Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az állam szerepe az öko- marketingben Tátrai Miklós helyettes államtitkár március 17.
Advertisements

Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
közötti uniós programozási időszak tervezése az egészségügy területén dr. Török Krisztina főigazgató.
TÁMOP /2 „Lenni, akik vagyunk, és azzá válni, amivé válni tehetségünk adatott: ez életünk egyetlen célja.” Robert Louis Stevenson.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Dr. Garai Péter helyettes államtitkár Budapest, november 12.
Hatékonyság, eredményesség, méltányosság a köznevelési rendszerben:
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban. Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
A TÁMOP felépítése Tóth István január 26.. ÚMFT prioritások és OP-k Társadalmi megújulás Gazdaság- fejlesztés Közle- kedés Környezeti és energetikai.
A magyar köznevelési fenntartórendszer legfőbb kihívásai
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
Az informatika szükségessége és lehetősége a hazai és az Európai Uniós fejlesztési célkitűzésekben Dr. Köpeczi-Bócz Tamás.
A NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA INDIKÁTOR RENDSZERÉRŐL Roma Koordinációs Tanács, november 23.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Kisújszállás: itt mindenkire szerep vár TÁMOP A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában.
K ÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM T ÁRSADALMI F ELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG romagov.kormany.hu A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia.
A közművelődés és az egész életen át tartó tanulás Nevelésügyi Kongresszus Budapest, augusztus 26.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
Európa 2020 A lisszaboni stratégiát felváltja az Európa 2020 stratégia Az új stratégia központi kérdése az Unió versenyképessége, de más, új célokat is.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
1 A kompetencia alapú oktatás jövője a NFT II. tükrében Debrecen, Február 20. Hámoriné Váczy Zsuzsa, OKM.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
 SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VENDÉGEINKET  A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat projektindító.
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program aktuális pályázati lehetőségei aktuális pályázati lehetőségei szeptember 26. Szolnok.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
Az új köznevelési rendszer jellemzői és várható eredményei
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Közoktatás-fejlesztési programok 2007-ben Új Magyarország Fejlesztési Terv Hámoriné Váczy Zsuzsa OKM Balatonfüred, november 14.
Emberi erőforrás fejlesztési operatív program
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Az esélyegyenlőség elvének érvényesülése az oktatáspolitikában EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes.
Bács-Kiskun megye fejlesztési részprogramja 2020-ig Huber Helga területfejlesztési referens Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat.
Kultúráért Felelős Államtitkárság EURÓPAI UNIÓS TÁMOGTÁSI LEHETŐSÉGEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN, A KÉPZÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
„Tudásdepó - „ Tájékoztató a magyarországi könyvtári rendszer fejlesztési irányairól és eredményeiről Sörény Edina vezető tanácsos Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Langerné.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
AZ EFOP VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSA* SZEPTEMBER 23. *2016. SZEPTEMBER 15-EI ADATOK ALAPJÁN DR. GARAI PÉTER EU FEJLESZTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS.
Barcsák Marianna - KPSZTI
Köznevelési pályázatok: tapasztalatok, javaslatok, jó gyakorlatok
főosztályvezető-helyettes
Infó-Kommunikáció a békés(i) jövőért. EFOP
Hauser Zoltán szakmai vezető Oktatási Hivatal EFOP VEKOP
Előadás másolata:

Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai Európai Uniós források a köznevelés fejlesztésének szolgálatában Sipos Imre Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkár

A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére EU 2020 stratégiai célkitűzés Országspecifikus ajánlás Európai Bizottság pozíciós papír A korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése 2020-ig „Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket.” 10. tematikus cél: Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program köznevelést érintő beavatkozása: - A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére Emberi Erőforrások Minisztériuma

Az EFOP alapját képező hazai stratégiák Köznevelési stratégia A korai iskolaelhagyás csökkentésére vonatkozó stratégia A korai iskolaelhagyás problémájának kezelése c. tanulmány Stratégia (november) Általános célkitűzések 1. Minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi, fenntartható és költséghatékony köznevelés 2. Minden gyermek sikeres felnőtté válásának feltételeit elősegítő, méltányos köznevelés Köznevelési stratégia 2014-20: Ezen vezérelvek mentén az alábbi célok megvalósítását tartalmazza a stratégia: Általános célkitűzések: A minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi, fenntartható és költséghatékony köznevelés Minden gyermek sikeres felnőtté válásának feltételeit elősegítő, méltányos köznevelés Specifikus célok: Köznevelési rendszer ágazati és fenntartói irányításához kapcsolódó fejlesztések támogatása Tartalmi szabályozókban szereplő követelmények megvalósításának támogatása A pedagógus hivatás vonzóbbá tétele A köznevelési rendszer esélyteremtő, tehetségsegítő szerepének erősítése, a képzettségi szint javítása Emberi Erőforrások Minisztériuma

