Homeosztázis, magatartás A magatartás a hipotalamusz és a limbikus rendszer összehangolt működése (motoros, vegetatív, endokrín), melynek célja a homeosztázis fenntartása, a faj fenntartása és a vészhelyzetekre való megfelelő reagálás. A legtöbb tisztán vegetatívnak látszó szabályozásnak motivációs és magatartási összetevője is van. (pl. dehidratáció – szomjúság - vízivás) A limbikus rendszer és a hipotalamusz felsőbb agykérgi kontrol alatt állnak – szerencsére...
Szimpatikus idegrendszer Gerincvelő thorakális és lumbális szakaszaiból preganglionális rostok Paravertebrális ganglionokban és praevertebrális ganglionokban átkapcsolódnak. Praevertebrális ganglionok: ggl stellatum, ggl. mesentericum superius, ggl. mesentericum inferius és a szervek falában levő ganglionok Állandóan működik (Posztganglionáris) átvivőanyaga a noradrenalin.
Paraszimpatikus idegrendszer Agytörzs paraszimpatikus magvai és a szakrális gerincvelő preganglionális rostjai a szervek falában elhelyezkedő ganglionokban kapcsolódnak át. Agytörzsi paraszimpatikus magvak: Edinger Westphal nIII. (átkapcsolódás a ggl Ciliare-ben) N. salivatorius superior et inferior n.facialis(VII.) et glossopharingeus (IX.) Dorsal motor vagal nucleus n.vagus (X.) Feladata: egyensúly helyreállítása, energiatakarékosság, szervek működésének minimális terhelésre való beállítása. Átvivőanyaga az acetilkolin.
Szimpatikus és paraszimpatikus pálya
A szimpatikus idegek pályája
A mellékvese vegetatív beidegzése
A mellékvese velőállománya A mellékvese 4-5g tömegű szerv a vese felső pólusán zsírszövetbe ágyazva. Velőállományában adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) termelődik. Kromaffin sejtek, kromaffin granulumokkal, posztganglionáris sejtekkel analógok, oszlopokba rendeződve a kapillárisok körül. Felszabadulás csak idegi hatásra: n-ACh A hatások a szinttől, és az arányoktól is függenek és persze a célsejten elhelyezkedő receptorok függvénye.
Andrenerg receptorok 1 noradrenalin > adrenalin Vazokonstrikció (vese, bőr, emésztőrendszer) Szfinkterek, epehólyag, lép, méh simaizomkontrakció Bronchuskontrakció M. dialtator pupillae kontrakció, mydriazis (pupillatágulat), 2 noradrenalin = adrenalin Noradrenerg autoreceptor az idegrendszerben
Andrenerg receptorok 1 noradrenalin = adrenalin Tachikardia (pozitív kronotrópia) Szívizomerő fokozódása (pozitív inotrópia) 2 adrenalin > > noradrenalin Vazodilatáció (vázizomban, koronáriákban) Hörgőtágulat bélizom, méhizom, húgyhólyag elernyedés,
acetilkolin adrenalin(*noradrenalin) Erek (simaizom) Dilatáció 1 kontrakció* (főleg lép, bél, vese, bőr) 2 dilatáció (izom, szívizom, máj, agy) Pulzus, Szívizomerő Csökken 1 nő Vérnyomás nem változik lényegesen *nő Perifériás ellenállás Anyagcsere glikolízis nő glikogenolízis nő vércukorszint nő Szem (simaizom) Miozis Mydriazis
Záróizmok (simaizom) Megnyílnak Összehúzódnak Hörgők Gyomor-bél huzam Epehólyag Epevezeték Ureter (simaizom) Kontrakció 2 dilatáció relaxáció (izomelernyedés) *alig hat Gyomornedvtermelés Hasnyálmirigy emésztőnedvszekréció Fokozódik Csökken Nyálszekréció Nő enzimben gazdag mucinban gazdag Verejtékszekréció Nő (Kolinerg!!) CNS izgalom, szorongás, tremor Allergia anafilaxiás reakciókat gátolja
Verejtékmirigyek Gomolyagszerű csöves mirigyek. Kétféle: Apokrin Főemlősökben és patásokban (ló, szarvasmarha, teve stb.) (Kutyák, macskák, patkányok stb, csak a talpukon van és nem a hőszabályozásban van szerepe) A hónaljban, az emlőben és a nemi szervek környékén A szőrtüszőkbe nyílnak Méretük és aktivitásuk serdülőkorban, hormonális hatásra nő meg, majd idős korban ismét csökken. Váladékuk tejszerű csepp a szőrtüsző nyílásában.
