A FÖLD SZOMJAZIK, MI ÉHEZÜNK! KLÍMABARÁT MINTAPROGRAM SZEKSZÁRD TÉRSÉGÉBEN SZAKMAI KONFERENCIA Szekszárd, 2013. január 19. A FÖLD SZOMJAZIK, MI ÉHEZÜNK! GAÁL ZOLTÁNNÉ okl. vegyészmérnök, Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi tag, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv. Környezet egészségügyi és kémiai biztonsági felügyelő

Friss hír: Dzsakartában az eső képtelen elállni Friss hír: Dzsakartában az eső képtelen elállni. Az utcákon méter magasan hömpölyög az ár . Az áradás a fővárost megbénította, 20000 embert kellett evakuálni. Négyen meghaltak. Néhol két méter magas a víz. Women react as they flee from their flooded area in Jakarta on Jan 17, 2013. www.straitstimes.com

KLÍMAVÁLTOZÁSI TRENDEK Nyári hőmérséklet emelkedése Növekvő vízigény, melegebb felszíni víz Téli hőmérséklet emelkedése Növekvő vízigény, évszakok kitolódása Növekvő téli csapadékmennyiség Árvíz, magasabb vízszint Csökkenő nyári csapadékmennyiség Aszály, talajvízszint csökkenés Intenzívebb esőzések „Flash-flood”, szennyezett csapadékvíz Tengerszint emelkedés Talajvízszint csökkenés, sótartalom növekedése Extrém időjárási események növekvő gyakorisága Forrás: Dr. Vargha Márta (OKI) A vízzel kapcsolatos betegségek és a klímaváltozás

MELEGEBB, SZÁRAZABB NYARAK IVÓVÍZ FOGYASZTÁS NÖVEKEDÉSE kapacitás probléma, nyomásesés, szennyvíz mennyisége nő IVÓVÍZ HIÁNY Higiénés kockázat, rosszabb minőségű vízbázisok bevonása NÖVEKVŐ VÍZHŐMÉRSÉKLET Hálózati utánszaporodás, Legionella kockázat, patogének túlélése, trópusi/szubtrópusi patogének ASZÁLY Felszíni vízszint csökken – relatív szennyvíz terhelés nő (rekreációs használat, ivóvíz készítés) Cianobaktérium virágzás kockázat (hőmérséklet, tápanyag) Változó vízhasználat Fürdőzés, vizes játszóterek, szökőkutak stb

ENYHÉBB, CSAPADÉKOSABB TELEK MAGASABB VÍZSZINT Bizonyított összefüggés a járvány gyakorisággal NÖVEKVŐ VÍZHŐMÉRSÉKLET Patogének túlélése, Évszakok kitolódása Hosszabb kockázati időszak (pl. cianobaktérium vízvirágzás) Új fajok megjelenése (pl. Cylindrospermopsis raciborskii) Árvíz Közvetlen egészségkockázat (fulladás, sérülés) Kémiai és mikrobiológiai szennyezés bemosódás

HEVES ESŐZÉS FELSZÍNEN LEFUTÓ CSAPADÉKVÍZ Kémiai és mikrobiológiai szennyezés SZENNYVÍZTISZTÍTÓK TÚLTERHELÉSE Szennyvíz túlfolyás ÉRZÉKENY VÍZBÁZISOK Karsztvíz, felszíni víz ÁRVÍZ Elsősorban kis vízfolyások hirtelen áradása

ENSZ-jelentés a vízellátás helyzetéről 800 millió és 1 milliárd közé tehető azok száma a világban, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük ivóvízhez; a megfelelő higiéniához való hozzáférés nagyon egyenlőtlen a világban; A vidéki övezetekben jelentős javulások történtek az elmúlt években; A nagyvárosok nyomornegyedeiben rosszabb a helyzet: az UNESCO szerint 2,6 milliárd embernek egyáltalán nem megfelelőek a higiéniés körülményei, s emiatt még mindig a víz útján terjedő betegségek (kolera, hasmenés) számítanak az első számú haláloknak a világban. Az ivóvízhez való jogot 2010-ben emberi jogként ismerte el az ENSZ. A forrásokhoz való hozzáférés azonban hatalmas diplomáciai feszültségeket teremt a világban, miután a nemzeti szuverenitást érintő problémáról van szó.

FOLYAMATOSAN MEGÚJULÓ, FOROGJUNK EGY KICSIT AZ ÉDESVÍZKÉSZLET KITERMELÉSÉNEK KORLÁTJA: VÍZKÖRFORGÁS FOLYAMATOSAN MEGÚJULÓ, DINAMIKUS KÉSZLET ≈ 400 000 km3/év A FOLYAMATOSAN MEGÚJULÓ VÍZKÉSZLETET TÚLLÉPÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE: TALAJVÍZSZINT SÜLLYED TAVAKBAN TÁROLT VÍZ MENNYISÉGE CSÖKKEN ELTŰNŐ VIZEK. A TENGERBE CSORDOGÁLÓ FOLYÓK NEM BIZTOS, HOGY ELÉRIK A TORKOLATUKAT

