A NAPRENDSZER ÁTTEKINTÉSE

A NAPRENDSZER Általánosságban fogalmazva a Napot és a körülötte keringő kisebb-nagyobb égitestek összességét értjük. A Naprendszer alatt azt a tartományt is értjük, melyet a Nap gravitációs tere dominál. Ez a terület kb. 2 fényév sugarú gömb.

A NAPRENDSZERBE TARTOZÓ ÉGITESTEK 9 NAGYBOLGYÓ AZOK EDDIG ISMERT 61 HOLDJA KB. 100.000 KISBOLYGÓ ÜSTÖKÖSÖK ÉS METEOROK BOLYGÓKÖZI ANYAG

A BOLYGÓK NAPTÁVOLSÁGUK SORRENDJÉBEN MERKÚR VÉNUSZ FÖLD MARS JUPITER SZATURNUSZ URÁNUSZ NEPTUNUSZ PLUTÓ

A NAP Egy gáznemű sugárzó gömb. A Naprendszer tömegének 99,87 %-a koncentrálódik benne. Átmérője a Földének 109, a Jupiterének közel 10-szerese. Óriási tömege révén a Nap hatalmas gravitációs erőt fejt ki, és ez az erő tartja össze a rendszert és irányítja a bele tartozó égitesteket.

A NAP SZERKEZETE

A NAP LÉGKÖRE ÉS JELENSÉGEI A fotoszféra granulák millióiból áll. A granulák átlagos élettartama 9 perc. A granulák olyan cellák, amelyekben a forró gázok felfelé igyekeznek és a garnulák közötti sötétebb közökben süllyednek vissza.

A NAPSZÉL A Napból kiáradó elemi részecskék összefoglaló neve, nagy sebességű plazmaáramlás.

NAPFOLTOK A fotoszféra legfeltűnőbb jelenségei. Umbrából, sötét középponti régióból és prenumbrából, az umbrát körülvevő világosabb kevesbé sötét régió.

PROTUBERANCIÁK A Nap leglátványosabb jelenségei. Teljes napfogyatkozáskor közvetlenül is láthatók. Élettartamuk változatos, akár egy évig is fennmaradnak.

NAPKITÖRÉSEK A Nap leghevesebb megnyilvánulásai. Az összetett napfoltcsoportokhoz kapcsolódó összekuszálódott mágneses térben felhalmozódott energia felszabadul.

NAGYFOGYATKOZÁS

A HOLD

Földünk égi kísérője a római mitológiából kapta nevét – Luna Jelentése éjjeli fény istennője. Keringési ideje 27,3 nap. Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz, vagyis mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk. Ezt a jelenséget nevezzük kötött tengelyforgásnak.

Érdekességek a Holdról A Holdon nem található víz és nincsen észlelhető légköre sem, tehát nincsenek felhői sem. A holdi égbolt teljesen feketének látszik. A Holdat először egy szovjet űrszonda, a LUNA-2 látogatta meg. Az első ember – Neil Armstrong 1969. július 21-én lépett a Hold felszínére.

A Hold felszíne Felszínét két jellemző forma utalja: sötét lávamező, viszonylag kevés kráterrel, világos színű fennsík sok kráterrel.

HOLDFOGYATKOZÁS Holdfogyatkozás mindig teliholdkor figyelhető meg, amikor a Föld elzárja a Nap felől érkező sugarak útját és árnyékot vet a Holdra.

Űrfelvételek a holdfázisokról

Bolygókutatás, űrkutatás A Naprendszer megismerésében ugrásszerű fejlődést jelentenek a bolygók mellett elrepülő, körülöttük keringő vagy felszínükre leszálló űrszondák indítása.

Az első magyar űrhajós