A Föld belső szerkezete
A Föld mint zárt rendszer. Energiaáramlás működik a határain keresztül, de anyagáramlás - eltekintve az elhanyagolható meteoritoktól illetve az eltávozó hidrogéntől - nincs. A Föld négy fő alrendszere között anyag és energia kicserélődés is zajlik
A geotermikus energia fogalma A geotermikus energia a földkéreg belső energiája (földhő).
Geotermikus viszonyok Magyarországon Magyarország a Pannon-medence közepén, kedvező geotermikus adottságú területen helyezkedik el. A geotermikus gradiens másfélszerese a világátlagnak: 5 oC/100m.
Okai - a földkéreg vékonyabb 20–26 km vastagságú (világátlag: 30 – 35 km) - jó hőszigetelő üledékek töltik ki a medencét (agyagok, homokok) A geotermikus gradiens az Alföldön és a Dél-Dunántúlon magasabb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken alacsonyabb
Geoszférák kialakulása A kezdetben szilárd állapotú Föld anyagi eloszlása homogén volt (A). Az elkülönülési folyamatok a földtömeg megolvadása révén váltak lehetővé (B). Az elkülönülés során a nehéz elemek a magban, a könnyebbek a külső övekben koncentrálódtak (C)
Az izosztázia és a Föld belső szerkezete Def.: A litoszféra a szilárd Föld legkülső, kőzetekből álló része. Def.: Az asztenoszféra a felső köpeny kváziplasztikus állapotú része.
Az izosztázia és a Föld belső szerkezete Def.: Az izosztázia a litoszféra és az asztenoszféra közötti gravitációs egyensúlyi állapot. Izosztatikus egyensúly elérése IDŐ A litoszféra részeinek függőleges irányú mozgása: KIEMELKEDÉS, SÜLLYEDÉS
Az izosztázia és a Föld belső szerkezete Pratt-modell Airy-modell
Geotermikus gradiens a kontinentális és óceáni litoszférában. Az utóbbiban a hõmérsékletemelkedés jelentõsebb. Az asztenoszférában a gyorsabb konvekciós hõátadás és az adiabatikus tágulás miatt a geotermikus gradiens nagymértékben csökken