A magyar gazdaság a 2. világháború után

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kormányszóvivői tájékoztató NYUGDÍJ-INTÉZKEDÉSEK 2006.
Advertisements

A DIKTATÚRA KIÉPÜLÉSE MAGYARORSZÁGON
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Makrogazdasági és részvénypiaci kilátások
A befektetési bank helye a bankrendszerben
Központi bankok kialakulása, hazai fejlődés és hatályos szabályozás
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
A környezeti elemek I. A légkör
A népi demokrácia gazdasága
5. A gazdaság szovjetizálása
Tízezren innen és túl A magyar tőzsde és a világ pénzügyi piacai 2003 őszén Jaksity György elnök Budapesti Értéktőzsde Rt.
A tételek eljuttatása az iskolákba
Gazdaság a második világháború után A koalíciós szakasz A koalíciós szakasz A háborúban elpusztult a nemzeti vagyon mintegy 40 %-a. A Szovjetunió által.
A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
IPARI FORRADALOM.
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
Észak Dél ellen.
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Az ipari forradalom.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
ha le tudnánk kicsinyíteni a Földet, és a 6,5 milliárd embernyi népességet egy 100 lelket számláló falura, és az arányok változatlanok maradnának, akkor…
szakmérnök hallgatók számára
Összehasonlító gazdaságtan
Eredménykimutatás 8. feladat (479. o.)
Anyagok 3. feladat 168. oldal.
41. feladat Könyvviteltan szemináriumi és gyakorló feladatok Budapesti Corvinus Egyetem, Számvitel tanszék 2007/2008. tanév.
41. feladat Könyvviteltan szemináriumi és gyakorló feladatok Budapesti Corvinus Egyetem, Számvitel tanszék 2007/2008. tanév.
Kalkuláció 13. feladat TK 69. oldal.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG A Magyar Köztársaság kormánya.
Társadalom,kultúra és művelődés
A magyar valutacsoda.
V. Hadigazdaság az első világháborúban
A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén.
Pető Iván – Szakács Sándor A hazai gazdaság négy évtizedének története I. Az újjáépítés és a tervutasításos gazdálkodás időszaka A háborús.
Történelem – középszintű témakörök
A tőzsde idén megduplázta tavalyi profitját!. „Kölcsönvett” lendület Mennyibe kerül a magyar társadalomnak a Gyurcsány-kormány első 100 napja.
Király nélküli királyság Kormányzó bővülő jogkörrel Kormányzó párt Korlátozott demokrácia Emblematikus személyek › Teleky Pál › Bethlen István › Gömbös.
A téeszesítés mint A Senák történelmi háttere 18/A.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
40).6-os szint X. feltörésnél az omlás ideiglenes biztosítása
Piacliberalizáció Magyarországon
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
Könyvviteltan szemináriumi és gyakorló feladatok
Thomas Piketty Paris School of Economics
A tervgazdálkodási rendszer kialakulása
A szocialista kori gazdasági szervek típusai és jellemzői 15. foglalkozás április 29.
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A SZTÁLINI DIKTATÚRA.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
A demokrácia kialakulása Athénban
A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA
Magyarország szovjetizálása
A monarchia társadalma. Az angol társadalom jellemzői Középosztályi társadalom » a társadalom széles rétegét jelentette, életmódja, értékrendje mintát.
Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
Magyarország szovjetizálása
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
Az egypártrendszer létrejötte
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Az ország a dualizmus korában
A polisz születése.
Előadás másolata:

A magyar gazdaság a 2. világháború után A magyar gazdaság a 2. világháború után. Stabilizáció és államosítás (1945-49)

A magyarországi népesség veszteségei a 2. vh. idején 1920-41: lelassult a népesség növekedési üteme 1941: Kis-Mo: 9,3 millió, Nagy-Mo: 15-16 millió fő A veszteségek fontosabb tételei:. - A katonai áldozatok: mintegy 300 000 fő - Holocaust: 563 000, egyéb népcsoportok: 50-60000 fő - Elhurcoltak: 170-200 000 fő (710 ezer fogoly) A kitelepítések különbözete: -150 000 fő Egyéb: (harcok alatti polgári áldozatok, elmenekültek, stb.) Összesen: 1,3 m. fő (1941-es területre), 9 %-os arány (900 000 fő az 1938. évi területre)

ágazatok vagyonának százalékában Háborús károk Magyarországon, az egyes ágazatok vagyonának százalékában ágazat Az 1944. évi becsült nemzeti vagyon százalékában bányászat, kohászat 3,6 gyáripar 54,2 mezőgazdaság 21,4 közlekedés 59,0 lakóházak 18,0 összesen 40,2

Magyarország anyagi kárai a háború alatt - Közlekedés: vasutak, hidak, gépek, tgk., stb. - Gyárakat szereltek le, robbantottak fel - Frontterületek: nagy pusztulás (Bp, Szfv, stb.) - Mg: csökkent az állatállomány, gyenge termés - Alap-és fűtőanyaghiány, élelmiszerhiány - Munkaerő/szakemberhiány – pár szakma lefejezése (kereskedelem, pénzügy -zsidóság) - Tradicionális társadalmi csoportok számolódtak fel (arisztokrácia, úri köközéposztály stb.)