Verejtékmirigyek Ekkrin csak főemlősökben Kb. 2 millió, szinte mindenhol, de számuk testtájanként változó szabadon nyílnak a bőr felszínén. hűtőfunkció Működésüket a szimpatikus idegrendszer szabályozza Szagtalan, átlátszó, sós ízű folyadék, melynek 99 százaléka víz, emellett ásványi sókat és tejsavat tartalmaz. A kellemetlen szagot elsősorban az apokrin verejték bomlástermékei okozzák. Az ekkrin verejték pedig – a hajlatot nedvesen tartva – kedvez a baktériumok elszaporodásának.
Verejtékmirigy típusok
A bőr vérkeringése I. Az anyagcserét a valósnál jóval kisebb keringés is kielégítené. A többlet a hőszabályozás miatt van. Az acralis testrészeken a felszín/térfogat arány nagy arteriovenosus anasztomózisok vannak a vér a kapillárisok elkerülésével rögtön a vénás plexusokba kerülhet, ami jóval nagyobb vérátáramlást – és ezáltal hőleadást – tesz lehetővé. (A subcutis vénás plexusai nagy befogadóképességűek, felettük a bőr vékony és jó hővezető.) 1 szimpatikus vazokonstriktor szabályozás alatt áll A meleg csökkenti a szimpatikus tónust
A bőr vérkeringése II. A nem acralis területeken magas az erek miogén tónusa. Ezeken az ereken a szimpatikus vazokonstriktorok mellett aktív vazodilatátor mechanizmus is működik, mely a miogén tónust oldja. Talán a verejtékmirigyeket beidegző szimpatikus! kolinerg rostok, Talán a mirigyekből fel szabaduló enzim, mely kininogénből értágító hatású bradikinint képez, Talán a mirigyekből felszabaduló dilatátor hormon (VIP?). A meleg csökkenti a szimpatikus tónust + a verejtékmirigyek fokozott működése értágító hatású.
„Hűtőközpont”- „Fűtő központ” Elülső hypothalamus – preaopticus area: Hideg és melegérzékeny centrális termoreceptor neuronok a hypothalamuson átáramló vér hőmérsékletét érzékelik A többi termoreceptor ingerülete is konvergál rajtuk. Túlmelegedés ellen a vazomotor, majd vazomotor-sudomotor reflexek kapcsolódnak be. A hátsó hipotalamusz Lehűlés ellen a vazomotor reflex (vazokonstrikció) majd a hőtermelés fokozása az izmokban (didergés) nyújt védelmet. Egyes állatokban hidegre T3/T4 termelés Kisgyermekekben a két lapocka közötti barna zsírszövetben szimpatikus hatásra fokozódik a zsírégetés. (állatokban pl. hibernáció után)
A vészreakció A fenyegetettség (de a fizikai erőfeszítés, sérülés, vérvesztés, hideg stb. is) erős szimpatikoadrenális aktiválódást okoz: Cannon féle vészreakció Átvivő anyaga a noradrenalin (főleg a szimpatikus végződésekből) és az adrenalin (kizárólag mellékvese, nem jut át a vér-agy gáton). Pupillatágulat, piloerekció, verejtékezés, hiperglikémia, magatartási tünetek A katekolaminok növelik a vérglükózszintet, de megakadályozzák a következményes inzulinszint-emelkedést. Központ a hátsó-oldalsó hipotalamusz Az emocionális eredetű izzadás nem jár értágulattal. („hideg verejték”)
Feladatok a gyakorlatra 1: Kövessük az utasításokat... Nem vetítem ki, mert a kísérleti alany nem láthatja... 2: 10 szó, köztük potenciálisan emocionálisan aktív szavak 3: 10 kérdés, ebből kettőre hazudni kell 4: „Gondoltam egy számra...” Véletlen sorrendben kell mondani, a kísérleti alany válasza mindig „NEM” Folyamatosan jegyezzük le a kérdezett számokat! Többször is végig kell kérdezni! (Más sorrendben, a gyanúsakat többször, stb)