ÜTEMEZÉS ÉS ÜZEMSZINTŰ IRÁNYÍTÁS BESZERZÉS Értékteremtő folyamatok menedzsmentje - VI. előadás (Chikán – Demeter (1999): Értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula K. 411-460. o. alapján) Előadó: Németh Nikoletta Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Vállalatgazdasági Intézet E-mail: nnikol@ktk.nyme.hu

Tartalom Ütemezés és üzemszintű irányítás Beszerzés Beszerzés feladatai Beszerzés és vállalati tevékenységek kapcsolata Vevő-szállító kapcsolatok Elektronikus kereskedelem Közbeszerzés

Ütemezés és üzemszintű irányítás Ütemezés: elvégzendő munkák sorrendjének és a munkába vételi időpontjának meghatározása előre definiált célkritériumok (érték vagy idő) alapján. Üzemszintű irányítás: megteremti az egyes rendelések és a termelési rendszer erőforrásai közti összhangot. Tevékenységei: rendelés-áttekintés és –indítás, ütemezés, rendelés nyomon követése, adatgyűjtés, rendelés lezárása és értékelése

Üzemszintű irányítás Rendelés – erőforrás összhang biztosítása Figyelembe veszi: feladatokat, rendeléseket határidőket elfogadható teljesítmény mértékét munkahelyek állapotinformációit

Üzemszintű irányítás feladatai 1-3. Rendelésáttekintés és – indítás: Problémás rendelések elkerülése Termék útjának, szükséges erőforrásoknak meghatározása Szükséges kapacitások meglétének ellenőrzése Input-output irányítás Szükséges anyag és kapacitás elemzése (tervezett input=legyen a tervezett outputtal felhalmozódás elkerülhető) Ütemezés: kapacitás és rendelés párosítása Meghatározó a rendelés sürgőssége Vevők fontossága Rendelés szükséges megmunkálási ideje

Üzemszintű irányítás feladatai 4-5. Rendelések nyomon követése és adatgyűjtés Rendelés és tevékenység adatainak összegyújtése, összehasonlítása és továbbítás a tervezési rendszerbe. Várható késések előrejelzése. Határidő-módosítás, rendelés-visszamondás, mennyiség-csökkenés továbbítása. Rendelés lezárása és értékelése Teljesítményjelentés készítése Selejtjelentés Jelentés az újrafeldolgozásról Hiánylista Végeredmény lehet: teljesen teljesített rend., áthozott rend., hasznosított hulladék, hulladék

Ütemezés Milyen sorrendben és mely időpontban kerüljenek az egyes feladatok végrehajtásra? Ütemezési probléma megjelenési helyei: Beszállítások ütemezése Mindig elegendő nyersanyag legyen – tárolóhelyek alkalmazása JIT ütemezés Termelés ütemezése Push vagy pull rendszer Kiszállítások ütemezése Rendelésre vagy készletre gyárt

Az ütemezési probléma elemei Chase és Aquilano (1992) 1. A feladatok beérkezésének időbeli eloszlása Statikus és dinamikus 2. Üzemben található gépek száma és sokfélesége 3. A dolgozók és a gépek aránya az üzemben Gépkorlátos vagy munkaerő-korlátos rendszer 4. A feladatok áramlási útvonala az üzemben Azonos vagy véletlenszerű útvonal Mozgásirány-valószínűségi mátrix

Ütemezés értékelési kritériumai és prioritási szabályok Időalapú: beérkezési, megmunkálási vagy határidő – pl.: várakozási vagy átfutási idők minimalizálása Értékalapú: pl.: termelésközi készlet vagy termelési költség minimalizálása Prioritási szabályok: FCFS – first come first served LCFS – last come first served SOT, SPT – shortest operating/processing time LOT – longest operating time EDD – earliest due date CR – critical ratio J.M. Moore féle algoritmus Ezek kombinálhatók az aktuális stratégia függvényében.