1945-46: Politikai konszolidáció - Demokratikus választások 1945-ben, parlament - Kisgazda vezetésű négypárti koalíció, gazdasági ügyek: Gazdasági Főtanács - Parlamentáris ellenőrzés, köztársaság, Tildy Z. - Népbíróságok, nácibarát-elemek likvidálása - Vármegyék, közigazgatás, önkormányzatok újra működnek – a régi modell visszaállítása - Gazdasági kérdések: pártközi megbeszélések - Gazdasági tárcák: főleg a baloldal kezében

A gazdasági konszolidáció. 1. A pénzügyi stabilizáció. - Óriási infláció, feketegazdaság, spekuláció - A pénzügyi stabilizáció lépései: 1. 1946.01.01. adópengő bevezetése 2. Tartalékok, állami felhalmozás, aranyvonat 3. Segélyek: JOINT: élelmiszer; UNRRA: 81 millió dollárnyi gyógyszer; USA: 10 m. dollár = 411 gőzmozdony 4. 1946. 08.01: forint bev. 1938-as árfolyamon: 1Ft = 4 x 1027 pengő; vagy 1 Ft = 200 000 a.p. 5. Új árak és bérek kialakítása, értékarányok

Pengő 1945-ben

Az „Aranyvonat” nemesfémkészletének kirakása Budapesten A vonat 1946. aug. 6-án ért vissza

2. A földreform - 1944/45. fordulóján: nincs rendőrség, spontán földosztás megindulása - Ideiglenes Kormány létrejötte, Nagy Imre földosztó miniszter tevékenysége - Erőszakosság, kastélyok felgyújtása, rablások, atrocitások - 1945. 03. 18: BM 600. sz. rendelete, alapja a Parasztpárt 1945. 01. 14-i tervezete - a Tiszántúlon megkezdődik a földosztás

A földosztó rendelet - Kisajátítás, ha 1000 kat. holdnál több a föld - 1000 hold alatti birtokoknál 100 hold maradhat (kastély, kert, park stb.) - Előnyt élveztek a németellenesek, partizánok - Agrárszakemberek: 300 hold igényelhető - Egyházi intézmények iskolafenntartásra, karitatív tevékenységre, kórházra: 300 holdat - Előny: korábbi földnélküliek, cseléd vagy béres - Az állami/kincstári birtokokhoz nem nyúltak

A földosztás megindulása

A földosztás végrehajtása - a népi földosztó bizottságok felmérték a területet - igények értékelése: 730 000-ből 663 000 jogos - szétosztották, kimérték a földeket - átlagosan 5,1 kat. holdat adtak - legkevesebb: 3 hold, legtöbb 15 hold volt egyes területeken földhiány) - az erdők, legelők állami tulajdonba kerültek – ezeken állami gazdaságokat szerveztek - 5,6 m. holdat osztottak ki (35 %), ebből 3,3 m. hold természetes személyeké

A földreform következményei - felszámolták a nagybirtokrendszert, az állami (kincstári) nagybirtokok megmaradtak - felszámolták a legfejlettebb üzemtípust - likvidálták a nagybirtokost, a középbirtokost - a kisbirtokok jöttek létre - csökkent a piaci felhozatal - öntermelő – önfogyasztó gazdaság - korábbiakhoz képest csökkent a kivitel - meghatározóvá vált a kisüzemi rendszer

A gazdaságok száma 1935-ben és 1949-ben nagyságcsoportjai A gazdaságok száma 1935-ben A gazdaságok száma 1949-ben 1-5 kat. hold 484 160 664 700 5-10 kat. hold 198 559 458 000 10-20 kat. hold 160 275 240 300 20-50 kat. hold 86 354 66 600 50-100 kat. hold 16 318 7 000 100 kat. holdon felüli 12 863 4 200 összesen 958 529 1 440 800

A földreform következményei - lassú regenerálódás, működési nehézségek - fennmaradt a beszolgáltatás rendszere - magas adók, kényszerek, falusi elégedetlenség - mesterséges agrárolló kialakítása, - paraszti jövedelmek átáramoltatása más társadalmi csoportokhoz - 1945-47: aszályos évek: gyenge hozamok - alacsony szintű maradt az ellátás - jegyrendszer megmaradt

3. Az államosítások megindulása - 1947/48: Erőteljes szovjet térhódítás – a térség egybeszervezése (KOMINFORM) - A minta: SZU: VSZNH: 1918. (a nagy ipari és kereskedelmi üzemek államosítása fél év alatt) - 1945. végén: SZDP: szénbányák állami kezelésbe - 1946 végén: az 5 ipari óriás államosítás - Köv.: 1947 végére a nehézipar 100%-a az államé - Irányítás: Országos Tervhivatal: csúcsintézmény - A régi Ipartestület (IPOK) mellé baloldali ipari szervezetek: (KIOSZ, KISOSZ)

A volt Weiss-Művek (Csepel- Rákosi Mátyás Művek)

Az államosítás kiteljesedése - 1948.03.25: 100 főnél többet foglalkoztató ipari üzemek államosítása (energia, alumínium stb.) - Új modell: Nemzeti Vállalatok - Munkásigazgatók kinevezése - 1948: pénzügyi intézmények, ill. hatáskörükben lévő ipari vállalatok államosítása - Államosították a bel-és a külkereskedelmet - Magániparosoknak létrehozták a kisipari termelőszövetkezeteket (ktsz) - 1949 végén: 10 fő, de 3-4 főnél már államosítás

Az államosítások időbeli és ágazati kiterjedése gazdasági szektor   1947.07. 1948.12. 1949.12. bányászat 91 100 ipar 38 87 közlekedés 98 bank - 95 nagykereskedelem 75 kiskereskedelem 20 30

Az államosítások értékelése - Folyamatos állami tulajdon erősödés (1938-49) - Tömeges támogatás (szegény – gazdag ellentét) - Példastatuálás (Nitrokémia, Ferrotechnika) - A célok: 1. a szocdem befolyás csökkentése 2. tőkések kiszorítása 3. társadalmi egyenlőség megteremtése 4. kispolgárság likvidálása - Szovjet típusú gazdaság kiépítése - 1949: A sztálini alkotmány bevezetése – szovjet hatalom Magyarországon