TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZERRŐL (CQAF) ÉS AZ FSZ-NEK A RENDSZERHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁRÓL PROF. DR: KISPÉTER JÓZSEF EGYETEMI TANÁR "Szakképzésfejlesztés a Közös Minőségbiztosítási Keret rendszer (CQAF) eszközével - hazai és nemzetközi szinten" című CQAF Nemzetközi Szakértői Konferencia. Budapest 2006. november 23-24.

CQAF útja és az FSZ A szakképzés minőségének európai szintű fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a 2002. novemberében elfogadott Koppenhágai Nyilatkozat, amely tartalmazza a következő prioritásokat: Az európai dimenzió erősítése a szakképzésben Átláthatóság, tájékoztatás, pályaorientáció Kompetenciák és végzettségek elismerése Minőségbiztosítás területén: „A minőségbiztosításban való együttműködés elősegítése, különös tekintettel a szakképzés minőségével kapcsolatos modellek, módszerek, közös követelmények és alapelvek egymással való megosztására” Koppenhága, 2002. november

"Minőség a szakképzésben" EU Szakmai Munkacsoport (TWG) 2003-ban kidolgozta a szakképzésben alkalmazandó európai szinten közös minőségbiztosítási keretrendszert (CQAF). (A TWG mandátuma 2004. december 31.-én lejárt.)

A CQAF célja Referencia alapként segítse elő és támogassa a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű minőségbiztosítási rendszereinek kialakítását, fejlesztését, reformját Növelje az átláthatóságot és a konzisztenciát a szakképzés minőségbiztosítása és minőségfejlesztése terén az egyes tagállamok szakmapolitikai kezdeményezései és cselekvési akciói között

2004 májusában született meg a politikai egyetértés a tagállamok között! Magyarország 2005 elején kapcsolódott be a szakképzés minőségének biztosítását és fejlesztését célzó európai szintű tevékenységbe, együttmüködésbe. (Az OM egy szakértőt delegált: Molnárné Stadler Katalint) 2005. október 3.-án a Dublini Konferencián újra indították az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózatot. A Hálózat működése az egymástól való tanulás elvén alapul.

A Hálózatba eddig 22 ország kapcsolódott be A Hálózatba eddig 22 ország kapcsolódott be. Magyarországnak itt két képviselője van: Molnárné Stadler Katalin és Dr. Bartus Zsolt (NSZI főig.h.) A szakképzés fejlesztése az 1057/2005. sz. Kormányhatározatnak megfelelően megkezdődött, azaz a CQAF keretrendszer hazai adaptációja, ami 90 szakközépikolában indult el (határidő: 2006.jun. 30). A Kormányhatározat szerint 2008. december 31.-ig biztosítani kell,hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa a CQAF-et (ill. annak hazai adaptációját!).

2005 őszén a "hazai" FMM-CQAF javaslatot dolgozott ki a CQAF felnőttképzési adaptálására és a finanszírozás lehetséges forrásaira (erről 2005.-ben tanulmány készült). 2006. október 5.-én a "hazai" Koordinációs Bizottság ülésén áttekintették a CQAF szakképzési és felnőttképzési bevezetésének a helyzetét és felhívták a figyelmet a három nagy hazai rendszer az - iskolai rendszerű szakképzés - felnőttképzés - felsőfokú szakképzés (FSZ) minőségbiztosításának együttes kezelésére és fejlesztésére!!!

Fontos: Itt lép a képbe az FSZ! Az AIFSZ Egyesület felkérésére az elején említett Szakértői Konferencián előadást tartottunk (Kispéter József és Dombovári Tamás) : ".Az FSZ minőségbiztosítás (minőségirányítás, minőségfejlesztés egy lehetséges modellje" címmel

CQAF hazai bevezetése Az EU Szakmai Munkacsoport által kidolgozott CQAF (Európai minőségbiztosítási keretrendszer)-nek a hazai adaptálását a szakképzésre Molnárné Stadler Katalin oldotta meg, ez az SZMBK (Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer) modell

SZMBK modell 1. Tervezés MÓDSZERTAN 2. Megvalósítás, 4. Felülvizsgálat végrehajtás 4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és fejlesztés) 3. Mérés, ellenőrzés és értékelés

Ennek logikája az ismert PCDA (tervezni - végrehajtani - ellenőrizni - beavatkozni) -nak felel meg és CQAF-SZMBK "hozzáadott" értéke abban rejlik, hogy minden egyes lépésnél európai szinten elfogadott közös (egységes) minőség-követelményeket határoz meg. Az SZMBK tartalmazza a a) kulcskérdéseket (minőségi alapkövetelményeket) b) kulcskérdések értelmezése (pl. a szakképző iskolák szintjén) Az a) kulcskérdéseket adaptáltam az FSZ-re (ezt vitaindítónak tekintem), a kulcskérdések értelmezése egy későbbi feladat.

