Gazdaság és környezet; egészséges jövőbe vezető utak Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Környezetipar és jövő Gazdaság és környezet; egészséges jövőbe vezető utak ? Vida Gábor MTA Balatonkenese, 2010 június 24.

Vázlat Rendszerszemlélet és a „szak”értők Az emberiség és gazdaságának helye Megtelt a Föld Az energia-probléma Az irrealitások világa – meddig? Összefoglalás 8 pontban A cél megfogalmazása

Fenntartható növekedés ??? Véges Földön? Fenntartható fejlődés ?? Minőségi változás: javul vagy romlik? Fenntarthatóság ? Mit? Meddig? „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Bruntland Bizottság) „ A fenntartható fejlődés a folytonos társadalmi jól-lét megvalósítása anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk.” (H.Daly) Fenntartani a bioszféra minket (is) éltető működését! Mentsük meg az Földet embert!

A BIOSZFÉRÁS FÖLDI RENDSZER ATMOSZFÉRA BIOSZFÉRA HIDROSZFÉRA GEOSZFÉRA

Az ember előtti bioszféra - A bioszféra a nagy földi rendszer növekvő alrendszere; - Földünk történetének 99,99%-a ember nélküli; - A bioszféra az élővilág diverzitásával evolválódott, ökológiai szerveződésével szabályozódott; - „Fenntarthatóan fejlődött”! Míg meg nem szülte a Homo sapiens-t!

NAP A FENNTARTHATÓ BIOSZFÉRA O2 ENERGIA Megbízható energiaforrás Reciklizált anyagforgalom CO2 NÖVÉNYEK (fotoszintézis) NÖVÉNYEVŐK + növényi paraziták HÚSEVŐK + állati paraziták H2O sók LEBONTÓK Komplexitás – diverzitás – rugalmasság - hatékonyság

NAP A FENNTARTHATÓ BIOSZFÉRA Kisajátított (c.50%-ban) O2 ENERGIA CO2 Fosszilis energia NÖVÉNYEK (fotoszintézis) NÖVÉNYEVŐK + növényi paraziták HÚSEVŐK + állati paraziták Klímaváltozás Diverzitásvesztés Kipusztulás H2O sók LEBONTÓK Komplexitás – diverzitás – rugalmasság - hatékonyság

Antarktikus táplálékhálózat

Mire jó a biodiverzitás? (minden szinten) Atmoszféra szabályozás Klíma szabályozás Hidrologiai szabályozás Anyagciklusok szabályozása Kártevők szabályozása Beporzás Talajképzés stb. „ökoszisztéma szolgáltatások” Stabilitás Rugalmasság Hatékonyság miben? A bioszféra működése, hosszabb távon evolúcióképessége a tét!

Az ökológiai rendszerek szolgáltatásai és az emberi jól-lét összefüggései

A tudomány specializálódása, a tudós beszűkülése Mindenről semmit, vagy a semmiről mindent? Holisztikus redukcionista? Megoldás: Komplexitás kezelése, rendszer szemlélet! (team work, system theory)

„Környezeti válság” tünetei Levegő Talaj Víz Táj Biodiverzitás Ökológiai szolgáltatások Ózonpajzs Globális klíma Anyagciklusok Tüneti kezelések szakonként És az okok? Szennyeződött, degradálódott, sérült!

Megtaláljuk-e a helyünket a Bioszférában? Felvezető kérdés: Megtaláljuk-e a helyünket a Bioszférában? Téveszme: „Az ember ura a környezetének, s ezt a maga kedve, igénye szerint alakíthatja.” Mára az ember a nagy földi rendszer jelentős tényezője, annak egyik eleme! A bioszféra ember nélkül kitűnően működik – fordítva nem! A jelenlegi globális gazdasági rendszer összeomláshoz vezet, nem fenntartható! Az emberiség fennmaradása a fentiek felismerésétől (elismerésétől) függ!

