Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Az állatvilág Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia

Általános jellemzés A FAUNA a Földön élő állatok összessége Eukarióta élőlények Táplálkozásukban heterotrófok – az életműködésükhöz szükséges energiát szerves anyagokból veszik fel Országuk igen szerteágazó Rengeteg törzs alkotja. A törzseket osztályokra, rendekre, családokra és nemzetségekre osztjuk Vannak Egysejtűek és Többsejtűek A többsejtűek testfelépítése: sejtek szövetek szervek szervrendszerek szervezet

Egysejtűek Az összes életfunkciót egyetlen sejt végzi: táplálkozás, légzés, mozgás, szaporodás, növekedés Nedves, nyirkos helyeken élnek Lehetnek: hasznosak, károsak – fertőző betegségek kórokozói, papucsállatka amőba trichomonas

Többsejtűek Alapvetően két nagy csoportra osztjuk őket: Gerinctelenek – nincs belső vázuk kéksávos légivadász Gerincesek – belső vázuk központja a gerincoszlop emberi gerinc

Csalánozók Testüket két sejtréteg borította tömlő alkotja A csalánsejtek a zsákmány megszerzésére szolgálnak A tapogatók a szájüregbe juttatják, majd az emésztőüregbe kerül Szaporodik – ivartalanul (bimbózással) - ivarosan (petesejt és spermium összeolvadásával) Sérült testrészei könnyen regenerálódnak zöld hidra medúza

Laposférgek Lapított testükről kapták nevüket Vízben vagy nedves környezetben élnek Testük egyetlen nyílásán veszik fel a táplálékot és ürítik ki a maradékot Szerteágazó bélrendszer Köteges idegrendszer Jó regenerálódóképesség Némelyek belső élősködők Hímnős állatok örvényféreg galandféreg májmétely

Hengeresférgek Henger-, orsó- vagy fonálszerűek Némelyek élősködők, mások a természetben szabadon élnek Fejlett emésztő-, kiválasztó-, idegrendszere és szaporítószerve van a törzs képviselőinek Az orsógiliszták váltivarúak, eltérő nemi jelleggel: a hím kisebb, görbült farokrésszel, a nőstény nagyobb Ivarosan szaporodnak orsógiliszta hegyesfarkú bélgiliszta

Puhatestűek Csigák osztálya: fej, láb, zsigerzacskó – melyek a csigaházba visszahúzhatók szárazföldiek és víziek egyaránt Nyílt véredényrendszer, dúclánc idegr., hímnős (hermafrodita) állatok Éti csiga, kerti csiga, tányér csiga, nagy meztelencsiga

lapított test kétrészes héj alatt, vízi élőlények Kagylók osztálya: lapított test kétrészes héj alatt, vízi élőlények A köpenyben vannak a belső szervei, a víz a szerves anyagokkal a lélegző szifón jut be, s a felesleges anyag a kiürítő szifón távozik A kagylóhéj belső oldalára gyöngyház rakódik Lárváik a halak kopoltyúin élősködnek tavikagyló gyöngykagyló kékkagyló osztriga

Lábasfejűek osztálya: tengerek lakói, különlegességük a fejükön lévő karok, testük zsákformájú, köpenyükön belül található a „szépiacsont“ - mészlemez Testüket úszólebeny veszi körül, de gyorsan úgy mozog, hogy a vizet a köpenye alá szívja, majd izomzatát összehúzva kilövelli azt Képesek a színváltoztatásra, menekülés közben pedig sötétbarna folyadékot lövellnek ki A karokon lévő szívókorongokkal ejtik el a zsákmányt szépia polip közönséges kalmár

Gyűrűsférgek Testük szelvényekből – gyűrűkből áll, henger alakúak, szárazföldi és vízi élőlények egyaránt Soksertéjűek osztálya: tengeri férgek, minden szelvényükhöz sok serte tartozik – Nereis nemzetség Kevéssertéjűek: legismertebb képviselője a földigiliszta – egész testfelületével lélegzik, zárt véredényr., fejlett kötélhágcsós idegr., hímnős állat, serték segítségével mozog Nadályok (piócák): nincsenek sertéik, külső élősködők Nereis pelagica földigiliszta orvosi pióca