EFOP köznevelési prioritások 3. Prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. Gyarapodó tudástőke Köznevelési beruházások intézménykorszerűsítés új intézmények (tornatermek, sportpályák, uszodák) építése 7 évre 134, 7 md Ft a teljes prioritásra Köznevelési fejlesztések pedagógus továbbképzések tartalmi, módszertani fejlesztések, a szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatások fejlesztése, komplex intézményi programok támogatása 7 évre 191 milliárd Ft a teljes prioritásra A keretösszegek még nem véglegesek, az Európai Bizottsággal és a Minisztériumon belül is zajlanak az egyeztetések. EFOP keret összesen: 747 md Ft (teljesítménytartalékkal együtt: 799, 06 md Ft) Prioritás: 119, 9 md Prioritás: 268, 4 md Prioritás: 124, 9 md ->134,7 md (teljesítménytartalékkal együtt) ezen belül köznevelésre: 60-65 md Ft Prioritás: 178 md ->191 md (teljesítménytartalékkal együtt) ezen belül köznevelésre: 70-75 md Ft Prioritás: 28, 6 md Prioritás: 10, 9 md Prioritás: 16, 3 md A teljesítménytartalékról: Az EFOP teljes kerete 7%-os teljesítménytartalék kerettel bővül, mely összegszerűen 52,3 milliárd forint nagyságú forrásbővülés csak 2019-et követően lesz felhasználható, ha az adott tartalékhoz kapcsolódó 2 indikátor 2018-as célértéke teljesül. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében prioritás A köznevelés átalakításának fő céljai Beruházási prioritás - intézkedés Az oktatás, nevelés eredményességének javítása (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése) A köznevelés minőségének (hatékony és befogadó köznevelési rendszer) és struktúrájának megújítása A minőségi közneveléshez való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a legtöbb problémával küzdő, legalacsonyabb teljesítményt nyújtó intézmények felzárkóztatása érdekében azok infrastrukturális feltételeinek javítása a nevelést segítő szolgáltatások lebonyolításához szükséges infrastrukturális fejlesztések egész napos iskolai nevelés és a mindennapi testnevelés feltételeinek megteremtése minőségi oktatási környezet kialakítása (elsősorban a természettudományi, nyelvi és a műszaki területen) a nem formális és informális képzések, szolgáltatások lebonyolításához szükséges eszközök beszerzése, infrastrukturális fejlesztése Beruházási prioritás: Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével (10.a) Speciális célkitűzés: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében Az intézkedés célja az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása az közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését. Továbbá fokozni az adott intézmény eredményességét és emelni az általa nyújtott szolgáltatások minőségének színvonalát. A minőségi és méltányos oktatás megteremtése érdekében a legtöbb problémával küzdő, legalacsonyabb teljesítményt nyújtó intézmények felzárkóztatása érdekében azok infrastrukturális feltételeinek javítása: elsősorban a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények, továbbá a befogadó-elvű oktatás-szervezési gyakorlaton alapuló, méltányosságot, hatékonyságot és eredményességet javító fejlesztések valósulhatnak meg. A nevelést segítő szolgáltatások lebonyolításához szükséges infrastrukturális fejlesztések: - nevelést segítő, nem formális többlet szolgáltatások nyújtása, amelyek javítják a diákok motivációját, művészeti kompetenciáit, tanulási kedvét és erősítik a közösségi aktivitásukat, a tanár-diák közötti együttműködést, közös munkát. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, korai iskolaelhagyás csökkentése Alintézkedések Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelés eszközeivel, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása A pedagógusi életpálya és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése Tartalmi, módszertani fejlesztések A köznevelés ágazati és intézményi irányításának fejlesztése az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében Beruházási prioritás: A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban (10.b) Speciális célkitűzés: A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelés eszközeivel, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása alintézkedés: A köznevelési stratégia beavatkozásaival összhangban – az alábbi műveleteken keresztül valósítja meg a feladatokat: - a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése, - a befogadó nevelés támogatása Beavatkozások: a korai iskolaelhagyás jelenségének