A világ népessége Jelenleg (2010.június 23.) 6,829,095,560 Évenként + 1,1% 75 120 050 Napi gyarapodás: 205 538 Percenként 142

A Föld népességének megoszlása (2008)

gazdaság (korlátlan) ökoszisztéma kitermelő szektor „cél a gazdasági növekedés fokozása” gazdaság (korlátlan) ökoszisztéma kitermelő szektor hulladékok Herman F..Daly „karikatúrája”

ÖKOLÓGIAI RENDSZER (VÉGES) Nyersanyagok R TÁRSADALMI RENDSZER Energia Y Kedvező kibocsátás En Hozzáadott érték VA Munkaerő L Em Tőke Ipari alrendszer Foglalkoztatás K GAZDASÁGI RENDSZER W Hulladék Kerekes S.

További növekedés? Évi 3%-os gazdasági növekedés mellett a gazdaság teljesítménye 20 évenként megkettőződik. Ha továbbra is megvalósulhatna ez a növekedés 2030-ra 2x, 2050-re 4x, 2070-re 8x, 2090-re 16x több gazdasági produktum (és környezeti terhelés) jönne létre. Lehetséges egy véges Földön az állandó növekedés? - NEM! Hatékonyság növelés? Anyagtalanítás? – Jevon paradox!

S O S E M E L É G ! Az utolérhetetlenség (USA-ban) és bárhol Mennyi van Mennyi kéne A GDP motorja S O S E M E L É G !

„Mi van ha a 2008-as válság sokkal több mint egy mély recesszió „Mi van ha a 2008-as válság sokkal több mint egy mély recesszió? Mi van ha az állandó gazdasági növekedési modell, amelyet az utóbbi 50 évre megalkottunk sem gazdaságilag sem ökológiailag nem tartható fenn, és 2008-ban egy falba ütköztünk, amellyel mind a Földanya, mind a piac azt üzente: Nincs tovább!” „Fenntartható válság” (V.G.) The Inflection Is Near? By THOMAS L. FRIEDMAN New York Times Published: March 7, 2009

Két egyszerű növekedési egyenlet exponenciális logisztikus dN/dt = rN dN/dt = rN[1-(N/K)] Korlátlan növekedés K telítési szinttel korlátolt IRREÁLS (csak átmenetileg lehet) REÁLIS 8 K

Ökológiai lábnyom Wackernagel Az a terület amely képes folyamatosan megtermelni fogyasztási javainkat, + az a terület amely képes folyamatosan feldolgozni hulladékainkat. Mindezt a jelenlegi termelési szinten, jelenlegi tudományos ismereteink szerint számítják. Megadható egy emberre, egy településre, egy országra vagy akár az egész Földre. A terület biológiailag produktív területet jelent.

Lábnyom igényünk összetevői Now let’s look at the demand side: We need forests for wood and paper; cropland for food and fiber… as well as land to build our infrastructure, and to absorb the CO2 we produce by burning fossil fuels. In a globalized economy, these areas might be anywhere on the planet. The Footprint is simply the sum all these areas, wherever they might be located—i.e., how much biologically productive land and sea area is required to provide the resources we are using and absorb our wastes, given current technology and land management practices. Now let’s compare supply and demand… [next slide] What do I mean with Ecological Footprint? It is a resource accounting system that translates resource demand of individuals, cities, organizations, technologies, products into biologically productive areas necessary to provide the resources and absorb the corresponding waste. CARBON footprint M.Wackernagel előadásából World Science Forum, Budapest, 2009. november 6. 24

