Az iskolai könyvtárhasználat hazai innovatív példái Bondor Erika, könyvtárostanár – Budapest Könyvtárostanárok Egyesülete, elnök 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

Iskolai könyvtárak a tanulásért – tanításért „Tanul a társadalom” – az önálló ismeretszerzés, a tanulásmódszertan megalapozásának egyik fő helyszíne a közoktatási intézményekben az iskolai könyvtár. Enélkül nem képzelhető el a későbbi korosztályokban az egész életen át tartó tanulás. Kulturális esélyteremtés – az első és egyben utolsó könyvtártípus, ahová biztosan eljut a gyermek a tanulóévei alatt. Logikátlan tendenciák – miért éppen a gyermekek korosztályát sújtják leginkább a könyvtárbezárások, összevonások, az elavult gyűjtemények? Miért fejlesszük az iskolai könyvtárakat? – manapság aktuálisabb tán: miért ne sorvasszuk az iskolai könyvtárakat… Egész életen át tartó tanulásról, kulturális esélyteremtésről nehéz lenne elképzeléseket kialakítani az iskolai könyvtárak és tevékenységük nélkül. Beszélni persze beszélhetünk ezekről a lassan már közhelyessé vált irányelvekről, de egy olyan iskola, bármelyik szintű közoktatási intézmény, amely nem rendelkezik korszerű iskolai könyvtárral – eleve hátránnyal indítja a tanulóit. Az a gyermek, akit hátrányosan érint a kevésbé impulzív szociokulturális háttere vagy a család anyagi helyzete – esetleg kevésbé szerencsés térségében él hazánknak –, nem jut el az iskola felzárkóztató segítsége nélkül múzeumba, színházba és könyvtárba sem. Ezért kéne éppen a gyermekek könyvtárait, az iskolai és gyermekkönyvtárakat a legintenzívebben fejlesztenünk – ahogyan ezt nálunk szerencsésebb nemzetek meg is teszik. 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

Iskolai könyvtárak a tanulásért – tanításért Korszerű forrásközpont – de nemcsak gyűjtemény (hagyományos és AV dokumentumok), hanem adattárak, online elérhető források is A tanulás-tanítás helyszíne – a könyvtárhasználati órák és a könyvtári szakórák terepe Közösségi tér az iskolában – egyéni és csoportos foglalkozások, önálló kutatás mellett az iskolai közösségek találkozóhelye, szabadidő eltöltésének helyszíne is Ha az iskolai könyvtárak fejlesztéséről beszélünk, elsősorban mindenki a gyűjtemények bővítésére, az állományok korszerűsítésére gondol. Ez is fontos, de elsősorban a modern információforrások biztosítására kell törekednünk, mert az elmúlt évek informatikai fejlesztései sok esetben elkerülték az iskolai könyvtárakat. Törekednünk kell a hazai könyvtári rendszerhez történő csatlakozásra több ponton (NAVA, ODR, stb.) – de ennek érdekében „helyzetbe kell hozni” informatikai szempontból az iskolai könyvtárakat. Az iskolában könyvtárra nemcsak az állománya miatt és a források biztosításának érdekében van szükség. Újabban vannak olyan - elsősorban kényszertakarékosságon alapuló – ötletek, amelyek azt célozzák, hogy a könyvtári ellátást az iskola más könyvtártípusnál mintegy „megrendelje” – az alapkérdés azonban nem a dokumentum-ellátás mikéntjén van az iskolában, hanem az iskolai könyvtári alapfeladatok ellátásán. Én veszélyesnek érzem azokat a gondolatokat, amelyek azt próbálják sugallni, hogy a közoktatás információs és forrásigénye kielégíthető más könyvtárak szolgáltatásaival is – nem tudja ugyanazt a színvonalú és hatékonyságú szolgáltatást nyújtani egy házon kívül, esetleg más településen lévő intézmény, mint az intézményeken belül található, annak szervezetébe szervesen illeszkedő iskolai könyvtár Pedagógusok, könyvtárostanárok felelőssége, hogy élnek-e a lehetőségekkel – megvédik-e az iskolán belül a könyvtáraikat, használják és használtatják, fejlesztését igénylik-e?! 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