Ízeltlábúak Szelvényezett test Ízelt láb Külső váz, melyet kutikulának nevezünk pókszabásúak Néhány rákok osztálya rovarok

Pókszabásúak PÓKOK 4 pár ízelt láb, csáp nélküli fejtor, potroh Testen kívüli emésztés, méreganyagok segítségével Szövőszemölcsök a potroh végén Tracheatüdővel lélegeznek Emésztőrendszer: szájnyílás, garat, szívógyomor, bélcsatorna, végbélnyílás Zsákszív, kötélhágcsós idegrendszer, váltivarúak keresztespók vadászpók csodáspók

Vérszívás közben fertőző betegségek kórokozóit terjesztheti ATKÁK Külső paraziták Legismertebb a közönséges kullancs, melynek nősténye az ember gyakori „látogatója“ Vérszívás közben fertőző betegségek kórokozóit terjesztheti KASZÁSPÓKOK Nem szőnek hálót, testük gömbölyded, lábaik igen hosszúak karolópók kaszáspók zugpók

Rákok Fejtor, potroh, 2 pár csáp, eltérő számú lábak, vízben élnek Kutikulájuk páncéllá alakul Potrohuk végén farokúszó Első pár lábuk ollókká alakult remeterák gyapjasollós rák Apró rákok vízibolha kandics bolharák

Rovarok Fej, tor, potroh 3 pár láb, 1 pár csáp Az állatok legnépesebb osztálya Fejlődésük lehet: tökéletes átalakulással – pete, lárva, báb, kifejlett egyed tökéletlen átalakulással – pete, lárva, kifejlett egyed Fejükön szájszerv, a csápokon tapintó, szagló, esetenként halló - szerv Légcsövekkel (tracheákkal) lélegeznek Nyílt véredényrendszerük van Emésztőrendszerük fejlett, a táplálkozásnak megfelelő Többségüknek egy, vagy két pár szárnyuk van

Rovarok felépítése A- Fej (Caput)   B- Tor (Thorax)   C- Potroh (Abdomen) 1. csáp (antenna) 2. ocellusok (alsók) 3. ocellusok (felsők) 4. összetett szem 5. agy (cerebralis ganglion) 6. előtor (prothorax) 7. dorsalis artéria 8. trancheák (spirákulummal) 9. középtor (mesothorax) 10. utótor (metathorax) 11. első szárny 12. hátsó szárny 13. középbél (gyomor) 14. szív (cor) 15. petefészek (ovarium) 16. utóbél (vékony- és/vagy vastagbél) 17. végbélnyílás (anus) 18. vagina 19. hasdúclánc (abdominalis ganglionok) 20. Malpighi-edények 21. 5. lábfejíz 22. karmok 23. lábfejízek (tarsus) 24. lábszár (tibia) 25. comb (femur) 26. tompor (trochanter) 27. előbél (begy, előgyomor) 28. tordúc (thoracicus ganglion) 29. csípő (coxa) 30. nyálmirigy 31. garatalatti dúc (subesophagalis ganglion) 32. száj (os)

atlaszlepke fecskefarkú lepke lepkék fejtetű erdei vöröshangya mézelő méh katicabogár poloska vízmérő poloska zöld lombszöcske

Gerincesek Egyedfejlődésük korai szakaszában megjelenik a gerinchúr, amely gerincoszloppá fejlődik. Ez védi a csőidegrendszer gerincvelői részét, az agyat pedig a koponya. Látószervük a páros hólyagszem. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon helyezkedik el. Emésztőrendszerük is a hasi oldalon van, amely áll gyomorból, vékonybélből, vastagbélből. Légzésük életkörnyezetükhöz alkalmazkodott – kopoltyúk vagy tüdő. Kültakarójuk többrétegű hámból és irhából áll.