Ténylegesen elérhető és hasznosítható szárazföldi édesvízkészlet: A DINAMIKUS VÍZKÉSZLETET REDUKÁLÓ TOVÁBBI TÉNYEZŐK: FIZIKAI VÍZHIÁNY: A megújuló készletek mintegy 20%-a eldugott területen található, nehezen hozzáférhető (Amazonas). A hasznosítható vizek közel fele árvizekkel, nagy esőkkel, monszunnal érkezik, vagyis gyorsan lefolyik. ÖKOLÓGIAI VÍZIGÉNY A Földnek, a fáknak, növényeknek, állatoknak is élnie kell! VÍZSZENNYEZÉSEK Ténylegesen elérhető és hasznosítható szárazföldi édesvízkészlet: ≈ 40 000 km3/év A készletek jelentős része kiiktatódik a legkülönbözőbb szennyezések (szerves- és tápanyagok, különféle mikroszennyezők, gyógyszermaradványok, szintetikus szteroidok stb.) következtében. (Forrás: Somlyódy László: A Világ vízdilemmája )

A lábnyom globális átlaga a jelenlegi becslések szerint: A víz a változó világban [UN Water, 2009 jelentés) A termékek előállításához és a szolgáltatások biztosításához közvetve vagy közvetlenül nagy mennyiségű vizet használnak. ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM VÍZLÁBNYOM A vízlábnyom az a térfogatban kifejezett, egy főre eső vízmennyiség, amennyit valamilyen termék előállításához és/vagy szolgáltatás elvégzéséhez évente felhasználunk. Egy ország esetében a vetítési alap az ország összes terméke és szolgáltatása. A lábnyom globális átlaga a jelenlegi becslések szerint: 1240 m³/fő/év Egyéb számítások szerint az átlag vízhasználat : 1000 m³/fő/év

A víz a változó világban [UN Water, 2009 jelentés) A legújabb becslések szerint a rendelkezésre álló megújuló dinamikus vízkészlet: 38 600 km³/év és 42 600 km³/év között van. A vízkivétel ENSZ által becsült legfrissebb értéke 3840 km³/év Összességében a számításba vehető megújuló, hozzáférhető és hasznosítható vízkészlet, a népességet is figyelembe véve: 2000 m³/fő/év Az egy főre eső teljes vízigény: 1000 - 1240 m³/fő/év Globális szinten a ténylegesen hasznosítható készlet csupán mintegy kétszerese az igénynek. A rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtsága 50% körüli. 40 % fölött már kritikus. (Magyarországon 8%, kisvíznél 20 %)

A növénytermesztés teljes vízigénye a világon (csapadék és öntözés): 6390 km3 Ebből az öntözésre használt vízmennyiség: 2650 km3 Ebből veszteség: 1590 km3 rizstermelés 593 millió t/év rizs vízigénye 2291 m3/t gabonatermelés 595 millió t/év gabona vízigénye 1334 m3/t Rizstermelés vízigénye: 1359 km3 Ha a világon minden ország maga állítaná elő azokat a termékeket, amelyeket most importál, ennek vízigénye 1625 km3 lenne! Ennek 80%-a az importált élelmiszerek vízigénye, 20%-a az importált ipari termékeké. Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22.

Néhány példa a szükséges vízmennyiségre (liter) 125 ml-es csésze kávé 140 l 1100 csepp víz kell egy csepp kávé előállításához Csésze tea 35 l 2 dl tej 200 l 10 dekás alma 70 l 10 deka burgonya 25 l 2 dl almalé 190 l 2 dl sör 75 l 30 gr-os szelet fehér kenyér 40 l A világ évi kávészükségletének előállításához 110 km3 vizet használnak, ami a Rajna éves lefolyásának a másfélszerese és körülbelül annyi, amennyi víz egy év alatt lefolyik a Dunán Budapestnél

Termékek előállításának vízigénye (liter): T-shirt (közepes méret, 500 gr) 4100 A4 papírlap 10 Pohár bor (125 ml) 120 1 db tojás (40 g) 135 1 hamburger (150 g) 2400 1 paradicsom (70 g) 13 1 narancs (100 g) 50 1 pár bőr cipő 8000 1 mikrochip (2 g) 32 Az ipari termékek vízigénye: 10-100 l/USD Világ átlag: 80 l/USD USA: 100 l/USD Németország, Hollandia: 50 l/USD Japán, Ausztrália, Kanada: 10-15 l/USD Kína, India: 20-25 l/USD Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22.

11019 – 37762 liter VÍZ 24 m3 ivóvizet és 7 m3 egyéb vizet igényel Marhahús előállítás vízigényének számítása Három év kell ahhoz, hogy egy állat vágásérett legyen és 200 kg csontnélküli húst adjon. Ez alatt az állat 1300 kg szemestakarmányt és 7200 kg szálastakarmányt fogyaszt, valamint 24 m3 ivóvizet és 7 m3 egyéb vizet igényel Egy kg marhahús előállításához 6.5 kg szemestakarmány 36 kg szálastakarmány 11019 – 37762 liter VÍZ Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22.