SZMBK Intézményi "FSZ" modellje (javaslat) 1.Tervezés (kulcskérdések) 1.1. Egyértelműen meghatározhatók-e az FSZ céljai, elképzelései? 1.2. Az intézmény (konzorcium) FSZ céljai, célkitűzései? 1.3. A célok kitűzésekor figyelembe vették-e az EU-s ágazati és regionális célokat, valamint az intézményre (konzorciumra) vonatkozó indikátorokat és ezeket beépítették-e a célrendszerükbe, indikátorrendszerükbe? 1.4. Hogyan értékelik a kitűzött célok megvalósítását? 1.5. Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét az alkalmazott minőségirányítási megközelítésen belül!

2. Megvalósítás (kulcskérdések) 2.1. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a projektek keretében elindított egyedi fejlesztési tervek megvalósítása? 2.2. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény (konzorcium) működéséhez kapcsolódó tervek megvalósítása?

3. Mérés - ellenörzés – értékelés (kulcskérdések) 3.1. Mutassák be, hogy milyen belső méréseket, ellenőrzéseket és értékeléseket alkalmaznak az intézményben (konzorciumban)? 3.2. Hogyan biztosítják, hogy a belső mérések, ellenőrzések és értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, módszeresek) legyenek? 3.3. Mely partnerek vesznek részt a belső mérési, ellenőrzési és értékelési folyamatban? 3.4. Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a belső mérési, ellenőrzési és értékelési folyamatokban? 3.5. Mikor milyen gyakorisággal valósulnak meg a belső mérések, ellenőrzések és értékelések?

4. FELÜLVIZSGÁLAT (visszacsatolás, fejlesztés) (kulcskérdések) 4.1. Hogyan valósítja meg az intézmény (konzorcium) a külső és a belső mérések, ellenörzések és értékelések elemzése alapján a szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a fejlesztéseket és a változások bevezetését? 4.2. Hogyan történik a külső és a belső mérések, értékelések és ellenörzések eredményeiről való visszajelzés? 4.3. Hogyan teszik az FSZ minőségével kapcsolatos külső és belső mérésekből, ellenörzésekből és értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? 4.4. Milyen módon működteti az intézmény (konzorcium) a szervezeti szintű - az oktatásban használt - tanulási folyamatait a külső és belső mérések, ellenörzések és értékelések eredményeinek elemzésére építve? 4.5. Hogyan használják fel a külső és a belső mérések, ellenörzések és értékelések eredményeit az intézményi (konzorciumi) célok, célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához?

5. Módszertan (kulcskérdések ) 5.1. Milyen szisztematikus minőségirányítási megközelítést alkalmaznak? 5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az intézmény (konzorcium) által alkalmazott minőségirányítási megközelítésben? 5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőségirányítási megközelítés különböző folyamataiba és konkrétan milyen tevékenységekbe? 5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény (konzorcium) minőségirányítási rendszerében? 5.5. Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy vállalt feladataikat megfelelően ellássák? 5.6. Milyen külső mérések, ellenőrzések és értékelések valósulnak meg az intézményben (konzorciumban) és hogyan (milyen esetekben, milyen formában)?

Az SZMBK alkalmazásának előnyei Folyamatos fejlesztés (PDCA-logika) alkalmazása Minden lépésnél európai szinten elfogadott közös követelmények Önértékelés a fejlesztések megalapozására Indikátorrendszer az eredményesség megítélése és összehasonlítása érdekében Intézményi szintű monitoring rendszer alkalmazása „Rendteremtés”: rendszerek integrálása Nemzetközi / EU elvárások teljesítése

A magyar Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer Európai szakképzési minőségbiztosítási keretrendszer Felnőttképzésre adaptált SZMBK Iskolarendszerű szakképzésre adaptált SZMBK Felsőfokú szakképzésre adaptált SZMBK

J A V A S L A T O K Az Elnökség vitassa meg a minőségbiztosítási keretrendszerrel kapcsolatos teendőket: Kérjük fel egy "konzultációra" Molnárné Stadler Katalin szakértőt (NSZI/SZFP), hogy egy elnökségi ülés keretében az SZMBK-nak az FSZ-re való adaptálás feladatai témában (vállalja!). Össze kellene gyűjteni az FSZ-ben résztvevőktől a minőségbiztosításra alkalmazott korábbi elképzeléseiket, tapasztalataikat. Az FSZ-re adaptált SZMBK elkészítése és bevezetése szép kihívás az FSZ-ben résztvevő intézmények – konzorciumok számára. Sok sikert!

Ajánlott irodalom Kispéter József, Drahos Péter, Dombovári Tamás (2006): A felsőfokú szakképzés minőségirányítási és minőségfejlesztési modellje. Szakképzési Szemle, XXII. 35-54 old. Bartus Zsolt, Molnárné Stadler Katalin (2006): Közös minőségbiztosítási keretrendszer a szakképzésben. Szakoktatás 56. évf. 2. sz. 27-31 old. Bartus Zsolt, Molnárné Stadler Katalin (2006): A szakképzés - európai szinten közös - minőségbiztosítási keretrendszere. Szakoktatás 56.évf. 3.sz. 13-16 old.

Köszönöm a figyelmet!