A gerincesek törzsében 5 osztályt különböztetünk meg: Halak (Pisces) – kb. 29 300 faj Kétéltűek (Amphibia) – kb. 5900 faj Hüllők (Reptilia) – kb. 8240 faj Madarak (Aves) – kb. 9930 faj Emlősök (Mammalia) – kb. 5400 faj

Halak Két nagy csoportjukat ismerjük: porcoshalak csontoshalak Testük fejből, törzsből és farokból áll. Vízben élnek, kopoltyúkkal lélegeznek. Testüket a bőrből kinövő pikkelyek borítják. Úszóik segítségével mozognak – hátúszó, hasúszók, mellúszók, farok alatti úszó, farokúszó Van ízlelő és szaglószervük, belső fülük, szemük és helyzetérzékelő szervük az oldalvonal. Szívük kétüregű, nem választódik el az oxigéndús és oxigénszegény vér, ezért változó a testhőmérsékletük. Váltivarúak, külső megtermékenyítéssel – a nőstény ikrákat rak, melyeket a hím spermiumokkal (haltejjel) lespriccel.

Képviselői fűrészes rája mélytengeri bárdhal nagy fehér cápa tükörponty fogas süllő harcsa angolna afrikai tüdőshal bojtosuszos maradványhal

Kétéltűek Két rendet ismerünk: farkos kétéltűek farkatlanok - békák Testfelépítésük: fej, törzs, végtagok. Felnőtt életüket a szárazföldön élik (néhány kivétellel), de szaporodni csak a vízben képesek. Bőrük csupasz, mirigyekben gazdag, bőrlégzés. Váltivarúak, külső megtermékenyítés. Az ebihalak kopoltyúkkal, a felnőtt egyedek tüdővel lélegeznek. Érzékszerveik: szemek, orrnyílás, belső fül Főként rovarevők – zsákmányukat kicsapódó, ragadós végű nyelvükkel szerzik meg. Emésztőrendszerük kloákában végződik. Keringésük zárt, szívük 2 pitvarból és 1 kamrából áll. Változó testhőmérsékletűek.

Farkosak Farkatlanok Zöld levelibéka Barna varangy Vöröshasú unka Foltos szalamandra Pettyes gőte Kínai óriás szalamandra Zöld levelibéka Barna varangy Vöröshasú unka

Hüllők krokodilok gyíkok, kígyók Legismertebb három rendjük: teknősök Háromrészes szívük van. Ezért változó testhőmérsékletűek. A krokodiloknak már 4 részes szívük van. Testüket szarupikkelyek fedik, s néhány csoportnál szarupáncéllá fejlődik. Tüdővel lélegeznek. Főként húsevők, de lehetnek mindenevők és növényevők is. Belső megtermékenyítés, bőrhéjú tojásokkal szaporodnak. A szubtrópusi és trópusi területeket kedvelik.

Képviselőik cafrangos teknős (matamata) sarkantyús teknős mocsári teknős nílusi krokodil észak – amerikai aligátor indiai gaviál keresztes vipera fekete mamba pápaszemes kobra gekkó sisakos leguán zöld gyík

Madarak Mellső végtagjaik szárnyakká alakultak. Testüket tollazat fedi, amely a bőrből nő ki. Csontjaik üregesek, elősegítendő a repülést. Emésztőrendszerük különlegessége a begy, mirigyes gyomor, zúzógyomor - mivel nincsen foguk, ezekkel segítik a felbontást. A tüdőkhöz légzsákok kapcsolódnak, könnyítik a testet. Négyrészes szívük tökéletesen elkülöníti az oxigéndús és oxigénszegény vért. Testhőmérsékletük állandó. Mellizmaik végzik a repülést. Belső megtermékenyítés. Mészhéjú tojásokkal szaporodnak. Kicsinyeik lehetnek fészeklakók – kikelés után etetik őket, vagy fészekhagyók – kicsinyeik képesek egyedül táplálkozni.

