Középkor ,,A sötét középkor’’.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kora keresztény zene (I-IV. század) antik gyökerei
Advertisements

Hogyan formál át Isten az igehirdetésen keresztül?
Művészet By: Turi Krisztina.
A Biblia Isten szava.
RENESZÁNSZ – ‘újjászületés’
és a legkevésbé teljes az
FONTOS SZAVAK EGYHÁZ.
A szerzetesrendek.
A KÖZÉPKORI NEVELÉS.
A középkor.
Középkor „Életünket adjuk az Istenért, a királyért és a hazáért” – vallották a középkori lovagok.
A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE
Az antikvitás akropolisz.
EGYHÁZTÖRTÉNET.
Az Ókori Kelet világnézete
A reneszánsz művészet; előtte
Román stílus, 10–12. sz.– az első, egész Európára kiterjedő művészeti stílusirányzat Gótika: 13. sz. végétől – 15. sz. végéig.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
A reneszánsz.
Tematika 9. évfolyam irodalom.
A középkori filozófia főbb kérdései
KERESZTÉNYSÉG A KULTÚRÁK VÁLSÁGÁBAN február SEK A vallás és a vele kapcsolatos tárgyak / tudományágak.
Keresztény tanítás Jézus Krisztusról
A 19. századi líra átalakulása
Ómagyar Mária-siralom
Szent István ( ).
B arokk, mint művészettörténeti stílus
AZ ÍRÁS Ókori Róma írása.
Arab, iszlám kultúra,művészet
A romantika.
Tihany.
M Ű V É S Z E T.
Építészettörténet.
A középkori kultúra.
Biológia 2.. Petrarca a studiolójában (15. sz., miniatúra)
A keresztény egyház a korai középkorban
A reneszánsz A szó a fr. renaissance ‘újjászületés’ szóból származik
A középkori művészet / 7.osztály/
A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
ismétlő feladat: egy korstílus jellemzői
Készítette: Jon A. Palmer
Kicsoda Isten? 4. prédikáció
Apokalipszis 12/C.
VINCÉS TÁBOR Piliscsaba, augusztus Jézus és az Ő tanítása egész életünk alapja. Aki Jézus szavai szerint cselekszik, házát sziklára építi…
A román kor (romanika) művészete
Középkori szerzetesrendek
BUDAPESTI SÉTA 6. ÉVFOLYAM.
Ókeresztény Sírkamrák
A Történelem Forrásai Minden olyan dolgot, eszközt, mely a múlt megismeréséhez, megértéshez hozzásegít forrásnak nevezzük.
A ROMANTIKA életérzése, világszemlélete stílusirányzata A XIX. század
ROMÁN KOR A középkor művészete Készítette: Ecseri István.
A világ egyik legromantikusabb városa,amely a divat, és a kultúra terén talán a legtöbbet kínálja nekünk. Festőket, szobrászokat, zeneszerzőket,és írókat.
Román stílus ( XI- XIII.szd.)
A román, gótikus és a reneszánsz művészet
1. A „teremtéstörténet(ek)” elbeszélése(i) a) Helye (helyük) a Bibliában: Ter (1 Móz) 1, 1 – 2, 25 (= első két fejezet). b) Keletkezése: - Viszonylag.
1. A „két történet” összevetése /1. ( Ter 1,  Ter 2, 4-9 (10-14) ) a) H ASONLÓSÁGOK : – Az ember Isten „alkotása”, „teremtménye”. – A férfi.
A KÖZÉPKORI EGYHÁZ A SZERZETESRENDEK.
AZ ÓKERESZTÉNY ÉS A BIZÁNCI MŰVÉSZET
AZ EX LIBRIS KÖNYVTÁRI TEADÉLUTÁN A KÁROLYIBAN OKTÓBER 25. ÖRMÉNYINÉ FARKAS ANDREA KÖNYVTÁROSTANÁR.
Az ókori kultúrák.
III. Kérdések a teremtéssel és az anyagi világgal kapcsolatban
HILDEGARD VON BINGEN ( )
Középkori műveltség.
FONTOS SZAVAK EGYHÁZ.
Határtalanul program 2018 Felvidék.
A teremtő és gondviselő Atya
Közgazdászpalánta verseny
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
Előadás másolata:

