Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár Külgazdasági politika és piacfejlesztés 6) Az EU kereskedelemstratégiája Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár 2012

Az előadás céljai Megvizsgálni azt, hogy vajon az EU-nak van-e kereskedelmi stratégiája? Bemutatni az EU kereskedelempolitika céljait, prioritásait Hozzáférni a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő piacokhoz Kereskedelmi megállapodásokon keresztül Multilaterális és bilaterális megállapodásokat meg kell kötni Bemutatni, hogy a kereskedelem hogyan tud hozzájárulni az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósításához

Rövid helyzetelemzés

Az EU belső és külső kereskedelme, %-ban 2009, Forrás: Eurostat Yearbook, 2011, EU 2011, p.429

Nemzetközi áru-és szolgáltatáskereskedelem*, 2010 IMPORT, mrd EUR Export, mrd EUR Forrás: Eurostat, 2012, tradoc 122 532 *az EU belső kereskedelme nélkül

Az EU kereskedelemi partnerei Áruforgalma, 2010 (Extra EU) EU import Mrd EUR % EU export Extra EU-27 1 509 100,0 1 350 Kína 283 18,7 USA 242 18,0 170 11,3 113 8,4 Oroszország 160 10,6 Svájc 105 7,8 83 5,5 86 6,4 Norvégia 79 5,3 Törökország 61 4,5 Japán 66 4,4 44 3,2 42 2,8 3,1 Dél-Korea 39 2,6 India 35 33 2,2 Brazília 31 2,3 28 2,1 Forrás: Top Trading Partners, EU Commission, DG Trade, tradoc 122 530

EU-27 (extra) kereskedelme, 2010 Export Mrd EUR Részaránya az össz. exporban % Import Mrd EUR Részaránya az össz. importban, % EU-27 össz. 1350 100,0 1 502 Élelmiszer, ital 76 5,7 81 5,4 Nyersanyagok 38 2,8 70 4,7 Energiahordozók 5,6 382 25,4 Vegyipari termékek 236 17,5 137 9,1 Gépek, szállítóeszközök 572 42,4 442 29,5 Más feldolgozó ipari 310 23,0 360 24,0 Egyéb 41 7,2 29 1,9 Forrás: Gambini, G. Almost complete recovery for EU 27 trade in 2010,. Eurostat, statistics in focus, 39/2011 p. 3

A kereskedelmi kapcsolatok dimenziói Kétoldalú Megállapodások FTA, PTA Sokoldalú WTO EU egyoldalú autonóm intézkedései 3 dimenzió

Van –e az EU-nak kereskedelemstratégiája? Miért merül fel ez a kérdés? Miért fontos napjainkban a külgazdasági stratégia?

Az EU kereskedelempolitikája és a stratégia Hosszú időn át formálisan meghatározott stratégiája nem volt az EU-nak Dokumentumban rögzített stratégiája nem volt Nemzetközi kereskedelem főszereplője volt, az EGK megalakulásától, és ma is az! A nemzetközi kereskedelem és szabályainak alakítója volt GATT, WTO

Miért merül fel a stratégia kérdés? Dohai tárgyalások sikertelensége miatt 2001 óta tárgyal a „világ” Nem tudták lezárni Fejlett országok, így az EU felelőssége is felmerült Nemzetközi gazdasági válság és annak kereskedelemre való hatása EU gazdasági fejlődése és a külső hatások összefüggése miatt

Első „formális” törekvések AZ EU 2006-ban elfogadott dokumentuma „Globális Európa” címmel

„Globális Európa” Az EU kereskedelemi stratégiája 2006: EB koncepciója Fő céljai: Dohai forduló lezárása WTO a 21. sz. egyik globális szerve, meg kell erősíteni Kétoldalú kereskedelemi kapcsolatok támogatása Nem Doha helyett – „Doha+” Differenciálni kell az országok között

„Globális Európa” eredményei A megvalósítás Kisebbek, mint feltételezték Globális helyzet megváltozott Nemzetközi válság Kétoldalú tárgyalások – felerősödtek Korea – tárgyalások befejeződtek Tartalma < USA-Korea Többi nyitott!