Rendszerük Futómadár-szabásúak A futómadár-szabásúak (Paleognathae) Struccalakúak rendje (Struthioniformes) – 14 faj, Tinamualakúak rendje (Tinamiformes) – 48 faj, Újmadárszabásúak Az újmadárszabásúak (Neognathae) .Többségük igen jól repül. Huszonnégy rendjük ismert: Pingvinalkúak rendje (Sphenisciformes) – 17 faj, Búváralakúak rendje (Gaviiformes) – 5 faj, Vöcsökalakúak rendje (Podicipitiformes) – 22 faj, Viharmadár-alakúak rendje (Procellariiformes) – 115 faj, Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes) – 67 faj, Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes) – 127 faj, Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterformes) – 5 faj, Lúdalakúak rendje (Anseriformes) – 165 faj, Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) – 303 faj, Tyúkalakúak rendje (Galliformes) – 290 faj, Darualakúak rendje (Gruiformes) – 201 faj, Lilealakúak rendje (Charadriiformes) – 367 faj, Pusztaityúk-alakúak rendje (Pteroclidiformes) – 16 faj, Galambalakúak rendje (Columbiformes) – 314 faj, Papagájalakúak rendje (Psittaciformes) – 361 faj, Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes) – 148 faj, Bagolyalakúak rendje (Strigiformes) – 183 faj, Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes) – 120 faj, Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) – 429 faj, Egérmadár-alakúak rendje (Coliiformes) – 6 faj, Trogonalakúak rendje (Trogoniformes) – 39 faj, Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) – 214 faj, Harkályalakúak rendje (Piciformes) – 405 faj, Verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) – 5824 faj.

A rendek egy – egy képviselője strucc tinamu pingvin jeges búvár búbos vöcsök királyalbatrosz pelikán szürke gém rózsás flamingó bütykös hattyú parlagi sas nyírfajd

koronás daru bíbic pusztaityúk balkáni gerle jácintkék arara kakukk hóbagoly lappantyú füstifecske csíkos egérmadár trogon szalakóta tarka harkály

Énekesmadarak – verébalakúak veréb fekete rigó mezei pacsirta dolmányos varjú seregély tövisszúró gébics csuszka kék cinege pinty sármány billegető tündérmadarak

Emlősök A nőstények emlőikből (tejmirigyeikből) táplálják kicsinyeiket anyatejjel . Utódaikat az anyaméhben hordják ki. Testfelületüket szőrzet borítja. Testhőmérsékletük állandó. Szívük négyüregű, tökéletesen zárt szívsövénnyel ( a jobb és a bal fél teljesen elválasztott). Lehetnek talajlakók, fán élők, siklórepülők, aktív repülők, ásók, sőt vízi életmódot folytatók is. Két alosztályuk: a, tojásrakó emlősök b, elevenszülő emlősök – őket csoportosítjuk: 1. erszényesekre 2. méhlepényesekre.

Rendszerük Emlősök (Mammalia) osztálya Kloákások (Monotremata) Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya Kloákások (Monotremata) Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya Erszényesek (Marsupialia) alosztályága Oposszumalakúak (Didelphimorphia) Cickányoposszum-alakúak (Paucituberculata) Törpeoposszum-alakúak (Microbiotheria) Erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) Bandikutalakúak (Peramelemorphia) Erszényesvakond-alakúak (Notoryctemorphia) Diprotodontia Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága Afrotheria öregrend Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) Afrosoricida Csövesfogúak (Tubulidentata) Előpatások (Hyracoidea) Tengeritehenek (Sirenia) Ormányosok (Proboscidea) Bibymalagasia[1] Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje Szőrös vendégízületesek (Pilosa) Páncélos vendégízületesek (Cingulata) Euarchontoglires vagy Supraprimates öregrend Mókuscickányok (Scandentia) Bőrszárnyúak (Dermoptera) Főemlősök (Primates) Nyúlalakúak (Lagomorpha) Rágcsálók (Rodentia) Laurasiatheria öregrend Sünalakúak (Erinaceomorpha) Cickányalakúak (Soricomorpha) Denevérek (Chiroptera) Cetek (Cetacea) Párosujjú patások (Artiodactyla) Páratlanujjú patások (Perissodactyla) Tobzoskák (Pholidota) Ragadozók (Carnivora)

Néhány képviselőjük kacsacsőrű emlős rövidcsőrű hangyászsün hosszúcsőrű hangyászsün óriás vöröskenguru tasmán ördög foltos kuszkusz 1:Grönlandi bálna 2:Kardszárnyú delfin gorilla mezei pocok 3:Simabálna 4:Ámbráscet 5:Narvál 6:Kékbálna 7:Barázdásbálna 8:Beluga