David Ricardo (1772-1823)

Bevezetés 1772. ápr. 18-án született Londonban Zsidó családból Apja jómódú tőzsdei alkusz Amszterdami zsidó iskola 14 évesen apjával dolgozik 21 évesen megnősül, szakít a vallással és a családdal Önállósította magát

Új életút Rendkívüli vagyonra tesz szert Bővül érdeklődési köre 1799 Fordulópont: megismerkedik Adam Smith „A népek gazdagsága” c. művével Érdeklődik: valutaprobléma, az aranystandard felfüggesztése és a papírpénz árfolyamának az aranyhoz viszonyított esése

Fő művei 1811: The High Price of Bullion James Mill és Malthus barátsága Ricardo az első közgazdász specialista 1815: Essay on the Influence of a Low Price of Corn on the Profits on Stock

Politikai vita 1817: The Principles of Political Economy and Taxation ALAPELVEK Ricardo «—» Smith Kiindulópont: Hogyan oszlik meg a nemzeti termék a bérek, a profit és a földjáradék között?

Ricardo vitája Smith-szel „…ha a munkás díjazása mindig arányban állna azzal, amit előállít, úgy a jószágba fektetett munka mennyisége és az munkamennyiség, amely a jószágon vásárolható, egyenlő lenne… a kettő azonban nem egyenlő. Az első ugyan sok esetben változatlan mérték, amely helyesen jelzi a más javakban beálló változásokat, az utóbbi azonban annyi ingadozásnak van alávetve, ahány jószággal összehasonlítjuk.”

Malthus az élethosszig tartó vitapartner Mindketten Smith „tanítványai” 2 alapvetően különböző nézetből indultak ki Régi «—» új világ képviselete Ricardo: absztrakt és priori gondolkodó, hosszú távú tendenciák, gazdasági egyensúly Malthus: Való világ napi változásai és következményei

Ricardo 1817-ben írt levele Malthusnak „Úgy tűnik számomra, hogy gyakran vitatott témánkban véleménykülönbségünk egyik nagy oka, hogy ön mindig bizonyos változások közvetlen és átmeneti hatását tartja szem előtt, míg én ezeket a közvetlen és átmeneti hatásokat eléggé mellékesnek tartom, és teljes figyelmemet a dolgok azon permanens állapotára fordítom, amely a változásokból ered”

Malthus válasza „Én valóban azt gondolom, hogy a társadalom fejlődése szabálytalan mozgásokból tevődik össze, és eltekinteni, olyan okoktól, amelyek nyolc, vagy tíz évig nagy ösztönzést adnak a termelésnek vagy a népesedésnek, vagy erőteljesen fékezik azokat, azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a nemzetek gazdagságának vagy szegénységének okait: a politikai gazdaságtan tanulmányozásának nagy célját”

R. Torrens összegzi a két vitázó közti különbséget „Ricardo túl sokat általánosít, Malthus túl keveset. Az előbbi időnként úgy állítja fel tételeit, hogy nem alapozza meg őket megfelelően a részletekből kiinduló kiterjedt indukcióval, az utóbbi annyira elmerül a részletekben, hogy mellőzi az indukciót, amelynek segítségével az egyéni tapasztalatok végtelen sorát általánosíthatjuk, és az emberi tudásnak tudományos jelleget adhatunk”

McCulloch megjegyzése Ricardo ALAPELVEIHEZ „Ricardo műve nem egy gyakorlatias munka…, olyan alapvető elvek megvilágítása, amelyek őelőtte ismeretlenek voltak. És bár helyenként igen nehéz olvasmány, azért minden esetben fel lehet mérni, hogy ezeket az elveket bizonyos helyzetekben, milyen mértékben módosítanak más elvek. És az is nyilvánvaló, hogy Ricardo a legnagyobb fontosságot ezen elvek létezésének tulajdonította…”

BEFEJEZÉS Óriási hatása volt a munkásságának Meghatározta a XIX. sz. közgazdasági gondolkodását Tanítványai és követői: McCulloch, James Mill, John Stuart Mill KEYNES: „Ricardo olyan tökéletesen meghódította Angliát, mint annak idején a Szent Inkvizíció Spanyolországot”

BEFEJEZÉS Értékelméletét Marx és Marshall is maradandónak tartotta Marginalisták Jevous véleményét fogadták: „Ricardo rossz irányba terelte a gazdaságtan szekerét…”

A vita még ma is folytatható? BEFEJEZÉS A vita még ma is folytatható?

Kiegészítő/egyetemi V.évf. Készítette: Mészáros Regina Kiegészítő/egyetemi V.évf. 2003. Október 15.