Dr. Zachar Péter Krisztián: Az első világháborút követő társadalmi átalakítás kérdése: jól-lét diskurzus és kapitalizmus-kritika a két világháború közötti Magyarországon Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

1. A kor Első világháború mint korszakhatár Európa újrarendezése politikai-földrajzi szempontból gazdasági, államszervezési, társadalmi és szociális válság infláció, pénztartalékok kiürülése, munkanélküliség és szegénység – növekvő társadalmi feszültségek mindezt tetézi: fékek és korlátok nélküli individualista előnyökre, munkaköltség-csökkentésre és ezáltal profitmaximalizálásra építő kapitalista gazdaság 1929-es válsága – jól-lét kérdések napirendre kerülése Kiút?

2. Megoldás-keresés Társadalom és gazdaság viszonyrendszerének újragondolása Állami szerepvállalás kérdésének vizsgálata Mit jelent a jól-lét az adott körülmények közepette? A gazdasági liberalizmus és a manchesteri kapitalizmus kritikája „A szabadság kiterjesztése nem a boldogság forrásává vált, hanem a „homo homini lupus” elv még fokozottabb megjelenésévé.” „Az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik. A munkásokat magára hagyta és védtelenül kiszolgáltatta a munkaadók embertelenségének és nyereségvágyának úgy, hogy néhány dúsgazdag ember a szegények hatalmas tömegeire rakhatta a szolgaság jármát” (1891 – Rerum Novarum)

3. Politikai válaszok 1917: szovjet kommunizmus (vagy leninizmus és sztálinizmus) 1922: saját állami formákat kialakító olasz fasizmus 1923: német típusú nemzeti szocializmus (hitlerizmus) A liberális társadalom- és gazdaságszervezés megújítása Európában Konzervatív, tradicionalista válaszok: keresztény-szociális gondolat és politika megszületése – hivatásrendiség mint új megközelítés a társadalom és gazdaság problémáinak kezelésére – közösen lehetőség a jól-lét megteremtésére

4. Magyarország Új intézmények, új nézetek – szociálpolitika megjelenése Giesswein Sándor pápai prelátus; Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök; Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter nem elzárt közösség, hanem Trianon után is a nemzetközi tudományos körökhöz és a friss elméletekhez szorosan kapcsolódó kutatók, szakemberek! Korunk Szava Új Kor Magyar Kultúra Vigilia Hivatásrendi gondolat kibontakozása

5. Hivatásszervezet Komoly előzmények: Szegedi mozgalom Mihelics Vid a szociális reformmozgalom kiemelkedő alakja Kovrig Béla kormányhivatalnok, az OTI aligazgatója Varga László jezsuita atya Szegedi mozgalom Glattfelder Gyula csanádi püspök támogatása Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita páterek szervező tevékenysége KALOT, Actio Catholica Radnai Mikes: munkaadók, munkavállalók és állami közigazgatás tripartit együttműködése a válság megoldására, a jól-lét megteremtésére Imrédy Béla és Teleki Pál támogatása

6. Zárszó A Hivatásszervezet működése pártok feletti és felekezetfölötti 5 év alatt egy újfajta, országos szakszervezetté fejlődött: közel 100.000 tag és 20 városi, illetve megyei titkárság. A diktatúra időszakában kétszer is feloszlatták: még 1944 során a nyilas kormányzat hozott döntést a Hivatásszervezet megszűntetéséről, majd 1945-ben a kommunista hatalom is Modern társadalmi tanítás megjelenése: az individualista és a totalitárius tanítással szemben az ember személyi méltósága a döntő tényező; a szolidaritás elve a szubszidiaritás elve a közjó elve ezekből vezethető le egy általános társadalmi jól-lét képe

Köszönöm a megtisztelő figyelmet Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)