INDIA.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
India.
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Készítette: Doffek Petra
Az ellenfelek összehasonlítása
VS India Kína.
A Föld mezőgazdasága.
Mexikó.
A száraz kontinentális terület
Az ipar.
A görög történelem kezdetei
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
.:: Bulgária ::..
KÍNA ÉS INDIA.
Nyugat-Európa kapujában
A tundrától a trópusokig
Magyarország tájai A Kisalföld
Francia Köztársaság République Française
AUSZTRÁLIA.
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
FÖLDRÉSZEK.
Törökország.
MONSZUNOK.
Országösszehasonlítás
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
Készítette: Csapó Botond
Készítette: Farkas Dominik
Ausztrália ipara.
Kontinensnyi ország-országnyi kontinens
Benkovics László, február 2013
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
A szavanna és a trópusi monszunterületek haszonnövényei
A monszun szélrendszer
Mezőgazdasági Minisztérium
Az Amerikai Egyesült Államok ásványkincsei és gazdasága
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
A földrajzi övezetesség
Franciaország.
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Horvátország.
Ázsia északi és déli perifériái
Ausztrália.
Forró övezet – egyenlítői öv
Tartalom Államai Gazdasága Film(gazdaság) Ipar Energiagazdaság Megújuló energia USA iparvidékei Feldolgozóipar Kereskedelem Mezőgazdaság Közlekedés Közlekedés.
Az orosz piac lehetőségei február 1. Miskolc Dr. Szécsiné Bányai Ilona.
Az Amerikai Egyesült Államok. Általános bevezetés Hivatalos neve: United States of America (rövidítve US, USA) Szövetségi állam, fővárosa Washington D.C.
Amerika. Lakói Őslakosok: eszkimók, indiánok(Ázsiából) Bevándorlók(gyarmatosítók): - angolok, franciák(Angol-Amerika  USA, Kanada) - spanyolok, portugálok(Latin-Amerika.
ÖSSZEFOGLALÁS.
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
Ausztrália Dél keresztje csillagkép Egyesült Királyság zászlaja
Körzetei és az övezetes mezőgazdasága
Készítette: Koleszár Gábor
25. ÉGHAJLAT.
22. KÍNA GAZDASÁGA.
Készítette: Koleszár Gábor
Ázsia természetföldrajzi képe
21. ÁZSIA GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
LATIN-AMERIKA GAZDASÁGA
A gazdasági termelés általános jellemzői
30. ANGOL-AMERIKA GAZDASÁGA.
Új-Zéland.
Mexikó Tánczos Lili II.a.
Ausztrália ipara A társadalmi termék közel 70%-át a szolgáltatások biztosítják, ebben dolgozik a lakosság 72%-a.
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
India.
A mezőgazdasági termelés
Japán mezőgazdasága.
Előadás másolata:

INDIA

Általános jellemzői Dél-Ázsia legnagyobb és legnépesebb állama (Föld 2. [1,2 milliárd fő]) A Föld 3. legnagyobb félszigetén fekszik (szubkontinens) Észak-déli kiterjedése: 3500 km Kelet-nyugati kiterjedése: 3000 km Szövetségi állam (28 tagállama van) 1947-ben függetlenedett (addig angol gyarmat), területi viták Pakisztánnal Kasmír tartomány hovatartozása miatt Agrárország fejlődő iparral

A Hindusztáni-félsziget felosztása természetföldrajzi tényezők alapján: „Zöld India”: A Hindusztáni-alföld (nyári monszunesők) „Sárga India”: Indus-alföld (kevesebb csapadék miatt) „Vörös India”: Dekkán-fennsík vörös talajjal borított része (lateritos talaj!) „Fekete India”: A Dekkán északnyugati része, melyet bazalttakaró fed (fekete színű talaj képződött rajta)

Természeti adottságai Ősmasszívuma: Dekkán-fennsík a legidősebb része a félszigetnek A Gondwánáról leszakadva a harmadidőszakban nekiütközött Ázsiának (2 szárazföldi lemez ütközése!) és felgyűrődött a Himalája (a Thethys-óceán üledékeiből) A Dekkán és a Himalája közötti sekély részeket folyók töltötték fel:Indus, Gangesz, Brahmaputra Ezek az alföldek a világ legsűrűbben lakott síkságai között vannak, rendkívül termékenyek Éghajlat: trópusi monszun (3 évszak!) Természetes növényzete: domborzattól és a szélességtől függően: egyenlítői esőerdő, monszunerdő, száraz szavanna(Dekkán) Vízhálózata sűrű, főleg öntözésre használják (Gangesz a szent folyó!)