Globális helyzet megváltozott 2008. nemzetközi pénzügyi válság hatása a reálgazdaságra Recesszió, GDP csökken Magas munkanélküliség még tovább nő Kereskedelem? Hibás a válságért? Hol marad a növekedés? Az EU-t is kedvezőtlenül érinti

Nemzetközi kereskedelem 2000-2011

EU-27 extra kereskedelme 2000-2010, mrd EUR Forrás: Gambini, G. Almost complete recovery for EU 27 trade in 2010,. Eurostat, statistics in focus, 39/2011 p. 2

A 21. sz. kereskedelme is megváltozott Doha kudarca Mélyebb összefüggések Nem elég már a vámok csökkentéséről tárgyalni Világgazdaság, világkereskedelem átrendeződik BRIC országok helyet követelnek maguknak Hatásuk van a Dohai kérdésekre is Világkereskedelem fogalma, tartalma megváltozott – globális értéklánc

Felismerte-e az EU az új helyzetet?

Az EU „aktívabb” kereskedelempolitikája Bizottsági munkaanyag: 2010. november 9. „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” – A kereskedelempolitika mint Európa 2020 stratégia kulcseleme Elemzés, vita Célok Megvalósítás eszközei „Európa 2020” – EB stratégiája - 2010-ben (Új Barroso Bizottság) Kereskedelem: konkrét politika, része az átfogó stratégia megvalósításának

Kereskedelem és gazdasági növekedés Az EU GDP-je 2020-ra 0,5 - 1%-kal haladhatná meg azt az értéket, amit elérne a kereskedelem további nyitásával Dohai forduló lezárása Kétoldalú megállapodások Lezárása A megállapodások érvényesítése, ellenőrzése (Az EU GDP 1%-a = 120 mrd EUR)

További lépések … Európai Tanács 2012. március 2. döntése EU és főbb partnerei közötti kapcsolatok elmélyítése és azok hatásának vizsgálata Bizottság dokumentuma

A kereskedelempolitika stratégiai céljai „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” CÉLOK a) Megtartani az EU globális pozícióját segíteni a válságból való kilábalást - belső fejlődés nem segít! b) Nyitottabb nemzetközi kereskedelem Akadályok lebontás (főleg nem vám jellegű) c)Tisztességesebb nemzetközi kereskedelem Európai vállalkozók érdekeinek védelme d) Hozzájárulni az EU 2020 stratégiai céljainak megvalósításához ESZKÖZÖK Aktív szerep a nemzetközi tárgyalásokon:WTO + kétoldalú Szabályozás betartatása és betartatása

a)Világkereskedelem átrendeződése, az EU pozíciója WTO trade negotiations: Facts and Figures on the Doha Development Agenda, Brussels, 28 January 2011

b) Akadályok: Vámok? Vámok leépítése Sikeres volt az elmúlt évtizedekben – GATT/WTO keretében Ezek leépítésének már korlátozott a szerepe Tarifák alapján az EU nyitott gazdaság Mg? – támogatás Más területeken kell kezdeményezni!

b) A kereskedelem akadályai Van még mit tenni! A nem vámjellegű intézkedések költségei, vámegyenérték %-ában Ágazat EU-ban felmerülő költségek USA-ban felmerülő költségek Vegyipari termékek 23,9 21,0 Gyógyszerek 15,3 9,5 Kozmetikumok 34,6 32,4 Irodai–és kommunikációs berendezések 19,1 22,9 Gépjárművek 25,5 26,8 Repüléstechnika 18,8 Élelmiszeripar és italgyártás 56,8 73,3 Forrás: Kereskedelem, növekedés és globális ügyek. Európai Bizottság, COM, (2010) 612, 3. táblázat Vámegyenérték: A nem vámjellegű szabályozási intézkedések itt feltüntetett vámegyenértékeit iparpolitikai felmérésekből ökonometriai módszerekkel számolták ki.

c) Az EU érdekeinek, vállalkozóinak védelme Piacokhoz való hozzáférés: hatékony fellépés Nemzetközi kereskedelmi tárgyalások Doha Kétoldalú: szabadkereskedelmi , preferenciális megállapodások Nemzetközi szabályok megtartása, betartatása Ellenőrzés Fellépés protekcionista intézkedésekkel szemben

d) Hozzájárulás „EU 2020” stratégia megvalósítása „Európa 2020” stratégia hármas célkitűzése Intelligens, befogadó, és fenntartható fejlődés Mit tud tenni a kereskedelempolitika?