Biokapacitás (Lehetőség) Bioproductive segments Biokapacitás (Lehetőség) 67% Low-Productivity Ocean 22% 4% Biologically Productive Ocean Alig termékeny Terméketlen 78% Only 22 percent of Earth’s surface is biologically productive, meaning that it is able to regenerate the living resources humanity is using and to absorb the waste it generates. Here is how that percentage is broken up: Nature is essentially a big recycling machine. All OK as long as we turn resources into waste more slowly than nature can convert waste back into resources Can we measure the capacity of this machine, and then, like an accountant, see if we’re exceeding the budget? We can do this by tracking the flow of resources through society’s metabolism, and compare this with the ecological capacity need to replace these resources and capture the wastes emitted. So the trick is to stay within the limits of the earth’s recycling machine… Humans, like all animals consume resources provided by nature—we eat, we build, we move from place to place. We use these resources for a whiel, but sooner or later everything we use turns into waste. Now the Earth is a closed system, no new resources are coming in from space. So why didn’t we run out of resources long ago, and instead today just have a big pile of waste? Because plants do the opposite—they turn waste back into resources, using energy that comes from the sun. So animals consume resources, and plants regenerate resource. This system works fine, as long as we don’t turn resources into waste faster than nature can turn waste back into resources. For most of the time humans have been on Earth, these flows were in balance. But the rate at which we are consuming resources has increased—we are many more people, and on average (not everywhere) each person is consuming more than in the past Where is the balance today? To find out, we have to compare these flows: We have to measure the demand we are placing on the planet—how fast we are using resources and creating waste--and compare it with nature’s regenerative capacity, how fast it can turn wastes back into resources. [NEXT SLIDE] TNS notes: System is closed to matter—nothing entering, nothing leaving. In a completely closed system, nothing disappears, as matter cannot be destroyed, it can only change form (law of conservation of matter). But also in closed system, everything will eventually break down and disperse—this is the entropy, the 2nd law of thermodynamics. Fortunately, the Earth, while closed to matter, is open to energy; with an input of solar energy, the process can be reversed, and wastes can be turned back into resources. Essentially, the living surface of the planet serves as a recycling system—animals consume resources, breaking them down and dispersing them as waste. Green plants do the opposite—with captured solar energy, they take this dispersed matter, and reconcentrate and restructure it, turning waste back into resources. System has worked well for a very long time; why is it starting to fail now? Termékeny (22%) 18% Biologically Productive Land 11% Deserts, Ice Caps and Barren Land 25

Ökológiai fenntarthatatlanság Az emberiség lábnyoma: 2.7 ha/fő - 0,6 USA polgár lábnyoma: 9.4 ha/fő - 4,4 Arab Emirátusé 9,5 ha/fő - 8,4 Afgán polgár 0.5 ha/fő +0,3 Kongói polgáré 0,5 ha/fő +13,3 Magyarok lábnyoma: 3,5 ha/fő - 0,7 Globálisan 17,6 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene. Ezzel szemben van 13,4 milliárd hektár! Ez már 31%-os túllépés (2005) Global Footprint Network 2008 okt.

Millennium Ecosystem Assessment 2007 „Human actions are depleting Earth’s natural capital, putting such strain on the environment that the ability of the planet’s ecosystem to sustain future generations can no longer taken for granted.” (Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti tőkéjét, oly terhet róva a környezetre, hogy bolygónk ökológiai rendszerében már kérdésessé válik a jövő generációk fennmaradása.) (Overwiew: Main findings of the Millennium Assessment) 1360 tudós a világ minden tájáról

Globális válság Antropogén klímaváltozás, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, olajcsúcs, növekvő élelmiszer-árak, csökkenő biodiverzitás, járványok, ózonpajzs sérülés, szennyeződés és a Föld ökológiai rendszereinek tönkretétele mind komoly fenyegetés civilizációnkra. Mindez visszavezethető egyetlenegy (bár nagyon is komplex) okra: Nem váltottunk stratégiát az új „megtelt Föld” helyzetre, hanem továbbra is a korlátlan növekedés lehetőségében reménykedünk. (13 tudós cikke a PNAS 2009. febr.24.-i számában)

GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés

GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés

A világ gazdasági teljesítményének megkettőződési évei A.D. 1 hány év alatt? Becsült növekedési ráta (%) 1100 1100 <0,1 1550 450 0,1 1760 210 0,24 1840 80 0,9 1880 40 1,8 1905 25 2,5 1932 27 2,4 1952 20 3,5 1963 11 6,0 1983 20 3,5 1998 15 5,0 KŐSZÉN_____ KŐOLAJ_____ FÖLDGÁZ____ J.Bradford DeLong nyomán (Dept. Of Economics, Berkley, USA