Ütemezés a szolgáltatásokban Rendelések ütemezése – személyzet beosztása Szolgáltatások ütemezésének kulcselemei: Alkalmazottak létszáma Összetétele Beosztása, ütemezése Átcsoportosítási lehetőségei

BESZERZÉS = valamennyi input: anyag-, berendezés és szolgáltatások megszerzése Meghatározza: Információáramlás Vevő-szállító kapcsolat Beszállítók teljesítményének értékelése

Beszerzés feladatai, területei Vállalati célok segítése, teljesítmény növelése Innováció ösztönzése Információk biztosítása Vállalati image alakítása Területei: Anyagok, alkatrészek beszerzése – termelési terv alapján, készletszint optimalizálása mellett Egyéb anyagféleségek beszerzése – közvetett anyagok Berendezések, gépek beszerzése Szolgáltatások beszerzése

A beszerzés kapcsolódása a vállalati tevékenységhez Szervezeten belüli elhelyezkedése a vezetés nézeteinek függvénye (pénzügyhöz, logisztikához, vagy belső szolgáltatói szerep). Befolyásolja: Beszerzési ár nagysága Beszerzési piacoktól való függőség Vállalat pénzügyi helyzete Több telephely esetén: Centralizált beszerzés Decentralizált beszerzés Kombinált – pl.: beszerzésgazda rendszer Függ: beszerzés fontosságától és értékétől. Koordináció: Integrált információs rendszer alkalmazása.

Vevő-szállító kapcsolatok Feladatai: Vevő-szállító kapcsolatok menedzsmentje A beszállító megkeresése és kiválasztása A beszállítók értékelése

Vevő-szállító kapcsolatok 1. – Vevő-szállító kapcsolatok menedzsmentje Két megközelítés: Versenyeztető modell – legalacsonyabb ár Együttműködési modell – vállalati versenyképesség javítása – stratégiai partnerkapcsolatok Kapcsolat erősítésének módjai: Kapcsolat időtartamának növelése Beszállítók számának csökkentése Beszállító vállalat képzése

Vevő-szállító kapcsolatok 1. – Vevő-szállító kapcsolatok menedzsmentje Előnyök az együttműködésben: Beszerzés szempontjából: Kevesebb beszállító könnyebben kezelhető Stabil beszerzés, tervek összehangolása Műszaki előnyök: Termék- és technológiafejlesztés segítése Pénzügyi előnyök: Kockázat ill. költségek csökkentése, alacsonyabb ár Minőségi előny: Folyamatos fejlesztés, folyamatok minőségének javítása

Befolyásolható termék Szűk keresztmetszeti termék Vevő-szállító kapcsolatok 1. – Vevő-szállító kapcsolatok menedzsmentje Beszállítókkal való kapcsolat meghatározói: Kraljic-mátrix Beszerzés kockázata Beszerzés fontossága Magas Alacsony Befolyásolható termék Stratégiai termék Rutin termék Szűk keresztmetszeti termék Alacsony Magas Forrás: Chikán-Demeter, 1999, 447. o.

Vevő-szállító kapcsolatok 2. – A beszállító megkeresése és kiválasztása Beszerzési piackutatás célja: Beszerzési piacok áttekinthetősége Beszerzési zavarok elkerülése Információgyűjtés – optimális beszerzés lehetővé tétele Új beszerzési forrás megtalálása és értékelése Helyettesítési lehetőségek feltárása Technikai fejlődés követése Beszállító kiválasztásának tényezői: Beszerzési források száma Gyártótól vagy közvetítőtől vásároljunk Helyi vagy külföldi szállítók

Vevő-szállító kapcsolatok 3. – A beszállítók értékelése Szállítóértékelés célja: Legmegfelelőbb beszállító kiválasztása Beszállító teljesítményének javítása Beszállítóval való kapcsolat megszervezése Módszerei: Kategórikus eljárás Súlyozott pontrendszer Költségarányok módszere Tulajdonlás teljes költsége

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem – e-commerce „eszközei”: Internet – gyors, olcsó információszerzés EDI – magasabb kiszolgálási színvonal, alacsonyabb költségek Beszerzési kártya – kis értékű, nem termeléshez kapcsolódó vásárlásnál Elektronikus pénzátutalási rendszerek

Közbeszerzés =állami költségvetésből működő szervezetek beszerzései. Szabályozás szempontjai: Sokszor jelentős értékűek Nagy volumen – hatékonyabb lebonyolítás Közpénzek felhasználását jelenti Törvényi szabályozás – célja: Államháztartás kiadásainak korszerűsítése Közpénz-elköltés átláthatóságának biztosítása Verseny tisztaságának védelme Eljárás fajtái: Nyílt Meghívásos Tárgyalásos

ÖSSZEFOGLALÁS Ütemezés feladatai – eltérő ütemezési módok Műveleti idő meghatározása Késés és tartalékidő számítása Termelésközi és teljes készlet nagyságának vizsg. Beszerzés feladatai Venni vagy gyártani döntések Beszállítók értékelése különböző módszerekkel

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!