Édesapám magyar nóta szövegei Volt nekem….. Édesapám magyar nóta szövegei 2017.04.04.

Volt nekem egy álmom. Volt nekem egy álmom, sose vált valóra. Azt a csalfa álmot keresem azóta. A szívemben ősz lett, tele bús emlékkel, El nem mondott színes álmodott mesével. Ködbe veszett álmok,tova szálló évek, Feledésbe mennek, vissza sose térnek. Tele lett a lelkem, kifakult emlékkel, Búcsúzom hát sárgult, hulló falevéllel 2017.04.04.

Beteg az én bolond szívem. Beteg az én bolond szívem, Nagyon fáj a lelkem. Ellopták a legszebb álmom, És a nótás kedvem. Peregnek a fájó könnyek, Az arcomon végig, Így van ez már,ha a szívet egyszer összetépik. Az én utam csendes út már, Egymagamban járok. Az utamon hervadoznak, Hullnak a virágok. Elszálltak már,ködbe vesztek, Felettem az évek, Hazug álmok a szívemben mindent összetéptek. 2017.04.04.

Nádfedeles kicsi házban… Nádfedeles kicsi házban jöttem a világra, Nem nevelt az édesanyám úri palotában. Kicsi házunk olyan volt, mint szegénység tanyája, Nem születtem gazdagságra,sem a boldogságra. Nádfedeles kicsi házban üres már a fészek, Fehérhajú jó anyám is eltemették régen. Omladozó falak között fájó szívvel járok, Hogy én egyszer boldog leszek, hazudták az álmok. 2017.04.04.

Hogyha néha mulatgatok…. Hogyha néha mulatgatok,nótás kedvem támad, Elhúzatom a prímással a régi nótámat. Ilyenkor a fájó szívem, Álmokat sző újra, Visszavágyik akáclombos régi kis falumba. Emlékeznek-e még reám, s a sok nóta szóra, Éjszakákat átmulató vidám nótázóra? Húzza-e még a vén prímás azt a régi nótát, Amivel a sajgó szívem egyszer kikacagták. 2017.04.04.

Piros rózsák….. Tépett rózsák, kis virágok, Közöttetek én minek is járok? Hisz szívemet összetörték,megcsalták a szép tavaszi álmok. Ami szép volt, régen elmúlt, már csak könnyes, visszatérő emlék, Ifjúságom emlékeit múló idők régen eltemették. Piros rózsák, fehér rózsák, mennyi ábránd,mennyi édes emlék, Bohó szívben fellángoló ifjú évek,forró csókos esték. Csak,hogy egyszer minden elmúlt,sebzett szívvel járom a világot, Bánat tépi a lelkemet,vihar pedig a rózsa virágot. 2017.04.04.

Kavargó álmok. –vers- Elfáradtam……….! Mögöttem a szálló idő Lassan ködbe vész. S a múltból, nem maradt más,csak a fájó emlékezés. Erőm, fogytán már, felőrölte a végtelen idő foga, S a csend szívemben, Már életem alkonya. Botladozó léptekkel, Kavargó álmok között járok, Körülöttem dérrózsák, Színes jégvirágok. A végtelen térben száguld már a lelkem, s zuhanok, Mint őszi éjben a hullócsillagok. 2017.04.04.

Készítette: Suzy Auriga 2017.04.04.

Zene: Suzy Auriga –It is my life 2017.04.04.

Szövegek zenére: az édesapám Készültek: „C”- mollban, hegedűre. Kották és szövegek levédve: 1973 2017.04.04.