A VILÁG ENERGIA-FELHASZNÁLÁSA 2008-ban (%) Az emberiség sikerének titka az utolsó két évszázadban a véges mennyiségű fosszilis energiakészletek használata! A VILÁG ENERGIA-FELHASZNÁLÁSA 2008-ban (%) Olaj 37,3 Szén 25,3 nem megújuló 91,6 % Gáz 23,3 Nukleáris 5,7 Biomassza (fa) 3,8 Vízierő 3,2 Napkollektor 0,5 megújuló 8,4% Szélturbina 0,3 Geotermikus 0,2 Bio-üzemanyag 0,2 Napelemes 0,04 (0,2 % a kerekítésnél elveszett) 86 % fosszilis energia

A világ energiatermelése

The US Oil Story K.Hubbert jóslata l956-ban: olajcsúcs 1970-ben

A világ olajlelőhelyeinek felfedezése hasonló eloszlást mutat

A VILÁG NYERSOLAJ-TERMELÉSE Most

Megbénul a gazdaság Jelenleg (2010.03.16.) 82 dollár Leáll az energetikai beruházás

Meddig elegendő az olajkészlet? Néhány évig vagy néhány évszázadig? Meddig elegendő az olajkészlet? Tényleges készlet (véges) megismert készlet közölt készlet (OPEC!) best first principle Kitermelhetőség (EROI) Termelési kapacitás Piaci hozzáférhetőség Ár fogyasztás Olajkutatás tőke társadalmi tudat életszínvonal CO2 limit Igény Kína,India megújulók fejlesztése Érdek pl.kvóta Technológiai fejlesztés Terror, háború,stb. NGL és egyéb „liquid” termelése ?

Klímaválság vagy energiaválság Klímaválság vagy energiaválság?! Olajcsúcs Földgázcsúcs Kőszéncsúcs Uráncsúcs „Mindencsúcs” Bőség gazdasága Szűkösség gazdasága múlt jövő CO2 ! The Oil Drum (TOD) Energy Bulletin, Sep 3 2009

Miért kell növekedni? Növekedés nélkül nincs értelme az életnek . (X.Y.) neves magyar közgazdász) Erkölcstelen dolog megkérdőjelezni a gazdasági növekedést, amíg milliók éheznek a Földön. (W.Z. neves magyar közgazdász)

Eközben a GWP ötszörösére(!!!) nőtt! Éhezők száma Eközben a GWP ötszörösére(!!!) nőtt!

Az egy főre jutó GDP a világ országaiban (2008) A gazdag és szegény országok között százszoros különbség van!

Fogyasztói társadalom 1.

Elhízottak aránya a 15 év feletti népességben Magyar

Fogyasztói társadalom 2. Donated by Corbis - Bettmann.

Jól-lét és GNP

Felzárkózás vagy visszazárkózás? A jelenlegi amerikai szintre felzárkózó emberiségnek 6 „Földre” lenne szüksége! A fejlett világ minden további lábnyom növelése (~GDP/fő) 5 milliárd ember elől veszi el a hasonló „fejlődés” lehetőségét! Van megoldás? Mi a tudósok válasza? Limits to Growth (Stockholm, Rio, Johannesburg, etc.) World Scientists’ Warning to Humanity (1992) Millennium Ecosystem Assessment (2005), Living Planet Report, Global Footprint Network, etc Millennium Assessment of Human Behaviour

Világgazdaság növekedési kényszer nélkül 49

“Balloon graph” representing quality (y graph) and quantity (x graph) of the United States economy for various fuels at various times. Arrows connect fuels from various times (i.e. domestic oil in 1930, 1970, 2005), and the size of the “balloon” represents part of the uncertainty associated with EROI estimates. (Source: US EIA, Cutler Cleveland and C. Hall’s own EROI work in preparation)

Searching for a Miracle Richard Heinberg Published Nov 12, 2009 Perhaps the most significant limit to future energy supplies is the “net energy” factor—the requirement that energy systems yield more energy than is invested in their construction and operation.

