VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI KONFERENCIA GYŐR 2010. 03. 24-25.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI A MAGYAR IGATLAN- ÉS LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÓK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKEKÉNT ELSŐSORBAN A TAGSZERVEZETEINK MŰKÖDÉSÉBEN MEGJELENŐ PROBLÉMÁKKAL KÍVÁNOK FOGLALKOZNI. A VAGYONGAZDÁLKODÁS MINDEN ÁGÁT ÉRINTŐEN A PROBLÉMAKÖR KIFEJTÉSE A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐBE NEM FÉRNE BELE, ÖNÁLLÓ KONFERENCIÁT LEHETNE TARTANI A TÉMÁBÓL. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI FELADATOK CSOPORTOSÍTÁSA A MAI ELŐADÁSON TEHÁT ÖNKÉNYESEN, A MIGSZ TERÜLETÉT ÉRINTŐEN KERÜL BEMUTATÁSRA. EZ NEM A MEGSZOKOTT FUNKCIONÁLIS (LAKÁS, IRODA, KERESKEDELEM, IPAR, MEZŐGAZDASÁG, LOGISZTIKA, STB.), HANEM SZERVEZETI OLDALRÓL, A VÉGREHAJTÁS LEHETŐSÉGEIT VIZSGÁLÓ MÓDSZERT JELENT.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI BEMUTATÁSRA KERÜLŐ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK: - ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS - ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁS - TÁRSASHÁZI VAGYONGAZDÁLKODÁS A FELSOROLT TERÜLETEKET TÖRVÉNYEKKEL, RENDELETEKKEL KELL SZABÁLYOZNI, MIVEL JELLEMZŐEN KÖZTULAJDONRÓL, ILLETVE MÁS TULAJDONÁBAN LÉVŐ INGATLANVAGYON MŰKÖDTETÉSÉRŐL, GAZDÁLKODÁSÁRÓL BESZÉLÜNK. AZ IRODPIAC, NAGYKERESKEDELMI KÖZPONTOK, IPARI, LOGISZTIKAI, SZOLGÁLTATÓI, STB. VAGYONGAZDÁLKODÁSA TERMÉSZETESEN HASONLÓAN FONTOS, DE AZT AZ ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYEK (PTK, SZÁMVITELI, ADÓ, STB.) ÉS A TULAJDONOSOK DÖNTÉSEI EGYRE EREDMÉNYESEBBEN MEGOLDJA. A FACILITY MANAGEMENT TUDATOS ALKALMAZÁSA EGYRE ELTERJEDTEBB ÉS A TULAJDONOSOK ÁLTAL IS ELFOGADOTTABB, ÍGY CSAK NÉHÁNY SZAKMAI KÉRDÉS PONTOSÍTÁSA, HENGSÚLYOZÁSA SZÜKSÉGES RÉSZÜNKRŐL.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI 1/ ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS 2008. JANUÁR 1-TŐL ÚJ ALAPOKRA HELYEZŐDÖTT AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS, NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELŐZMÉNYEKRŐL: ÁLLAMI VAGYONKEZELÉS VÁLTOZÁSAI Az elmúlt 17 év legfontosabb, állami vagyon lebontását, hasznosítását, működését meghatározó lépések: Törvények: -1989. évi XIII. törvény a vállalkozói, privatizációs vagyon sorsáról -állami vállalatok -egyéb állami gazdálkodó szervek -egyes jogi személyek vállalatai -gazdasági társaságok vagyona Az ÁPV jogelődjeihez, ÁVÜ, illetve ÁP Rt.-hez kerülnek -1989. évi XXX. Törvény volt Munkásőrségi vagyonáról (ZÁVKHI kezelésébe kerül.) -1990. évi LXV. Törvény Önkormányzati törvény -1990. évi LXX. Társadalmi szervek vagyonáról (sportcélú, szakszervezeti, párt) -1991. évi XXXII. Törvény egyházi vagyon rendezéséről (2011-ig tart) -1991.LXXXIV. törvény Társadalombiztosítóhoz rendelt vagyonról -1995. évi CV. Törvény a Kincstári vagyonról

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI AZ ÁLLAM KINCSTÁRI VAGYONA A kincstári vagyon az állam tulajdonában lévő, állami feladat ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő. Az Alkotmány 10. § (1) bekezdése szerint a Magyar Állam tulajdona nemzeti vagyon, így tehát a kincstári vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A KINCSTÁRI VAGYONI IGAZGATÓSÁG -1990. január. 1-től 1990. december 31-ig ZÁVKHI (Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézmény) -1991. január 1-től 1995. december 31-ig KVSZ (Kincstári Vagyonkezelő Szervezet) -1996. január 1-től 2007. december 31-ig KVI (Kincstári Vagyoni Igazgatóság) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (Áht.) által meghatározott jogkörében a KVI kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban az államot képviselte, a Magyar Állam nevében gyakorolta a tulajdonosi jogokat.