Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Ptolemaiosz geocentrikus világképe A Földet gömb alakúnak tartja. A bolygók és a Nap egy-egy képzeletbeli pont körül keringenek egyenletes körmozgással, egy kisebb sugarú kör mentén. Ezek a képzelt pontok nem állnak, hanem egyenletes körmozgást végezve megkerülik a Földet. Ptolemaiosz (i.u. I. század vége - i.u. 161-180 körül)
Tycho de Brahe munkássága Bizonyította, hogy az üstökösök („hajas csillagok”) nem légköri jelenségek; Bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában is vannak változások Bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában nincsenek olyan, a mozgást gátló „héjak”, amikre a bolygók rögzítve lennének. Tycho de Brahe (1546-1601)
Kopernikusz heliocentrikus világképe A Föld és a többi bolygó kering a Nap körül, a Hold pedig a Föld körül kering. Elméletével forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit. Nézeteiért az egyház támadta Kopernikuszt. Nikolas Kopernikusz (1473-1543)
Az általános tömegvonzás törvénye Bármely két test között vonzóerő hat, amely egyenesen arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével. Cavendish kísérlete (1798)
Kepler I. törvénye (1609) A bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. Johannes Kepler (1571-1630)
Kepler II. törvénye (1609) A Napból a bolygókhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Ennek következménye, hogy Naptávolban lassabb, Napközelben gyorsabb a bolygó. Johannes Kepler (1571-1630)
Kepler III. törvénye (1618) A bolygók keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a fél nagytengelyek köbei. Ennek következménye, hogy a távolabbi bolygók keringési ideje nagyobb. Johannes Kepler (1571-1630)
Kepler törvényei