Megújuló energiák a XXI. században Büki Gergely KREATÍV MAGYARORSZÁG MÉRNÖKI TUDÁS – MÚLT, JELEN, JÖVŐ BPMK - MTA Magyar Tudomány Ünnepe MTA Díszterem, november 22.

Energiastruktúra-váltások a 2. világháború után A 2. világháború után: szén  széncsaták  faluvillamosítás Atomenergia  Simonyi, Lévai  Paksi Atomerőmű (13%) Szénhidrogén, olaj  földgáz  olajválság = hatásfok/hatékonyság-növelés  gőzerőmű  gáz/gőzerőmű  kapcsolt energiatermelés Megújuló energiák (15%)  nem pótcselekvés és nem egyedül üdvözítő

Megújuló energiák indokoltsága Az energetika három fő célkitüzése energiatakarékosság  energiahatékonyság  optimális energiastruktúra Gazdasági, társadalmi hatások innováció, hazai gyártás  munkahelyteremtés  vidékfejlesztés Állami szerepvállalás Megújulók Cselekvési Terve  Nemzeti Energiastratégia  támogatás  ellátásbiztonság Környezet- és klímavédelem energetika és a természet, mező- és erdő- és vízgazdaság  energetikai célok és a környezet

Biomassza-hasznosítás: tüzelés Közvetlen villamosenergia-termelés rossz hatásfok miatt nem javasolt (fatüzelésű erőművek, szalmaerőművek stb.). Hőtermelés két lehetősége egyedi hőellátás (pellet-tüzelés): drága tüzelőanyag – a piac szabályozza, távhőellátás: olcsóbb tüzelőanyag (apriték, szalma stb.) – állami szerepvállalás szükséges, Távhő Cselekvési Terv készül. Kapcsolt villamosenergia-termelés a megvalósuló biomassza-távhőrendszer bázisán egyértelműen előnyös, a megoldást ki kell alakítani hazai gyártással, kicsi a kapcsolt energiaarány ~0,25 (földgáznál ~1).

Biomassza-hasznosítás: biogáz A biogáz-termelés alapanyagai mezőgazdaság és állattartás melléktermékei (trágya, lágyszárú növények), szennyvíz-iszap, települési hulladék, depónia. A biogáz hasznosítása biogáz közvetlen hasznosítása, gázmotoros kapcsolt energiatermelés, biogáz nemesítése, betáplálás a földgáz-hálózatba. A biogáz termelése és hasznosítása energetikailag egyértelműen hasznos!

Geotermális energia, földhő Geotermális villamosenergia-termelés jelenleg nem reális  kutatási lehetőség és feladat. Geotermális közvetlen hőellátás a NCsT négyszeres növekedéssel számol  gond a lehűtés és a visszasajtolás  kaszkád hasznosítás. Földhő hőszivattyús hasznosítása talaj, levegő és felszini vizek hőszivattyúzása  villamos tarifák  hazai hőszivattyú-gyártás. Közvetlen és hőszivattyús hasznosítás kaszkád-hasznosítás, megfelelő lehűtés

Napenergia (termikus és villamos) Termikus hasznosítás passzív hasznosítás: hőigény csökkentése épitészeti eszközökkel, közel nulla energiaigényű épületek, napkollektorok: elsősorban HMV-ellátás, abszolút és relatív lemaradásunk felszámolása. Villamos hasznosítás (napelemek) kutatási feladat, szigetüzem, távlati feladat, az elmúlt év után: jelentős előrelépés, hazai gyártás megjelent, konkrét helyhez és célhoz kapcsolódás a jellemző, általános hasznosítás és gazdasági vizsgálat szükséges.

Szélenergia A szélerőművek hazai fejlődése dinamikus növekedés, import alapján növekedett, hazai gyártás nélkül, jelentős támogatással. Felülvizsgálat, kérdések Kárpát-medence szélviszonyai, szélerőművek hektikus termelése az erőműrendszerben, támogatás indokoltsága.

Vízenergia A vízenergiáról beszélni kell, nem lehet tabutéma a megújuló energiák között, a fenntartható fejlődés két eleme: a víz és az energia miatt Bős-nagymaros kudarca miatt, a politika átszőtte: a szocialista internacionalizmus és a rendszerváltás szimboluma. A múltat szakmailag fel kell dolgozni tervezési és döntési hibák (oldalvíz-csatorna, csúcsüzem, kilépés), megkérdőjelezhetetlen szakértőkkel, Országgyűlés felügyelete alatt. A vízenergia-hasznosítást vizsgálni kell csak a vizsgálat után lehet támogató vagy ellenző véleményt, javaslatot megfogalmazni a vízerőműről és a szivatyús tározós erőműröl.

Zárógondolat Zárógondolat A megújulók Nemzeti Cselekvési Tervét és a Nemzeti Energiastratégia 2030-t lehet és kell bírálni, ám a jövőnk érdekében a megújuló energiák ~15%-os arányának elérését segítenünk kell szakmaisággal, felelősséggel és összefogással! Köszönöm a megtisztelő figyelműket!