Középkor ,,A sötét középkor’’

A középkor felosztása korszakokra Történelmi középkor: Kr.u. 476-1492 v. 1517 v. 1640 Irodalmi középkor: Kr.u. II. század - VIII. század (sötét középkor) Kr.u. IX. század – XV. század (skolasztika)

Világnézet I. Ember és Isten kapcsolata Alapja a Biblia keresztény, metafizikai szemlélete. I. Ember és Isten kapcsolata II. Ember helye, célja a világban III. Ember és a természet közötti kapcsolat

I. Ember és Isten kapcsolata Megjelenik az egyistenhitű kereszténység ( a király Isten földi helytartója) Az ember anyagi (test) és szellemi (lélek) teremtmény Az ember Isten képmására lett teremtve Az ember az egyetlen gondolkodó lény, aki a teremtett világ hierarchiájának csúcsán helyezkedik el Aszkézis: test megvetése, sanyargatása; önmegtartóztató életmód Szemlélődés (kontemplativitás): világtól való elfordulás Meditáció: a saját lélek mélységeibe való elmerülés

II. Ember helye, célja a világban A földi élet csupán átmenet az öröklét világába Az ember földi életének minősége, erényei és bűnei határozzák meg helyét az öröklétben A földi élet ,,siralomvölgy’’

Világkép Isten országa (tökéletes, harmonikus, rendezett, örök, állandó) Földi világ (tökéletlen, mulandó, változékony) Föld alatti szint (a sötétség, a gonosz erők és a sátán birodalma)

III. Ember és a természet közötti kapcsolat A természeti világ és az ember egységet alkot, az ember is a teremtett világ része A természetre való rácsodálkozásnak nincs szerepe a középkori művészetben

Témák Vallásos, bibliai témák újraalkotása Az eredetiség nem számít értéknek, a művészet kizárólag Isten dicsőségét szolgálja Jellemző a névtelenség (anonimitás) Anonymus: feltehetően III. Béla jegyzője; a Gesta Hungarorum írója

Műfajok Prédikáció Bibliai szövegmagyarázat Ima Óda Himnusz Apokrif szentiratok Szerzetesi regula Legenda Katekézis Vitairat Mártírakta

Venantius Fortunatus: Thomaskreuz Műformák A középkor korai évszázadaiban kedvelt műforma volt a képvers (kalligram) A pergamenre íródott kódexek szövegrészleteinek kezdetén iniciálék is fellelhetők A vallásos kultúra termékei, a szertartási szövegek versben és prózában egyaránt iródhattak Venantius Fortunatus: Thomaskreuz A Chronicon Pictum első oldala

Kifejező eszközök A tapasztalható dolgok jelképei az elvont fogalmaknak (univerzáléknak) Allegorikus vagy metaforikus kifejezésmód Jelképes utalás a titokzatosságra, a misztikusra, a megtapasztalhatatlanra Számok jelképes jelentése Névrejtés a szövegben, rejtvényes szövegalkotás Mintakövetés, toposzok használata Kompiláció: több mű szövegrészleteinek beemelése az alkotásba Középkor nyelvezete: eredetileg görög, a IV. századtól latin

Szerzetesrendek Tagjai kolostorokban és monostorokban éltek Kultúrateremtő és -terjesztő tevékenységeik: Tanítás Könyvmásolás Képek festése Épületek tervezése és építése Mezőgazdasági munkák végzése Betegek gyógyítása

Legfontosabb szerzetesrendek Bencések Ciszterciek Karthauziak Premontreiek Domonkosok Ferencesek ,,Kolduló rendek’’ a 13. században

Román stílusban épített lébényi templom Építészet Román stílus Jellemzői: Tömör formák Vastag falak Áttekinthető, világosan tagolt szerkezetű épületek Gótika Csúcsíves ablaksorok Festett üvegablakok A falakat támpillérek erősítik Román stílusban épített lébényi templom A gótikus stílusú Notre-Dame