Név: Le-Dai Barbara Neptun-kód: IEDZ4U Tantárgy: Ásvány és kőzettan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Bráz Viktória
Advertisements

OXIDOK TESZT.
Kristályrácstípusok MBI®.
Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI
Az anyag és tulajdonságai
Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön
Készítette Radványi Róbert
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
A víz mint őselem.
Atomrácsos kristályok
Ásvány-és kőzettan Szilikátok
Drágakövek Tantárgy: Ásvány- és kőzettan
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
Készítette: Bodnár Balázs Témakör: Ásvány- és kőzettan
Nagy Patrik Ásványok és kőzetek Ásvány és Kőzettanhoz kapcsolódik.
Témakör: Ásvány és kőzettan
A földkéreg „kérge”: a talaj
A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Készítette : Kis Adrián Benjámin Neptun-kód : BAW8DS Tankör : MF13M2
Ásvány- és kőzettan – Mohs-féle keménységi skála
Készítette: Tamás Kitti (MFK M4) Téma: Ásványtan
Készítette:Majoros Péter Ásvány és kőzettan tantárgy bemutatása
Készítő: Ott András Témakör: Ásvány és kőzettan
Bevezetés az ásványtanba
Készítette: Vas Valentin Ásvány és kőzettan.  Az ásvány és kőzettan röviden a Világegyetem, főleg a Föld természetes úton keletkezett szilárd anyagaival.
Ásvány és Kőzettan SZULFÁTOK
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
A Molekularács A környezetünkben lévő anyagok nagy része molekulákból épül fel. 1 részük szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Megfelelő hőmérsékleten.
Ásványok és kőzetek.
Földtani ismeretek Ásványtani és kőzettani alapok 2. témakör:
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
Ásvány és kőzettan Gyémántok
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
Készítette: Kiss Bence MF12M3
A fémrács.
Mi az opál? Az opál akár a nemesopálról, akár a tejopálról, faopálról vagy májopálról van szó, egyformán megszilárdult kovasavgél, több-kevesebb víztartalommal.
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
Molekulák jelölése és csoportosítása
A kén Sulphur (S).
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A szén és vegyületei.
Ásványok, kőzetek vizsgálati módszerei
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
Készítette: Madarász Ferenc
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
Készítette: Varró Vivien Tankör: MF12M3
Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai
Juhász Levente (YEA3G2) Ásvány- és kőzettan.
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
Ásvány - és kőzettan alapjai
Kőzetek.
TÁMOP /1-2F Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam „Múlt és jelen” Fürchtné Mayer Mária Szalkay Csilla Váncsáné Debreceni Katalin.
Elemek csoportosítása
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Ásványok Képletek & Tudnivalók.
Ásványok fő alkotóelemének helye a periódusos rendszerben
Atomrácsos kristályok
A FÖLDKÉREG ANYAGAI Készítette: Hoffer Vivien, Kovács Barbara,
Ásványok és kőzetek A litoszféra legfőbb elemei: szilícium, alumínium, kalcium, vas, nátrium, kálium és magnézium főleg oxigénnel alkotott vegyületei.
Geológia.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
6. A KŐZETEK.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Ásványok és kőzetek A litoszféra legfőbb elemei: szilícium, alumínium, kalcium, vas, nátrium, kálium és magnézium főleg oxigénnel alkotott vegyületei.
5. A FÖLDKÉREG ÁSVÁNYOS ÖSSZETÉTELE.
Előadás másolata:

Név: Le-Dai Barbara Neptun-kód: IEDZ4U Tantárgy: Ásvány és kőzettan Ásványtan Név: Le-Dai Barbara Neptun-kód: IEDZ4U Tantárgy: Ásvány és kőzettan

Ásvány SZÓ fogalma: Földünk és más szilárd kéreggel rendelkező égitest kérgében fordulnak elő. Természetes úton képződnek, túlnyomó részt szilárdak és kristályosak. Névvel, képlettel és kristályszerkezettel egyértelműen leírhatók. Homogének, azaz kémiailag egyneműek.

A kristálykémia alapú ásványrendszerezés: A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszerezés alapját az egyszerű és összetett anionok által meghatározott ásványosztályok jelentik. Az ásvány ismeretéhez azonban nem elegendő csak kémiai összetételét meghatározni, mert a kémiai összetétel csak a kristályszerkezettel együtt jellemzi a szilárd anyagot.

Terméselemek Jelenleg közel 100 terméselemet ismerünk. Ritkaságuk ellenére számos fém legfontosabb forrásai. A terméselemek kristályszerkezete és kémiai kötéstípusai nagyon változatosak. Terméskén Grafit

Szulfidok A szulfidok osztályába fémeknek kénnel alkotott vegyületei tartoznak. Ezen osztály ásványait a fémes megjelenés és az átlátszatlanság, valamint a nagy sűrűség jellemzi. A szulfidok fontos ólom-, cink-, vas- és rézércek. Érdekesség: a szulfidok közül a Kalkopirit (CuFeS2) - a felső képen- színe igen hasonlít az aranyhoz, ezáltal sokan összetévesztették a kettőt. Népies neve 'bolondok aranya' lett.

Halogenidek A halogenidek a fluor, klór, bróm, jód vegyületei. Közös jellemzőjük a sós vagy keserű íz, a nemfémes küllem, tökéletes hasadás. Vízben általában jól oldódnak, vizes oldatuk jól vezeti az elektromosságot, olvadáspontjuk viszonylag magas. Kristályaikat pozitív és negatív ionok tartják össze. A halogenidekhez tartozik például a kősó.

Oxidok és hidroxidok Zafír Az ide tartozó ásványoknak alig van közös vonásuk. Míg a Szilícium és a Titán oxidjai általában átlátszóak, a Vas, Mangán és a Króm oxidjainál uralkodóak a sötét, akár fekete színek és a fémes, félig fémes fény. Az oxidok keménysége és olvadáspontja viszonylag magas, ami igen erős kémiai kötésekre utal, ezek a kovalens kötések. Kedvelt drágakövek sorolhatók ide, mint például a Rubin és a Zafír. Ezek a Korund ( alumínium-oxid ) különböző változatai. Zafír

Karbonátok A karbonátok a természetben igen elterjedt ásványok. A CO 3 2- ion főleg közepes vagy nagy sugarú, kétértékű kationokkal kapcsolódik. A legismertebb karbonát a kalcit. A tengerek fenekén rakódik le vastag rétegben, hegyeket alkotva. Az így létrejövő üledékes kőzet a mészkő. Nagy nyomás hatására a szintén kalcitból álló márvánnyá alakul. Kalcit

Szulfátok A szulfátok osztályába tartozó ásványok oxigéndús környezetben, a Föld felszínén vagy annak közelében jönnek létre, mállási folyamatok termékeként. Gipsz

Foszfátok Tulajdonságaik változók, de általában élénk színűek és jól kristályosodnak. Bár néhány száz foszfátásványt ismerünk, ezek nem gyakoriak. Viszont foszforvegyületből nagyon sok van a természetben.

Szilikátok A földkéreg felépítésében a szilikátásványoknak uralkodó szerepe van. Közelítő becslés szerint a földkéregnek mintegy 75%-át szilikátok alkotják. Jelentőségüket fokozza az ásványfajták nagy száma is, mivelhogy az ismert ásványoknak kb. 1/3-a a szilikátok osztályából kerül ki. Kémiailag nagyon változatosak, ezért osztályozásuk csak a kristályszerkezetük alapján lehetséges.

Szilikátok Forsterit Topáz Muszkovit Kianit

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!