IPAROSODÁS ÉS VÁROSFEJLŐDÉS KAPCSOLATA PÉCSETT A DUALIZMUS IDEJÉN

Pécs a 19. század közepén Gazdasági élet: kisipar Megélhetés: kézművesség; szőlőművelés

Gazdaság az 1830-as évektől a kiegyezésig Bor- és import kereskedelem -> tőke Manufaktúrákat alapítottak, viszont sok megbukott Okai: Tőkehiány Céhes érzelmű városvezetés támogatásának hiánya Tartományok konkurenciája Közlekedési nehézségek

Pécs a 19. század végén 126 utca Több mint 5000 lakóház 37-38000 lakos Kulturált, európai nívójú belváros Elmaradottabb külváros Falusias városkörnyék

Építkezések a századfordulón Új Városháza Pécsi Nemzeti Színház Nádor szálló új tömbje Vasútállomás épülete Postapalota Pécsi takarékpénztár Kereskedelmi és Iparkamara Bányaigazgatóság székházai Új tűzoltólaktanya Református templom

Fejlesztések a városban Gázlámpával világítottak (házak,utcák) 1892 új Vízmű -> ivóvíz bevezetése a házakba Iskolákat, kaszinókat, éttermeket, kávéházakat, emeletes házakat, színházakat építettek

Pécs fejlődését elősegítő tényezők 1780 – Pécs szabad királyi város 1852 - Kőszénbányászat fejlesztése Duna Gőzhajózási Társaság Pécs – Mohács vasútvonal Gyors, lendületes ipari fejlődés

Gyárak fejlődése Littke Pezsgőgyár 1859 Hamerli Kesztyűgyár 1861 Angster Orgonagyár 1867 Zsolnay Vilmos Majolikagyára 1868 Höfler Bőrgyár 1884 Nyersanyagok: Anglia Franciaország Svájc Törökország

Tőkeszerzés Piacok: Monarchia és Amerika Kereskedelmi üzletekből Kezdetben Századfordulón Piacok: Monarchia és Amerika Kereskedelmi üzletekből Ipari létesítmények alapítása Fejlesztés: Helyi banki tőke Részvénytársasági üzletforma

Társadalom és lakhatás Szakképzett munkaerő igénye Új technológiák meghonosítása, betanítása (külföldi szakemberek) Gyári dolgozók Megjelentek: Munkafelügyelők számára épített lakóépületek Munkásbérházak Nyomortanyák

Zsolnay Vilmos Keramikusművész Nagyiparos

Hamerli János a kesztyűgyár alapítója

A kesztyűgyártás fejlődése Legfontosabb találmányok: présgép Kesztyűvarrógép azonnal megjelent a gyárban Nők és férfiak közötti munkamegosztás Nagy mennyiségű kiváló áru készítése

Hamerli halála előtt és után Átadta fiainak (István, Imre és Károly) a gyár vezetését István korai halála után Imre és Károly felosztották a vagyont Károly megkapta a gyár vezetését Imre új vállalkozásba kezdett Ezzel új területen növelte a Hamerlik presztizsét

Hamerli vagyon Ingatlanok Házak Szőlő és földtulajdonok Malmok Kocsmabérlemény Fiáker állomás működtetése Fő vállalkozásaik jövedelme

Családi élet Hamerli Imre és Károly leány testvérének története 1882 Hamerli Izabella házassága Marton János vasnagykereskedővel Férje halála után megörökölte a kereskedést Az ügyvezető Auber Gyula felesége lett 1900-ban öccsét, Hamerli Józsefet is bevette az üzletbe

A város fellendülése Pécs polgárainak jellemzője: sikeres vállalkozók A város idegenforgalma fejlődött Szállodaház építés a Hamerli-ház helyén 1915-re elkészült a Palatinus szálloda Pilch Andor tervei alapján

Pécsi országos kiállítás 1907-ben valósult meg Frigyes főherceg és Izabella főherceg asszony fővédnökségével Zsolnay Miklós szervezői tevékenységével

Országos kiállítás Pécs 1907 https://www.youtube.com/watch?v=UvYJyTd3ylM

Készítők Nyitrai Richárd Kállai Róbert Kőfejű Csaba Forrás: Gál Éva Iparosodás és városfejlődés kapcsolata Pécsett a dualizmus idején Letöltve: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/mamutt_evkonyv_11/pages/012_iparosodas.htm