A Hindusztáni-félsziget domborzata

A csapadékeloszlás alakulása a Hindusztáni-fsz-en

A nyári monszun hatásai a Hindusztáni-fsz-en

Téli monszun a Hindusztáni fsz-en

Népesség, társadalom A Föld 2. legnépesebb állama, több mint 1 milliárd fő (lassan lekörözi Kínát!), és dinamikusan emelkedik (magas a természetes szaporodás!) A demográfiai robbanás miatt problémák vannak a népesség élelmiszerrel való ellátottságában + a foglalkoztatásában Vallás:, hinduk, buddhisták, muszlimok, szikhek (vallási feszültségek) Nyelvek: sokféle, a legnagyobb a hindi, angol( közvetítő nyelv) A népesség eloszlása egyenetlen (domborzat miatt)

A népesség eloszlása a Hindusztáni-félszigeten

Mezőgazdasága Hamarosan a legnépesebb állam lesz, sokan éheznek, a „zöld forradalom” csak átmenetileg oldotta meg az élelmezési problémákat Lakosság 60%-a mezőgazdaságból él, a terület 50%-a művelés alatti, korszerűtlen technológia (bivaly, faeke) miatt alacsony termésátlagok, elaprózott birtokrendszer Öntözéses gazdálkodással egész évben lehet termelni (2x aratás) Vezető ágazata a növénytermesztés: legfontosabb növényük a rizs (Föld 2.), búza (Föld 3.), köles (szárazabb területeken), fontos a szerepe a hüvelyeseknek (fehérjepótlók), és az olajos növényeknek (földimogyoró, szója, szezámmag, repce, ricinus) Ipari növények: gyapot, juta (zsákvászon alapanyaga), cukornád (Föld 1.) Élvezeti cikkek: tea (Föld 1.), dohány, fűszernövények (bors, gyömbér, szerecsendió) Gyümölcsexport: banán, ananász, kókusz, citrusfélék Állattenyésztés: nem gazdaságos, nem számottevő Szarvasmarha (szent állat!!!), kecske, bivalyállomány (Föld 1.) Juh- és baromfiállomány is jelentős számú

India legjellegzetesebb mezőgazdasági termékei és elterjedésük a domborzat és a csapadékeloszlás függvényében

Gazdasága Hagyományos kézműiparát a gyarmatosítók tönkretették,a kitermelőipart fejlesztették, a feldolgozót nem 1947 után a nehézipart központi beruházásokkal fejlesztették, ma is jelentős bennük az állami tulajdon A külföldi működőtőke beáramlását szigorúan korlátozták (önellátásra törekedtek), ezen csak 1990 után enyhítettek A nyitás óta gazdasági fellendülés, vezető ágazatok: Nehézipar Információtechnológia Szolgáltatások

India főbb ásványkincsei

Ipara Vegyipara közel-keleti olajra épül (központjai a kikötőkben), energiaipara a széntüzelésű erőművekre támaszkodik van néhány atomerőművük is Vezető iparág: még mindig a könnyűipar -textilipar =gyapot- (pamutot gyártnak belőle!) és juta-feldolgozás, központjai: Bombay (Mumbai) és Kalkutta (Kolkata) + selyemipara is vn Gyáripar nagy része a kikötővárosokban, és a kitermelőhelyeken tömörül ezek közül jelentős a Damodar-völgy= „az indiai Ruhr-vidék” hatalmas kőszén, vasérc és mangánérc (exportja Föld 1.) telepekre korszerű nagyüzemek települtek, Nagpurnál is hatalmas vasérctelepek (vasérc termelésben Föld 6.) Gépgyártása:közlekedési eszközök gyártása (vasúti-, vízi-, személygépkocsi, tehergk) különféle licenszek és időnként leselejtezett gyártósorok felhasználásával (ld. VW bogár) Delhi, Kalkutta, Madras, Bombay, Bangalore Pénzügyi élet központjai: Bombay, Kalkutta, Delhi (15 milliós agglomerációja van –Új-Delhi is ide tartozik)

India ipara

Kereskedelme Külkereskedelmi exportja gyorsan nő (3x nagyobb Mo-nál) Exportcikkei: textiláruk, drágakövek, számítógép-alkatrészek, szoftverek Szolgáltatások exportjából komoly bevételei vannak (az olcsó, képzett angolul tudó munkaerőre építkezik): a szoftvergyártás központja Bangalore = „az indiai Szilícium-völgy” fontos még:könyvelés, support, irodai ruinmunkák,orvosi leletek kiértékelése stb. jelentős filmipari kapacitások: Bollywood Fontos szerepet szánnak a turizmusnak: a közlekedése rossz, vasútjai lestrapáltak és túlzsúfoltak ( és nem is biztonságosak!), légiközlekedés fejlesztése folyik nagy ütemben