A „DÖGEVŐ” EMBER Egy átlagos amerikai évenként 400 gallon (l512 liter) kőolajat „eszik”! (napi 4,14 liter) 31% műtrágya gyártáshoz 19% mg. gépek fogyasztásához 16% szállításhoz 13% öntözéshez 8% állat felneveléshez 5% szárításhoz 5% növényvédőszer gyártáshoz 3% egyéb Egy kalóriát a mezőgazdaság 10 kalória befektetéssel termel (Napenergiát nem számítva)!

Jövőképek Aggódó felelősség Techno-optimizmus Reménytelenség Limits to growth másképpen Techno-optimizmus BAU (Busines as usual) mint eddig, csak jobban, többet, gyorsabban Reménytelenség Apokalipszis esetleges újjászületéssel elkéstünk másképpen DESERTEC Verseny összefogás újjászületés

A P O C A L Y P S E 1) Loss of habitat and ecosystem services, Jared Diamond identified what he considered to be the 12 most serious environmental problems facing past (and future) societies, problems that often have led to the collapse of historical societies: 1) Loss of habitat and ecosystem services, 2) Overfishing, 3) Loss of biodiversity, 4) Soil erosion and degradation, 5) Energy limits, 6) Freshwater limits, 7) Photosynthetic capacity limits, 8) Toxic chemicals, 9) Alien species introductions, 10) Climate change, 11) Population growth, and 12) Human consumption levels. More importantly, Diamond, and several other authors before him emphasized that the interplay of multiple factors is almost always more critical than any single factor. Systems that lose resilience are vulnerable to shocks from several sources. A P O C A L Y P S E

What will you wear to the apocalypse? 55

A safe operating space for humanity (Az emberiség biztonságos cselekvési tere) Rockström et al.Nature 461, 472-475(24 September 2009)

Egy faj a sokmillió közül (Homo sapiens) felforgatja a világot! 390 Egy faj a sokmillió közül (Homo sapiens) felforgatja a világot! ?

J.Hansen et al. 2010

Az utolsó 30 év hőmérsékleti eltérése (szatellit mérések alapján) Vörös + Kék -

Potenciális kulcstényezők a globális klímarendszerben (Lenton et al. 2008)

GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés

Az emberiség túléléséhez valódi paradigma váltásra van szükség Értékrendben Gazdálkodásban Lásd: David Korten: GYILKOS VAGY HUMÁNUS GAZDASÁG (Agenda for a new economy – From fantom wealth to real wealth) 2009

Változtatási javaslatok: Jelenlegi Növekedés Versengés Anyagi gazdagság Lágy fenntarthatóság Üzleti érdek dominanciája Profit orientáció Önzés (mentség a „láthatatlan kéz”) Fogyasztói társadalom (eldobható) Haladás mércéje: GDP növekedés Neoliberális közgazdaság Az élet küzdelem Sosincs elég ... Alternativa Egyensúly Együttműködés Lelki gazdagság Kemény fenntarthatóság Etikai, intellektuális, esztétikai prioritás Közjóléti orientáció Önzetlenség Fenntartható társadalom Jobb mércék: ISEW, GPI, etc. Ökológiai közgazdaság Az élet szép „Logic of Sufficiency” (T.Princeton) … Vida G.: Magyar Tudomány 2007/12

Fosszilis energiaforrás korszak alkonya „Modern” világ végjátéka: 2 markáns esemény: 2008 július – kőolaj 147 dollár Fosszilis energiaforrás korszak alkonya 2009 december – Koppenhágai klímacsúcs kudarc Világ vezetőinek entrópia kezelési kudarca A probléma oka: a világ döntéshozói még mindig a 18.sz. felvilágosodási eszményei alapján gondolkoznak: az ember racionális, szenvtelen, önérdek-érvényesítő Ezzel szemben: evolúciós biológia, neurológia, antropológia, gyermeklélektan,stb. szerint az ember alapvetően egy együtt érző, másokért aggódó, társas lény (ld. tükörneuronok) 2010 Első ipari forradalom: l750 után Kőszén Második : 1860 után Kőolaj, földgáz Harmadik: 2010 után ) megújulók, globális tudat

