Paradigmaváltás a nemzetpolitikában 2006-tól új paradigma a Kormány politikájában: megújult a nemzetpolitika koncepciója és intézményrendszere Alapelvek:  felelősségvállalás és együttműködés  „kölcsönös be nem avatkozás” és „egyenlő közelség”  a közösség helyzetéhez igazodó, differenciált támogatás és programok

A kisebbségi közösségek helyzetének változása  A diktatúrák bukása után, a posztszocialista országokban tovább élt az a politikai kultúra, ahol a többségi elvű társadalmakban a kisebbség nem a multietnikus társadalom egy alkotóelemeként jelent meg, hanem a többséghez képest mint alárendelt csoport.  A térség jelentős részének az Európai Unióhoz való csatlakozása ezen a téren jelentős változásokat indított meg.  A kisebbségi közösségek ezekben az országokban mind a törvényhozásban (parlamentekben), mind az államigazgatásban, mind a közigazgatásban (végrehajtó hatalom) jelentős pozíciókat foglaltak el.

A XXI. század esélye EU-integráció, új filozófia, új stratégia, új eszközök Kelet-Közép-Európában

A magyar kormányok kisebbségpolitikája 1990 után  : támogatáspolitikára alapuló koncepciók  2004-től kezdődően a nemzetpolitika alakítása az Európai Unión belül  2006-tól megújult a nemzetpolitikai intézményrendszer (Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció, Regionális Egyeztető Fórum), a nemzetpolitika két pillérre épül (támogatáspolitika-fejlesztéspolitika)

2008 eredményei Támogatáspolitika 2008-ban (SZA, Nemzeti Intézmények, Szórvány Tanács) Fejlesztéspolitika („Varratmentes Európa”, EGTC-k, ETE)

Nemzeti jelentőségű intézmények  Cél: a kiszámítható, tervezhető támogatás a központi költségvetésből.  Az intézmények költségvetésének évenkénti újratárgyalásra minőségbiztosítási szempontok alapján.  A nemzeti jelentőségű intézmények elsősorban az oktatás és kultúra területéről kerülnek kiválasztásra. Például: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Selye János Egyetem Komárom, II. Rákóczi Ferenc Főiskola Beregszász, vajdasági tehetséggondozó gimnáziumok, szakkollégiumok, művelődési intézetek, könyvtárak, színházak.

A nemzeti önazonosság megőrzésének és a versenyképesség megteremtésének támogatása  Oktatás - oktatás-nevelési támogatás, - oktatási intézmények fejlesztésének támogatása, - Kárpát-medencei Oktatási Koncepció kialakítása, - a Sapientia-EMTE finanszírozásának új (normatív) alapra helyezése. o Jelentős források a Szülőföld Alapból és a MeH fejezetből felnőttképzésre és szakképzésre. Új képzési helyek létrehozásának támogatása, pl. Mesterképző Jánosiban (Kárpátalja).  2008-tól új támogatás forma a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak: a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás.  2008-ban indítottuk útjára a külhoni magyar iskolák, illetve könyvtárak könyvállományának bővítését. Elsőként a vajdasági általános iskolák kaptak magyar nyelvű könyveket. A második ütemben – idén tavasszal – a vajdasági középiskolák kerülnek sorra ben a program folytatódik Kárpátalján.  Gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési források pályázhatóak a Corvinus Zrt-nél.

Szülőföld Alap A megújított támogatáspolitika alapintézménye, a pályázati úton elnyerhető támogatások forrása. Az elnyerhető támogatások összege stabilan 2 Mrd forint felett van. A forrás-elosztásban érvényesül az eltérő helyzetben lévő magyar közösségek differenciált támogatása (Vajdaság, Kárpátalja), érvényesül a magyar-magyar szolidaritás. Az Alap intézményrendszere: politikai szint (célok): Regionális Egyeztető Fórum: a kölcsönös felelősségvállalás jegyében legitim módon választott hazai és határon túli politikai vezetők részvételével. szakmai szint (minőség): A Szülőföld Alap szakmai kollégiumai, hazai és határon túli szakértők részvételével:  Oktatási és szakképzési  Kulturális és egyházi  Önkormányzati együttműködési, informatikai és média. végrehajtás szintje: Szülőföld Alap Iroda.

A Kárpát-medencén kívüli („nyugati”) magyarság 2007-ben programcsomagot dolgoztunk ki a Kárpát-medencén kívül élő magyar közösségek nyelvi- kulturális identitás-megőrzésének támogatására, és a rendszerváltás óta első ízben költségvetési keretet különítettünk el a támogatásukra (2008-ban 40 M HUF). Ennek keretében szakmai segítségnyújtás:  óvónők, pedagógusok kiküldése,  tankönyvek, szakkönyvek eljuttatása a magyar nyelvet tanító intézményekbe, közösségekhez  ösztöndíjak biztosítása a Balassi Intézettel együttműködve  Eddigi eredmények: - Az ösztöndíj vagy ösztöndíj jellegű támogatások, útiköltség térítések révén utazhattak óvópedagógusok Dél-Amerikába, sikeres továbbképzést tarthattak a Balassi Intézet tanárai – a kanadai magyar nagykövetség segítségével – a kanadai hétvégi iskolákban tanító önkéntes pedagógusoknak., a közeljövőben hasonló programra kerül sor New York-ban is. Lelkészek, tánctanárok, művészek utazhattak a legtávolabb élő magyar közösségekhez, támogatásunkkal rendezhették meg Ausztráliában a VI. Identitás Konferenciát. - Segítségünkkel jutottak el a Balassi Intézetben tanuló dél-amerikai diákok Erdélybe, illetve más tengeren túli diákok látogatást tettek Szlovéniában és Szlovákiában működő iskolákban is. - A „Kiliki” oktatócsomag segítségével az interneten keresztül a világ bármely pontján korszerű, egyben szórakoztató módszerekkel sajátíthatja el a magyar nyelvet a 7-14 éves korosztály. 30 éves hiányt pótol ez a vállalkozás, a 10 epizódból 6 és az internetes gyakorlatok teljes egésze a MeH támogatásával valósult meg.  Tervek 2009-re: - meghívást kapnak a Biennáléra Kárpát-medencén kívüli művészek, együttesek is, - a már meglévő, használható anyagokra épülő, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, mégis egységes szemléletű, felmenő rendszerű tankönyvcsomag kialakítása a magyar nyelv oktatásához, - a magyar szervezettek közös koncepció kialakítása a nemzeti kulturális örökségünk részét képező könyvtári, levéltári anyag ésszerű megóvására, hasznosítására, - a „Nyugaton” nem nemzeti közösségként élő magyarok (pl. munkavállalók) speciális helyzetéből fakadó kérdések kezelésére való felkészülés (pl. magyar nyelv oktatásának elősegítése).

Biennálé a külhoni magyarok kulturális fesztiválja  A Kárpát-medencei magyarság kulturális fesztiváljára kétévente kerül sor (először 2007-ben), a köztes években kulturális rendezvények.  Cél: a kortárs külhoni magyar kultúra bemutatkozása, a fő esemény augusztus 20-hoz kapcsolódik (Kisebbségekért Díj átadása)  2009-ben két helyszínen: Magyarországon és Szerbiában

Tervek 2009-re  Szülőföld Alap  Biennálé  Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok  Szórvány Tanács  Fejlesztéspolitika (a román és magyar határon EGTC-k generálása)