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI AZ ÁLLAM ÜZLETI, PRIVATIZÁCIÓS VAGYONA Az ÁPV Zrt. feladatai, tevékenysége Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.) a korábbi Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Zrt. közös jogutódjaként létrehozott gazdálkodó szervezet, melyet az Országgyűlés az állam tulajdonában lévő vállalkozó vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvénnyel /Privatizációs törvény/ hozott létre és kizárólag törvénnyel szüntethet meg. Alapítója a Magyar Köztársaság Kormánya. Formáját tekintve egyszemélyes részvénytársaság, kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, részvénye névre szóló és forgalomképtelen. Az állami vagyon tömeges magánosítására a kelet- közép-európai térségben, így Magyarországon is a 90-es évek elején lezajlott politikai rendszerváltoztatás teremtett lehetőséget. Az 1945 után szinte teljes egészében államosított nemzeti vagyon 15 év alatt, azaz történelmileg rendkívül rövid idő alatt került ismét magántulajdonba. A privatizáció meghatározó szerepet játszott a piacgazdaság kiépítésében, illetve újraélesztésében. A folyamat kezdetén az állami tulajdon aránya meghaladta a 85 százalékot, mára azonban döntően megváltozott a helyzet, hiszen a magyar gazdaság közel négyötöde magántulajdonban van. Ami magát a privatizációt illeti: 1990-ben 1859 állami vállalat várt magánosításra, a cégek akkori könyv szerinti értéke 1670 Mrd Ft (1990. évi árfolyamon közel 26,5 Mrd USD) volt. 2006. december 31-én az ÁPV Zrt. tulajdonosi felügyelete alatt már csak 120 társaság működött, amelyek könyv szerinti vagyona 946,21 milliárd forintot (4,9 Mrd USD-t) tett ki.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI NEMZETI FÖLDALAP A Nemzeti Földalapról szóló 2002. évi XXIV. törvénnyel módosított 2001. évi CXVI. törvény (NFA Tv.) rendelkezései szerint a Magyar Állam tulajdonában lévő mezőgazdasági művelésre alkalmas külterületi földek (ideértve az erdőket, de nem ideértve a védett, vagy védelemre kijelölt területeket) vagyonkezelésével kapcsolatos feladatokat a 2002. augusztus 1-jével alapított Nemzeti Földalapkezelő Szervezet látta el. 2007. évi CVI. Törvény AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal történő gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról és kezeléséről szóló törvénye.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI Az állami tulajdon feletti tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A NVT a feladatait, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el. Az állami vagyon két féle lehet: -kincstári vagyon: törvény kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, vagy korlátozottan forgalomképesnek minősít. -üzleti vagyon NVT Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 7 főből áll. A Tanács tagjait a Miniszterelnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki hat évre. Ellenőrző Bizottság Tizenegy tagú bizottság, melynek elnökét a Miniszterelnök az ÁSZ elnökének javaslatára nevezi ki. Tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagja, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője, valamint a kormány állami vagyon felügyeletéért felelő miniszter által javasolt személyek. A tagokat 5 évre a Miniszterelnök nevezi ki

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS PROBLÉMÁI: - Vagyontörvény hibái, pontatlanságai, többféle módon értelmezhető előírásai - A létrehozott szervezet anomáliái, áttekinthetetlen ügymenetek, döntési kompetenciák eredményeként lassú ügyintézés. - Területi irodák jogkörének hibái. - Vagyonkezelők szerződéseinek rendezése elmaradt. Jogkörük beszűkült. Mindezek eredménye jelentős projektek elhúzódása, elmaradása adminisztratív okok miatt. A legegyszerűbb ügyekben is bonyolult, sokszereplős eljárások, felesleges terhelés vezetői szinteken. Két év alatt az NVT munkamódszere sokat javult, felgyorsultak a döntések, mely az MNV Zrt-nél nem jelentett érdemi változást.