabb jelentést kell tartalmaznia.
Felhasználói tesztelés Alfa teszt Ha a felhasználó elégedett a prototípussal, akkor lehet azt tovább csiszolni és a funkciókat bővíteni rajta, ez az alfa teszt. Közben a felhasználók tesztelik és közlik a véleményüket. Olyan, mint amikor egy macska a saját farkát kergeti!!!
Felhasználói tesztelés Béta teszt Ez az a fázis, amikor az új verzió készítése során a szoftverfejlesztő több időt tölt a felhasználó által detektált hiba javítására, mint az új elemek beépítésére. Közben történhet a kódhatékonyság vizsgálat, valamint a tipográfiai és kozmetikai finomítgatások is zajlanak.
Felhasználói tesztelés Elfogadási teszt Ha a felhasználó aktív szerepet játszott a rendszerfejlesztés során, akkor csak formalitás. Ekkor már ismerni fogja a rendszer képességeit és korlátait!
Tesztelési terv Olyan forgatókönyvszerű dokumentáció, amelyből kiderül, hogy mit, milyen módon és milyen környezetben fogunk tesztelni, ki fogja a tesztelést végezni, mit várunk eredményként és a tesztelés végeztével mi a tényleges eredmény. Elemei: Program logika ellenőrzése Felhasználói interfész működése Adatbekérés ellenőrzés (érvénye, érvénytelen, félig kitöltött adatokkal) Különféle output adatok (lista, output állomány) tartalma
Felhasználói dokumentáció 4 részből állhat: Felhasználói útmutató Oktató kézikönyv (tutorial) Referenciakártya On-line segélyrendszer
Felhasználói útmutató Egy teljes körű és részletes leírás arról, amit a felhasználónak ismernie kell az alkalmazás működtetéséhez. Enélkül ma már egy egyszerű hajszárító sem lehet eladni!!! A felhasználói útmutató szerkezeti felépítése leginkább egy szakkönyvhöz hasonlítható.
Felhasználói útmutató Részei: A dokumentáció eleje (azonosítók, jogosultságok, tipográfiai formázási konvenciók, tartalomjegyzék, ábrajegyzék és bevezetés) Installálás bemutatása (alkalmazás futtatásának hardver és szoftver követelményei valamint a telepítés lépései)
Felhasználói útmutató A tartalmi fejezetek (rendszerfunkciók részletes bemutatása képernyőképekkel, a szoftvertervezéskor használt objektummodell jó alap lehet ehhez, pl. osztályokra bontva tárgyaljuk, rendelés-nyilvántartóban külön van a rendelés és a partner) Hibaüzenetek függeléke és adatszótár (az adatszótár a műszaki dokumentációban szereplő adatszerkezeti információk részhalmaza, ami a felhasználók számára fontos, itt szerepelhet, hogy kit kell keresni probléma esetén)
Oktató kézikönyv Főleg kezdő felhasználóknak nagy segítség. Mintapéldák segítségével magyarázza el egy-egy funkció használatát lépésről lépésre! Ez inkább problémaorientált, míg a felhasználói útmutató funkcióorientált!
Referenciakártya A gyakorlottabb felhasználók kedvelt eszköze. Nem magyarázza el a dolgokat, csak emlékezteti a felhasználót az egyes funkciók illetve parancsok pontos végrehajtási szintaktikájára. Hajtogatott változatban vagy billentyűzetre ragasztható csík formájában szokott készülni!
On-line segélyrendszer A program futása közben is elérhető szöveges, hang és video információkat tartalmazza. Teljes körűsége és problémaorientált jellege révén ötvözi a felhasználói útmutató és az oktató kézikönyv előnyeit. A hypertext formátuma révén még népszerűbb lett a felhasználók körében!
On-line segélyrendszer Mivel kell rendelkezniük? Állandó rendelkezésre állás (nem kell kilépni a felhasználónak a programból, hogy elérje) Naprakész és pontos legyen (kövesse a verzióváltást) Teljes körű legyen (valamennyi funkcióhoz nyújtson segítséget) Konzisztencia (a különféle segítő információk egységes terminológiát tükrözzenek)
On-line segélyrendszer Mivel kell rendelkezniük? Rugalmasság (minden felhasználó ugyanazt a segítséget kapja, pedig lehetne követni, hogy milyen szintű dolgokhoz kér segítséget a felhasználó és más más szintű segítséget lehetne neki adni) Ne legyen tolakodó és erőszakos (ne szóljon bele a munkánkba kérés nélkül, csak akkor szóljon, ha kérjük)