Hasznos talajlakók és a globális felmelegedés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A környezetszennyezés forrásai
Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Energia a középpontban
Mi az a mikroorganizmus?
A FŰSZERPAPRIKA TERMÉSE ELTÉRŐ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG ESETÉN
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Napocska Napköziotthon
,,Az élet forrása”.
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Környezeti kárelhárítás
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Talajművelés.
Az Ökológia biotikus és abiotikus tényezői
Készítette: Kálna Gabriella
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
Levegőminőség -vizsgálat
A Víz Világnapja Március 22..
Környezetértékelési módszerek
Természeti erőforrások védelme
A levegőburok anyaga, szerkezete
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Az üvegházhatás és a savas esők
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
Az erdő.
Évszakok a kertben 5. osztály.
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Eltérő táplálkozású növények
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Az ásványok és kőzetek mállása
Talajképződés Gruiz Katalin.
Szerves talajszennyező anyagok fázisok közötti megoszlása és biológiai hozzáférhetősége Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai.
Nitrogén mineralizáció
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A TALAJ.
Az ízek világa Édes-savanyú…...
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
ÉLET A TUNDRÁN.
A leghidegebb mérsékelt öv
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
Élőlények kölcsönhatása, élő környezeti tényezők
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Füves puszták.
A savas eső következményei
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Környezetvédelem.
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
Táplálkozási kapcsolatok
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Ajánlott kommunikálható érvek. Környezettudatos elkötelezettséghez új kommunikációs stratégiák szükségesek Heurisztikus segítségre van szükség, fel kell.
A FOSZFOR 1 – táplálék a talaj mikroszervezeteinek 2 – táplálék a növénynek 3 – szerkezet javító hatás a talajnak.
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
9. lecke A társulások.
ÖKOLÓGIA.
Társulások jellemzői.
Ökoiskola- vetélkedő március
Belső – Külső erők harca
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

Hasznos talajlakók és a globális felmelegedés Hasznos talajlakók és a globális felmelegedés. Hogyan lesz szüksége a növénynek a kicsik segítségére, ha jön a felmelegedés? Dr. Biró Borbála MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és Dunaújvárosi Főiskola biro.borbala@gmail.com

A talajok fontosságáról! Bolygónk élettörténete során egy élő faj, vagy egyed mindig is egy másik faj számára szolgált táplálékforrásul: felhasználás, kiválasztás és újra-felhasználás örökös körforgása ez. A talaj a vízhez és levegőhöz hasonlóan az élet olyan kritikus forrása, melyet testünk legmélyebb rejtekébe is beépítünk. A talaj ezért különleges tiszteletet érdemel: „amit a talajjal művelünk, azt magunkkal műveljük.” (David Suzuki)

A talaj legfontosabb tulajdonsága az életképessége, illetve az élő volta, azaz, hogy benne különös egységben találhatók meg azok az élőlények, amelyek nélkül a talaj tulajdonságai, szerepe nem valósulhatnának meg! A talajon nemcsak állunk, hanem élünk is!!

A talajélőlények típusai, rendszere

A talaj-növény rendszerekre ható környezeti tényezők! Klimatikus tényezők Hőmérséklet Csapadék Fény T a l a j t u l a j d o n s á g o k Biológiai -rovarok -férgek -gombák -baktériumok Kémiai -humusz -tápelemek -nyomelemek Fizikai -víz -levegő -szerkezet A talaj-növény rendszerekre ható környezeti tényezők!

Atmoszféra ÁLLATOK NÖVÉNYEK Felvehető tápanyagok MIKROORGANIZMUSOK Műtrágyák ÁLLATOK Szimbionta N2 kötés Atmoszféra Szabadonélő N2 kötés NÖVÉNYEK Mikorrhiza Hormontermelés Felvehető tápanyagok Gyökér exudátumok Immobilizáció Oldékonyság MIKROORGANIZMUSOK Nem felvehető tápanyagok Ásványosítás Talaj szerves anyag

A mikoorganizmusok segítik a növényt! A növények és a mikroorganizmusok folyamatosan kommunikálnak egymással

Mitől függ a mikrobák száma? Az adott talaj tulajdonságától A gazda-növény típusától, fajtájától A gazdanövény élettani állapotától A többi növény jelenlététől Az éghajlati tulajdonságoktól Egy adott rendszerre jellemző a mikrobiota mennyisége! De bizonyos határok között változik is.

A talajszervezetek mennyisége az egészséges ökoszisztémában Művelt terület Füves terület Erdő Szervezetek száma 1 gramm talajban Baktérium 100 millió -1 billió 100 millió-1 billió Gomba Több száz 100 – 10 ezer 1-40 millió Protozoa 1000 100 ezer Nematoda 10-20 10 – 100 100-tól Szervezetek száma 1négyzetméteren Arthropoda < 300 1500-6000 30.000-75.000 Giliszta 15-90 30-150 Each type of ecosystem has a characteristic food web structure. Credit: USDA Natural Resources Conservation Service

A talajt és a talajéletet számos tényező rombolja

A hazai talajok az éghajlatváltozásra igen érzékenyek –dupla stresszhatás Zám Nyírőlapos Apajpuszta Zabszék

Minden növénynek határozott helye van a sorban attól függően, hogy mennyi sót bír elviselni Növekvő só koncentráció

A sóra a talajgombák is érzékenyek A sót csak egyféle gomba viseli el! Nyírőlapos Zám

A tűrőképességnek határa van

De hogyan alakul a kicsik, a mikrobák mennyisége? Ehhez rendszeres mintavételre van szükség. Havonként vizsgálva évszakos különbségeket vehetünk észre. Két éven keresztül követve évjárathatást is regisztrálhatunk.

A mikrobiális aktivitás szezonális lefutása hazánkban Korai nyár Nyárutó Őszi csúcs Tavasz File name: A-7, 250KB (also Season.jpg at 1917K) Image courtesy of USDA-NRCS.

A gomba aktivitása és az évszakok Meghatározott évszakok szerinti mintázat egyféle környezeti tényezőnél! Ha nincs stabilitás, pl. szélsőséges a klíma, akkor nincs rendezett mintázat!

A nyári szárazság idején a növény segítségért kiállt! A gomba-szám ismét nő, ha a só mellé még a meleg is társul!

Megnövelt gyökérfelület, vagy védőburok jól jön a szárazságban!

Összefoglalás A talajélőlények a környezetváltozásra számukban és aktivitásukkal is reagálnak. Bizonyos mértékig javulhat is a kölcsönhatás – a küzdelemben. DE! Az alkalmazkodóképességnek határa van! A rendszer nem bírja a végletekig!

ZÁRSZÓ „A természet világa földi létünk tápláló, anyai forrása, fizikai, érzelmi, esztétikai, erkölcsi és vallási létünk életadó tápláléka. Ettől elidegenedni annyit tesz, mint elveszteni mindent, ami emberivé tesz. Ennek a megkárosításával saját létezésünket csorbítjuk.” (Thomas Berry: A Föld álma)

Köszönöm a figyelmüket! „Egy maroknyi élet.” Köszönöm a figyelmüket!