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁS Az Ötv. módosítására az elmúlt 19 évben nem került sor. Ez elsősorban a Fővárosban jelent napi problémát, de sok kérdésben akadályozza valamennyi önkormányzati szervezet tevékenységét. Az Önkormányzati vagyon rendezése megtörtént, de az elbirtoklás vizsgálatai során tömegesen kerültek elő rendezetlen ingatlanügyek. Legtöbb probléma ma is az állami és önkormányzati tulajdonviszonyok rendezésében jelentkezik. Törvény biztosítja az állami feladatokhoz nem szükséges ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását, de a realizálás nehézkes, hosszadalmas, bürokratikus. Az ingatlanok közben jelentősen veszítenek értékükből, az államnak nincs pénze a megóvásra, fenntartásra. Az önkormányzati vagyon működtetés, vagyongazdálkodása sok helyen nem megfelelő. Az Ötv. már 1990-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyon sorsát, kezelési döntéseit az Önkormányzatnak kell meghatározni, eldönteni. Ugyanakkor a gazdálkodást arra szakosodott gazdálkodó szervezetre kell bízni.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI VAGYONGAZDÁKODÓ SZERVET FAJTÁI: - HOLDING - KÖZÖS ZRT - TÖBB ÖNÁLLÓ ZRT, KFT - INTÉZMÉNYI Az elmúlt közel két évtized azt mutatja, hogy az első két szervezeti forma elégíti ki legjobban az Ötv. elvárásait. A Holding, illetve az Összevont feladatkörrel bíró Zrt. az a szervezeti forma, melybe a gazdálkodással kapcsolatos feladatok „kikerülnek” a politika közvetlen beavatkozása alól, s felelősséggel (teljes vagyoni) bíró döntéshozókra van a gazdálkodás bízva. Természetesen a megfelelő Önkormányzat által biztosított folyamatos be- és elszámoltatás mellett. A meglévő vagyonnal való gazdálkodás kiegészülhet a fejlesztésekben való közvetlen részvételre. Az elmúlt években ezen a téren több város kedvező tapasztalatát ismerhettük meg (Debrecen, Miskolc), s kialakulóban van Győrben, Nagykanizsán.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI TÁRSASHÁZAK VAGYONGATDÁLKODÁSA A Társasházak gazdálkodását több tényező befolyásolja. Elsősorban a törvényi szabályozást kell említeni. 4 törvénymódosítás után várjuk a következőt. Az elmúlt években a szakma által felvetett kérdések zöme rendezésre került, ugyanakkor a jó előkészítések a parlamenti szavazásokon kisebb-nagyobb módosulásokon esnek át, s ezek miatt újabb módosítások válnak szükségessé. Jelenleg a számviteli rend szigorítására vonatkozó, szakmai egyeztetés nélküli módosítás, mely társasházanként könyvvizsgáló alkalmazását írja elő, borzolja a kedélyeket. A legnagyobb problémát mégis az új társasházak megvalósításának szakszerűtlen és hibás eljárása okozza. Vállalkozók építenek jelentős számú társasházi lakóépületet úgy, hogy komplex szervezetet állítanak fel a feladathoz. A befektető cég saját szervezete az ingatlanközvetítő (telekszerző), tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, értékesítő és az elkészült ingatlan üzemeltetője. Természetesen a saját jogi szervezete az eljárásokban résztvevő, szerződések kidolgozója is. Ez lehetővé teszi az épület hibás, gazdaságtalan működésével a társasházat ellehetetlenítő termék létrehozását. Remélhetőleg a válság „tisztító” hatása megszünteti ezeket a visszaéléseket.

VAGYONGAZDÁLKODÁS HELYZETE, LEHETŐSÉGEI Tisztelt Konferencia! Tisztelt Résztvevők! Elnézést kérek, hogy elsősorban hibákról, hiányosságokról beszéltem, de úgy gondolom, hogy a válságból való kilábalás egyik lehetséges módja a meglévő anomáliák felszámolása. Szervezetünk, összefogva a többi ingatlanos szervezettel azon fáradozik, hogy a hibás eljárásokat megakadályozza, s a kedvező folyamatok bemutatásával segítse a vagyongazdálkodás javítását, eredményességét. Köszönöm figyelmüket! GYŐR, 2010. 03. 24-25. KERESZTÉLY DEZSŐ MIGSZ ELNÖKE