Termékek előállításának vízigénye (m3/t) kukorica 408 (Hollandia) – 1937 (India) tej 641 (Hollandia) – 2382 (Mexikó) búza 619 (Hollandia) – 2375 (Oroszo.) szója 1076 (Brazília) – 4124 (India) rizs 1327 (Ausztrália) – 4003 (Brazília) baromfihús 2222 (Hollandia) – 5763 (Oroszo.) tojás 1389 (Olaszo.) – 7531 (India) sajt 3190 (Hollandia) – 11805 (Mexikó) disznóhús 2211 (Kína) – 6559 (Mexikó) marhahús 11019 (Japán) – 37762 (Mexikó) Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22. 16

Bioenergia termelés vízlábnyoma, m3/GJ Növény Hollandia USA Brazília Zimbabwe Kukorica 9 18 38 200 Napraforgó 27 61 54 146 Fűz 22 42 55 72 Cukornád 30 25 31 Búza 9 84 83 69 Repce 67 113 214 Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22. 17

Energiatermelés vízigénye (vízlábnyoma) Energiaforrás átlagos vízlábnyom (világ-átlag) m3/GJ Nem-megújuló Földgáz 0.11 Szén 0.16 Ásványolaj 1.06 Uránium 0.09 Megújuló Szél 0.00 Szoláris 0.27 Vízenergia 22 Biomassza 70 (10-150) Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22.

Virtuális Víz: Küzdelem Földünk Legértékesebb Virtuális Vízkoncepció: Annak a „virtuális vízmennyiségnek” a figyelembe vétele a vízgazdálkodásban, amennyit a termékek előállításához felhasználnak A koncepció alapjainak fő kidolgozója: Tony Allan Prof.of Geography at Kings College London 2008 Stockholm Water Prize – víztudományok „Nobel Díja” kitüntetést kapott a virtuális víz koncepció területén kifejtett úttörő munkásságáért Legújabb könyve (2011): Virtual Water: Tackling the Threat to Our Planet’s Most Precious Resource Virtuális Víz: Küzdelem Földünk Legértékesebb Készletének Veszélyeztetettségével Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22.

DILEMMA: ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG FENNTARTHATÓ? A PROGNOSZTIZÁLT 9 MILLIÁRD FŐ ELÉRÉSEKOR A JELENLEGI TERMELÉSI SZINTET 70%-KAL KELLENE EMELNI (ÉS MÉG ÍGY IS LENNÉNEK ÉHEZŐK!). A FAO ADATAI SZERINT 2009-BEN AZ ALULTÁPLÁLTAK SZÁMA MEGHALADTA AZ EGYMILLIÁRD FŐT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN EGYRE GYAKRABBAN ÉS MIND SÚLYOSABBAN JELENTKEZNEK A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK, AMELYEK ÖSSZEFONÓDNAK A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KIHÍVÁSAIVAL. A JÖVŐ IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSÉHEZ NEM ELÉG CSUPÁN EGY-EGY TERMÉK ELŐÁLLÍTOTT VOLUMENÉNEK A NÖVELÉSE FENNTARTHATÓ?

A világ jelenlegi élelmiszertermelése több, mint amennyi a népesség megfelelő ellátásához kellene, de: egy milliárd ember alultáplált két milliárd ember túlsúlyos A megtermelt élelmiszerek fele elvész vagy elszennyeződik Változtatások nélkül a következő évtizedekben 40%-al nőnek a vízigények 50%-al nő az élelmiszer igény Ezek kielégítése fenntartható módon nem lehetséges! Nagyon sok lehetőség van arra, hogy az élelmiszereket, illetve a vizet hatékonyabban használjuk! Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22.

Egy ember napi élelmiszer szükségletének előállításához: 2000-5000 liter vízre van szükség! Lehet, hogy a világon 9 milliárd ember fog élni 2050-ben! Lesz-e elég élelmiszer? Lesz-e elég víz? Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22.

ÚJABB DILEMMA ÉLELMISZER BOTRÁNYOK A KIZSIGERELT FÖLDIG ROMBOLT KÖRNYEZETI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT MILYEN MINŐSÉGŰ ÉLELMISZEREK KERÜLNEK A KOSÁRBA? A JÓ MINŐSÉGÚ ÉLELMISZER TÁPLÁLÉK – NEMCSAK ENNIVALÓ! FUNKCIONÁLIS ÉHEZÉS ÉLELMISZER BOTRÁNYOK

A jelenlegi vízkészleteket jobban ki lehet használni! Elérhető megtakarítás az öntözésben az EU-ban: Vízszétosztó rendszer 10-25 % Hatékonyabb vízfelhasználás 15-60 % Öntözési mód változtatása 10-30 % Szárazságot jobban tűrő növények termesztése 50 % Szennyvízöntözés Összesen az EU-ban 43 % Veszteségek: Földmeder 35 % Burkolt meder 20 % Csővezeték 5 % Forrás: Víz takarékosság lehetőségei az Európai Unióban Ecologic EU Water saving potencial, Final Report, 19.July 2007. Elérhető megtakarítás Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, 2012. március 22. 24