országos, regionális és helyi szintű azonosításának, nyomon követhetőségének a biztosítása, intervenciós módszerek fejlesztése és minél nagyobb területi hatókörben történő terjesztése a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett csoportok iskolai sikerességének elősegítését célzó beavatkozások támogatása a pedagógiai módszertani kultúra megújítása (új képzési tartalmak kifejlesztése) Az SNI gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök (eljárások, módszerek) fejlesztése, minőségbiztosításának és hozzáférhetővé tételének támogatása 2. A pedagógusi életpálya és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése alintézkedés: - a pedagógusokkal szemben támasztott követelmények folyamatos hozzáigazítása a megújuló köznevelési rendszer és a társadalom igényeihez és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését biztosító életpálya modell fejlesztése 3. Tartalmi, módszertani fejlesztések alintézkedés: - a tanulói ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák, fejlesztése; - a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése összhangban az új tantervi-tartalmi szabályozókban megjelenő követelményekkel; - az új tantervi-tartalmi szabályozóknak megfelelő hagyományos és digitális taneszközök fejlesztése, bevezetése, elterjesztése; továbbá - a pedagógiai kreativitás és újítás, valamint a tehetség támogatása a köznevelés minden szintjén, illetve a hálózati tudásmegosztás fejlesztése 4. A köznevelés ágazati és intézményi irányításának fejlesztése az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében alintézkedés: - tényeken alapuló szakpolitika és gyakorlat révén fenntartható, költséghatékony köznevelés és ágazatirányítás fejlesztése; - a köznevelés ágazat teljes standard irányítási, minőség értékelési rendszerének kialakítása; - a pedagógiai szakmai szolgáltatások és a pedagógiai szakszolgálatok által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése és egységesítése. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül Alintézkedések A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel Az intézkedés a kora-gyermekkortól a felnőttkorig biztosítja a nemformális és informális tanulási alkalmakat, nagy hangsúlyt fektetve azon hátrányok mérséklésére, amelyeket a köznevelés vagy a formális felnőttképzés önmagában nem tud kompenzálni (pl. a szociokulturális hátrányok kompenzálását), továbbá esélyt kínál a formális oktatásba való visszatéréshez szükséges tudás, készségek és képességek elsajításához. 1. A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal alintézkedés: Cél: A kompetencia- és személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, készségfejlesztő, a kulturális intézményekben lévő tudásvagyon megismerését elősegítő, valamint a kreatív iparokat is támogató kompetenciafejlesztés, illetve a pályaorientációt támogató foglalkozások kialakítása a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű célcsoportnak a köznevelési intézményekkel együttműködve. 2. A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal alintézkedés: Nem formális és informális tanulási alkalmak biztosítása a könyvtárak, muzeális intézmények, levéltárak és közművelődési intézmények, kulturális, egyházi és ismeretterjesztő, valamint egyéb civil szervezetek részvételével a minőségi és hatékony oktatás támogatása érdekében a köznevelés intézményrendszerével együttműködve 3. Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel: Továbbtanulási és képzési utak támogatása az általános iskolától az érettségi megszerzéséig nem formális és informális képzési formák és szolgáltatások (pl. távoktatás, e-learning, termelő iskola) kiterjesztése a munkaerő-piaci be- illetve visszalépést segítő alapkompetenciák fejlesztésére a formális oktatásba való bekapcsolódást megalapozó képzések A nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányuló tematikus nevelő és fejlesztő programok indítása anyanyelvi kommunikáció, tanulás tanulása, állampolgári kompetencia, kulturális kifejezőkészség és természettudományi magyarázatok alkalmazásának képessége új innovatív tanulási lehetőségek és formák elterjesztése a felnőttek számára is További cél az egész életen át tartó tanulást támogató, részvételt ösztönző rendszerépítő intézkedések megvalósítása, úgymint nem formális, informális tanulás elismerése és validáció. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Emberi Erőforrások Minisztériuma