A tengerek világa.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A LEVEGŐ.
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
A szivacsok a csalánozók és a gyűrűsférgek törzse
Időjárás, éghajlat.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
A légnyomás és a szél.
A világ 7. csodája Avagy a világ leghosszabb temetője vagy a könnyek fala.
A víz világnapja Március 22..
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
A levegő felmelegedése
Anyagszállítás a növényekben
A szivacsok és a csalánozók törzse
A parton és partközelben
A Föld, ahol élünk.
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Készítette: Angyalné kovács Anikó
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
Rendszerezés ismétlés.
IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A belső és a külső erők párharca
A fölgáz és a kőolaj.
Tengervíz mozgásai Hullámzás Tengeráramlások Tengerjárás
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Növények országa. Moszatok törzsei.
A nyílt vizeken.
Ismétlés parányok.
Optika Fénytan.
Szivacsok és csalánozók
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
A moszatok törzsei.
A víz.
Janik Dóra és Vámos Csenge
Ismétlés Írd be az eddig tanult megfelelő állatcsoport(ok) nevé(i)t!
Szövetes állatok Csalánozók.
AZ ÁLLATI ÉS A NÖVÉNYI SEJT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Medúzavadászat.
Csalánozók törzse.
Éghajlattan összefoglalása
Trópusi sivatagok.
A három dimenziós övezetesség
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Egyed alatti szerveződési szintek
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
KÖRNYEZETI PROBLÉMA??? KLÍMAVÁLTOZÁS??? Az óriás-
Az ősi nem feltétlenül fejletlen
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
A víz mint élettér. Vizes élőhely típusok 1. Édesvíz (folyók, tavak, mocsarak, lápok), sós víz (tenger, óceán, sós tavak) 2. Felszínközeli (sekély) vizek.
A világ teremtése. Isten az első napon megteremtette az eget és a földet. Első nap.
A Föld.
T: Csalánozók Származás: Egysejtű eukarióta
ÖKOLÓGIA.
Trópusi sivatagok.
Nyílt és mélytengerek.
Bemutató.Készítette:Izsáki Domonkos
CSALÁNOZÓK, LAPOSFÉRGEK
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Vízburok-hidroszféra
Egysejtű állatok.
A TENGERVÍZ TULAJDONSÁGAI
A parton és a partközelben. Partközeli tengerek Parttól a nyílt tenger felé haladva kevesebb a vízmélység 200 m-nél. Gazdag élővilág Tápanyagban gazdag.
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Energiahordozók keletkezése
Előgerinchúrosok törzse
Előadás másolata:

A tengerek világa

A legnagyobb élettér a Földön Szárazföld és a tengerek, óceánok aránya a Föld felszínén A legnagyobb élettér a Földön

A tengerek környezeti tényezői 3,5%-os sótartalom (1l vízben 35g só) A víz nyomása nő a mélységgel (10m-ként 0,101MPa-lal, vagyis 1 atmoszférával /1 atm = a normál légköri nyomás) Hőingás kisebb, lassabban melegszik és hűl. (-2Co-+30Co) 2000 m mélységben már kb. állandó hőmérséklet: 2-4°C vízmélység Nyomás nő; hőmérséklet és fény csökken

A trópusi (meleg vizű) tenger

Hideg vizű tenger http://steveconway.wordpress.com/2013/01/11/pictures-of-empty-sea/

A fény a mélység növekedésével egyre kevesebb. Kb. 200 m-ig nagy fajgazdagság a viszonylag sok fény miatt. (Növények csak idáig) A fény a mélység növekedésével egyre kevesebb. 400 m-ig félhomály uralkodik 400 m alatt teljes sötétség

A tengerek tagolódása

Növényi plankton (fitoplankton) Állati plankton (zooplankton) Vízben lebegő életmódot folytató, szabad szemmel nem vagy alig látható élőlények összessége Plankton Növényi plankton (fitoplankton) moszatok Állati plankton (zooplankton) Egysejtűek, férgek, rákok, puhatestűek, medúzák, rákok és lárvák

Medúzák Csalánozók – csalánsejtek (áldozat megbénítása) Néhány cm-től az 1 m-esig 98% víz Ernyő falában összhúzékony sejtek (hámizomsejtek) Csalánsejt működése: Érzékelőtüskéhez ér az áldozat Kicsapódik a csalánfonal, ami felsebzi az áldozat kültakaróját Méreganyagaikkal megbénítják azt, majd tapogatóikkal az űrbélbe gyömöszölik Pl. Füles medúza, portugál gálya és a kockamedúza emberre is halálos!!!

Portugál gálya

Nomura medúza 2m is lehet

Kockamedúza és általa okozott sérülés