Az iskolai könyvtárak pedagógiai módszertani kultúrája Állományával is támogathatja a közoktatásban a megújulási folyamatokat (modern pedagógiai szakirodalom beszerzése és ajánlása) Gyakorlatával akár élenjáró is lehet Szükséges a felsőoktatás megújítása a könyvtárostanárok képzésében, a gyakorlati módszertani tudnivalókra koncentrálva A könyvtárpedagógiai gyakorlatától mindig is távol állt a frontális oktatás, ehelyett a csoportmunka és az egyéni, differenciált foglalkoztatás volt a domináns. Módszertani kultúránk megújításában én sok lehetőséget látok a projekt-módszer, valamint a kooperatív módszerek alkalmazásában. Manapság több könyvtárostanár kolléga kísérletezik elektronikus eszközök bevonásával is – így láttam már könyvtárhasználati oktatást prezentációs támogatással, felzárkóztatást egyénileg használható elektronikus könyvtárhasználati tananyagokkal, akár az iskolai könyvtár honlapján keresztül is. 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest Háttérkutatások Az Országos Közoktatási Intézet 2002-es iskolai könyvtári kutatása http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konyvtar-bondor-iskolai 2002-ben részt vettem az Országos Közoktatási Intézet iskolai könyvtári kutatásában. Feladatom a jól működő iskolai könyvtári műhelyek működésének bemutatása, iskolai könyvtári innovációk feltérképezése volt. Előadásom háttéranyagául ez a kutatás szolgál, amely a http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konyvtar-bondor-iskolai címen elérhető. Míg a kutatás során Dán Krisztina és Varga Zsuzsa kutatásaiban az iskolai könyvtárak akkori állapotát mérte fel, számomra a kedvesebb feladat jutott: 15 jól működő iskolai könyvtár működését vizsgáltam meg azonos szempontból, amelyhez kiindulásként egy egységes kérdőív szolgált. A tizenöt iskolai könyvtár kiválasztásakor törekedtem a sokszínűségre is, amellett, hogy most elsősorban a tevékenységükre koncentráltam. Az említett helyszíneken olyan tevékenységeket és megoldásokat kerestem, amelyek eltérnek a megszokottól, és a munka már abban a készültségi fázisban van, amikor a megszilárdult folyamatok révén az eredmény is mérhető, bemutatható. A kérdőívek adatai és a személyes beszélgetések mellett segítségemre voltak az érintett iskolák tájékoztató anyagai, esetleg a honlapjukon található adatok, valamint a könyvtárostanár kollégák nyomtatott, fénymásolt feladatlapjai, tematikák, tanmenetek, vázlatok. 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

Iskolai könyvtárak és az innováció A gyakorlatban működő újítás Adaptálható – nem adott személyhez köthető csupán A vizsgált iskolai könyvtárak közül 6 gimnáziumi, 5 tizenkét évfolyamos iskolákban található, 3 általános iskolai, 1 ÁMK típusú iskolai könyvtár. Földrajzilag már kevésbé sikerült nagy területet lefednem, mivel az iskolák többsége budapesti, de a helyszínek között található egy vidéki kistérségi és egy kisvárosi iskola is. Az új eszközök, módszerek bevezetése önmagában még nem innováció, ezek hatását a gyakorlatban kell megvizsgálni, ezért az említett helyszíneken olyan tevékenységeket és megoldásokat kerestem, amelyek eltérnek a megszokottól, és a munka már abban a készültségi fázisban van, amikor a megszilárdult folyamatok révén az eredmény is mérhető, bemutatható. Előzőleg elkészítettem egy kérdőívet, amelynek segítségével mindegyik helyszínen egy irányított interjút vettem fel. Mivel innovációnak csak az az újítás tekinthető, amely nem kizárólag adott személyhez kötött, vagyis a folyamat elindítójától függetlenül is működnie kell, kidolgozottsága révén akár más helyszínen is adaptálhatónak kell lennie – a kérdőívben kitértem annak vizsgálatára is, hogy a résztvevők maguk hogyan ítélik meg a saját munkájuk, innovatív tevékenységük jövőjét. 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

Iskolai könyvtárak és az innováció Személyi és tárgyi feltételek Személyes motiváció: érdeklődési irány és képzettség Fenntarthatóság A könyvtárostanárok képzése a felsőoktatásban és a tanári továbbképzések keretében A személyi és tárgyi feltételek, az iskolai könyvtárak szolgáltatásainak és a könyvtárostanárok önértékelésének összevetése után különböző könyvtárostanári attitűdöket különítettem el. Előfeltevésem nem volt, de a kutatás végén, a tanulmány megírásakor arra következtetésre jutottam, hogy az alapvető tárgyi és személyi feltételek megléte mellett az iskolai könyvtári innovációk létrejöttében, fenntarthatóságában elsődleges szerepe van a könyvtárostanár személyének. Jól működő, innovatív szemléletű iskolai könyvtárakat ugyanis ott találtam, ahol a könyvtárostanár nyitott, újat befogadni kész, önmagát folyamatosan képező személyiség volt. Az egész életen át történő tanulás megalapozása az iskolai könyvtárakban kezdődhet el talán a leghatékonyabban, de ezt csak olyan pedagógusoktól, olyan könyvtárostanároktól várhatjuk, akik a saját gyakorlatukban és a saját életükben is ezt teszik. Tanulságos, hogy az innovatív kezdeményezések fenntarthatósága a legtöbb általam vizsgált helyen egyelőre még személyhez kötődő – vagyis nem stabilak többségükben a folyamatok, az eljárások, az innovatív kísérletek. Ez is abban erősített meg, hogy a könyvtárostanárok képzése és továbbképzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak a jövőben erőteljesebben tudják támogatni a közoktatás területén a pedagógiai munkát, részt vegyenek az egész életen át történő tanulás megalapozásában, az esélyegyenlőtlenségek mérséklésében és az információs kultúra hatékony közvetítésében. 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