Irrealitások világa Állandó gazdasági növekedés igénye egy véges Földön A gazdálkodás fokozatos anyagtalanításával a növekedési korlát kezelhető. Lásd:T.Jackson:Prosperity without growth, March 2009 Az ember racionális fogyasztógép, önérdek érvényesítő. R.Lucas 2003: „central problem of depression prevention has been solved…for many decades” -2008! Fantom pénzekkel manipulált világgazdaság Csodákban bízunk (energiaforrás kapacitás, átváltási idő, stb.) Lásd: R.Heinberg: Searching for a Miracle, Nov. 2009

A pénzvilág abszurditásai 2009 nyarára a világpiacon forgalomban levő u.n. „derivatívák” összege meghaladta a quadrillió (1015) dollárt. 2010 májusában az USA adóssága 13,1 x 1012 dollár volt. Ha ezt az összeget az USA állampolgárainak most kellene visszafizetni ez fejenként 44 ezer dollárt (közel 10 millió Ft) jelentene Messzi nincs a Földön ennyi vásárolható érték (a kötvényeket, ígérvényeket leszámítva!) Ha ezt az összeget a Föld összes lakósának egyformán szétosztanánk, mindenkinek 140 ezer dollár azaz kb. 30 millió forint jutna. Ilyen gazdag az emberiség?

Összefoglalás 8 pontban 1. - Az olcsó fosszilis energiával az emberiség létszáma 300 év alatt tízszeresére nőtt, s várhatóan meghaladja majd a 8 milliárdot. 2. - Erre az olcsó energiára alapozva jött létre a mai fogyasztói társadalom, az ipari és a mezőgazdasági termelés, a globalizált szabad kereskedelem, és az egész modern civilizációnk. 3. - Az emberiség további (állandó) növekedésre és fejlődésre rendezkedett be. Legtöbben úgy vélik, hogy a tudomány és a technika majd minden problémát megold. 4. - A fosszilis energiaforrások végesek, fogyásukkal drágulnak. A készletek hozzáférése egyre nehezebb. Ugyanez igaz a nukleáris hasadóanyagokra, és sok más nyersanyagra is.

5. - Az átállás a megújuló energiaforrásokra jelentős infrastruktúrát sok időt (>20 év), anyagot és energiát igényel. 6. - Ha ez nem sikerül időben, civilizációnk az energia csökkenésével összeomlik. 7-8 milliárd embert még élelmezni sem tudunk gépek és vegyszerek nélkül. Nem tudjuk, hogy mennyi időnk van. 7. - A nagy átváltást nehezítik a klímaváltozással járó nehézségek, az ökológiai rendszerek romló szolgáltatásai, az édesvíz készletek és a termőtalaj fogyása, s az óriási jóléti különbségekből adódó feszültségek. 8. - Önző, önérdek érvényesítő, profitéhes, kompetitív világunkban háttérbe szorul az együttműködés, a közös ügy és a hosszabb távú gondolkodás.

A nagy céltévesztés A cél a gazdasági növekedés, ehhez eszköz a „humán erőforrás”. Mérce a GDP (Gross Domestic Product)

A nagy céltévesztés A cél a gazdasági növekedés, ehhez eszköz a „humán erőforrás”. Mérce a GDP (Gross Domestic Product) A cél egy fenntartható és kívánatos jelen és jövő az egész emberiség számára. Ehhez eszköz a gazdaság. Mérce a GNH (Gross National Happiness)

Köszönöm a figyelmet

Köszönöm a figyelmet Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa 2008 - Jövőkereső 2009 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 2011. július 1.

A KONFLIKTUS „Fejlesztés, hasznosítás” és / vagy a biodiverzitás (természet-közeliség) megőrzése Kuznets görbe optimizmusa Mérések (monitorozás) Globális felmérés: B.Czech 2008 (Conservation Biology 22.1389-1398.) C.J.A.Bradshaw et al. 2010 (PLoS ONE 5(5) Konklúzió: A jólét növelésével a környezet terhelése nő