Intelligens növekedés - kereskedelmi stratégia Intelligens növekedés - cél EU versenyképessége az innovatív, magas értékű termékek piacán, jól fizető állások érdekében Kereskedelempolitika hozzájárulása Szolgáltatáskereskedelem: nyitása EU versenyelőnye nagy! Beruházások (FDI, beruházások védelme): EU tőkekihelyező Közbeszerzési piac nyitása : modernizáció – EU ipara fejlett Szabályozási együttműködés : EU jogharmonizáció

Befogadó növekedés – kereskedelemi stratégia Nyitottság, globalizáció előnyei, hátrányai Foglalkoztatás növelése és veszélyeztetettsége Munkahelyek megszűnése – oktatás EU tőkekihelyezése - „nem alternatíva, ha nem engednék” Befogadó növekedés: az EU határain kívül is Munkaügyi előírások betartatása a partnerekkel Partnerek versenyelőnye – gyengébb szabályozás GSP reformja - rászoruló országok kapják!

Kereskedelem növelése: Foglalkoztatási hatások, fogyasztói előnyök EU fokozottabb kereskedelmi integrációja Foglalkoztatási hatás Jelenleg 36 millió munkahely közvetlenül v. közvetve függ a (nemzetközi) kereskedelemtől Munkavállalók: 4,6 millió fő - japán, amerikai (USA) tulajdonú vállalatoknál dolgozik Fogyasztói előny Szélesebb áruválaszték 600 EUR megtakarítás (/fogyasztó) az alacsonyabb árak miatt

Fenntartható fejlődés – kereskedelmi stratégia Kereskedelempolitika – zöld növekedés támogatása Éghajlatváltozás – környezetbarát termékek Energia - megújuló energia Fenntartható és zavartalan nyersanyagellátás biztosítása – megállapodások keretében

Stratégia megvalósításának eszközei Nemzetközi tárgyalások WTO Kétoldalú tárgyalások

Miért fontosak a nemzetközi tárgyalások? Szabályozott, kiszámítható kereteket biztosítanak a kereskedelem további fejlődésének Gazdasági fejlődést , innovációt, munkahelyteremtést, jobb létet teremthet …

Doha az EU stratégiában Doha – Kiemelt prioritás Világgazdaság nyitottsága, szabályozottsága Miért fontos az EU-nak? Előnyök WTO szerepének megerősítése Globális gazdaságirányítás intézménye, szerepének erősítése Vitarendezés – „bírósági” eljárás irányába WTO szerepe hátrébb került – 2012!

EU előnyei és felelőssége a nemzetközi tárgyalásokon EU a legnagyobb gazdaság Ez a világ számára is érték Tárgyalásokon Egy hangon szólalnak meg Alakítják a tárgyalás témáját, menetét Doha lezárása elsődleges

EU és viszonosság Bírálják a Bizottságot annak hiánya miatt WTO csomagban Fejlett országok több kedvezményt adtak volna - és kevesebbet kaptak volna Viszonosság fontos, de differenciálni kell az országok között

Kétoldalú, szabadkereskedelmi megállapodások jelentősége Az EU kereskedelme: 1/3-a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alatt van ½ -e szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá fog kerülni – 2020 Vámok csökkenése (ipari termékek) Uniós kivitelre – 1,7%-ra Uniós átlagos importvám: 1,3% Szabadkereskedelmi megállapodások várható előnye: GDP 0,5%-kal nőhet

Kivel tárgyal az EU? Már van megállapodás Jelenleg folynak a tárgyalások Tervezi a tárgyalásokat

Szabadkereskedelmi megállapodások az EU stratégiában Szab. Ker. megállapodások új generációja Feltörekvő nagy gazdaságok és piacok Lezárt tárgyalások Korea, Peru, Kolumbia, Közép-Amerika Előrehaladott tárgyalások Perzsa-öböl országai, India, Kanada, Szingapur Új tárgyalások kezdődtek Mercosur –régióval Kanada: befejezés lehetséges… 2012 Legújabb!!! USA! ……. Japán?

Források Káldyné Esze Magdolna- Kruppa Éva – Ferkelt Balázs- Takács Gábor (2010): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Bp. 2 fejezet Eurostat statisztikái http://ec.europa.eu/trade/ The European Trade policy Our work: http://ec.europa.eu/trade Key figures on Europe – 2009 edition, Eurostat, 2009, Europe in Figures. Eurostat yearbook 2010, p. 473

Források „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” – A kereskedelempolitika mint Európa 2020 stratégia kulcseleme . EU Bizottság, COM 612, 9 Nov. 2010 Trade as a driver of prosperity. Commission staff working document accompanying the Commission Communication on „Trade, Growth and world affairs”. EU Commission, SEC (2010) 1269, 9 Nov. 2010

Köszönöm a figyelmet!