Könyvtárostanári attitűdök Jó szakmai felkészültség: jó könyvtáros Vérbeli pedagógus: elsősorban tanárnak tartja magát Ha a könyvtárostanár jó pszichológus A könyvtárostanár mint rendezvényszervező A könyvtárostanári önértékelések élén – munkájuk mely területét érzik „sikerágazatuknak” (mire büszkék, mely tevékenységük számukra a legkedvesebb): Szakszerűen tervezett, gyarapított és feltárt könyvtári állomány, és az erre épülő jó tájékoztató tevékenység. Jó feldolgozottság, megbízható könyvtári háttér, a feltártság aránya, mélysége és precizitása (9) Jól kidolgozott könyvtárpedagógiai program, könyvtárhasználati oktatás, könyvtári órák (8) A gyerekekkel való kötetlen foglalkozás (7) Könyvtári rendezvények, kiállítások szervezése, kampányok (7) Egyéb megfigyelhető attitűdök: Ha a könyvtárostanár informatikus (iskolai könyvtári honlapok, prezentációk) Jó menedzser (pályázatok, az iskolai könyvtári terület jó érvényesítése intézményen belül és kívül – PR) Iskolatörténetek, stb. 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest Összegzés Összegzés Számomra rendkívül tanulságos volt a tizenöt érintett iskolai könyvtár munkájának összehasonlítása. Nagyon sok jó ötlet, jó kezdeményezés megvalósulását, vagy a munkák előrehaladott állapotát láthattam, s ez megerősített abban, hogy az iskolai könyvtárakban rengeteg tartalék van szellemi értelemben és kreativitásban egyaránt. A könyvtárostanárok szakmai felkészültsége, lelkesedése a teljesen eltérő helyszíneken, változatos körülmények és feltételek mellett is többféle innovatív kísérlet elindítását, sőt megvalósítását is lehetővé tette. Annak érdekében, hogy ezek országosan általánossá váljanak, szükségünk van a felsőoktatás támogatására – a könyvtárostanári képzés megújítása, MA szintű kidolgozása. Szükségünk van a pedagógus kollégák szakmai támogatására – munkánk összehangolására és egymásra építésére. Szükségünk van a közoktatási intézményvezetők támogatására – közép és hosszú távú tervekre az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiáinak kidolgozására. A közoktatás-irányítás, az oktatáspolitika támogatására – hiszen önerőből nem oldhatunk meg mindent: szükség lenne pályázatokra, fejlesztési források megnyitására. Tartalék van: kreativitásban, szellemi tőkében Segítség, támogatás szükséges a felsőoktatás, a közoktatás, az oktatáspolitika részéről 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest Jegyzetek A tanulmány végén megtalálhatók a kutatás háttéranyagai, a vizsgált iskolák adatai, táblázatok, az irányított interjú alapjául szolgáló űrlap – http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konyvtar-bondor-iskolai Jegyzetek és szakirodalom Dr. Balogh Ernőné: Egy kattintás a világ – Besenyőtelken is. Soros Informatikai Konferencia, Balatonfüred. 1998. május 29. Celler Zsuzsanna: A tudásalapú társadalom felé. Iskolai könyvtárak külföldön - http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=iii-Celler Dán Krisztina–Varga Zsuzsa: Az iskolai könyvtár mint információs forrásközpont - http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=iii-Dan Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztésének stratégiája – http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-01-ta-Dan-Iskolai Erdősné Márta Mária: Az iskolai könyvtár minősége – http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-04-mu-Erdosne-Iskolai Kőrösné Mikis Márta: Az innovatív pedagógiai gyakorlat definíciója. Új Pedagógiai Szemle, 2000/11, p. 63. Földes Petra: Az informatika innovatív pedagógiai gyakorlata. Esettanulmányok elemzése az iskolai információkutatás és - felhasználás, valamint a diák-tanár együttműködés szempontjából. Országos Közoktatási Intézet, 2001 Károlyi Ágnes: Könyv- és könyvtárhasználati képzés az általános iskolai nevelés és oktatás tervében: Segéd- és vitaanyag az 1980. évi gyermekkönyvtáros tanfolyamokhoz. OSZK-KMK: Budapest, 1980 Küldetésnyilatkozat. Útmutató az iskolai könyvtárak fejlesztéséhez / Dán Krisztina - http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konyvtar-Dan-Utmutato 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest

Köszönöm a figyelmüket! bondor@berzsenyi.hu bondor.erika@chello.hu ktep@chello.hu www.ktep.hu 2006. október 26. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia - MTA, Budapest