Alapfogalmak - Közterület: "közlekedésre bárki által használható, köztulajdonban levő terület" -Közterületi elemek: a, közlekedési elemek ( útpálya, kerékpárút, gyalogos felület, műtárgyak, stb.) b, közművek és közmű-jellegű vezetékek (vízellátás, vízelvezetés, energiaellátás, közvilágítás, telekommunikációs és egyéb vezetékek) c, növényzet (fa, bokor, fű, virág) d, utcabútorok (buszváró, pad, hirdetőoszlop, virágtartó, kultusz-elemek, tájékoztatási elemek, zajterelők, stb.) e, egyéb elemek (benzinkút, vasúti átjáró, stb.) - Közterület-tulajdonok: állami utak területei önkormányzati közterületek -Közterület-szabályozás: a közterület határainak a rendezési terv éves időtávlatában szükségesnek tartott módosítása, elsősorban vízszintes értelemben, néha magasságilag is. -Közterületi műszaki koordináció: valamennyi térszinti és térszint alatti közterületi elem egymással összehangolt rendjének meghatározása és végrehajtása, általában deciméter-pontossággal, vízszintes és magassági értelemben. Célja a közterületi elemek ütközésének elkerülése, a közterület gazdaságos hasznosítása, a jövendő közterületek környezeti, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontból alkalmas méreteinek meghatározása A közterületek osztályozása A közlekedés-szakmai osztályozást az ÚT :2008 sz. Közutak tervezése c. Útügyi Műszaki Előírás tartalmazza (1-2. ábra). Külön besorolási rend van a külterületi utakra, külön a belterületiekre. A közterületek típusa szerinti osztályozás: út, utca, tér, gyalogút, lépcső, híd, aluljáró, alagút. 2

13.3. Térszint alatti és térszinti közterület-rendezés Térszint alatti rendezés (a közművek, az épületalapok és a fasorok viszonyának rendezése): A kötelező minimális közműtávolságok (3. ábra). A túlbiztosítottság oka és az ún. "szerelési távolság" nyújtotta lehetőségek A közművek kötelező minimális távolsága az épületektől (4. ábra) A csapadékvíz-elvezetés két fő formája: a felszíni (árkos, folyókás) és a zártcsatornás vízelvezetés kialakításának elvei A csapadékvíz-elvezetés megoldásának összefüggése a parkolással, az utcaszélességgel, a térszint magassági szabályozásával és az utca kulturálódásával (5-6. ábrák). A fasor-létesítés többtényezős indokai és "földalatti" feltételei – a közművek minimális távolsága a fáktól (2 m, védőcsőben 1 m) A "klasszikus" közműrend (7. ábra): utcaközépen a csatorna, legmélyebben, majd jobbra- balra az egyre kisebb fektetési mélységű víz, gáz, távfűtés, telefon- és más elektromos kábelek A "szabad" közműrend (8. ábra): a helybiztosítási, a pénzügyi és a műszaki lehetőségek figyelembevételével egyedileg meghatározott alakzat, figyelemmel az építési sorrendre is Közmű- és területgazdálkodási kérdés: burkolat alá vagy burkolaton kívül tegyük-e a közműveket? A közlekedésbiztonság befolyásoló hatása A légvezetékek és a légkábelek jövője: fokozatos föld alá helyezés, biztonsági, élettartami és esztétikai szempontból – drága pénzen A közműalagút (9. ábra): nem terjedt el, a magyar mentalitásnak túl sok volt a szervezési és az üzemviteli ütközés (a németeknél elterjedt). 5

Térszinti rendezés: A mozgó és az álló járművek valamint a gyalogosok vonali és csomóponti helyigény- meghatározása, figyelemmel a településesztétikai, önkormányzati, beépítési és növényzetültetési szempontokra. A „genius loci” szerepe A jó járdaszélesség meghatározásának forgalmi, biztonsági, esztétikai, protokolláris, stb. összetevői Az utcai fasorok mintakeresztszelvényi, tőtávolsági és utcasarki elhelyezésének szempontjai, figyelemmel a fák élettartamára is Villanyoszlop- és kandeláber-telepítési elvek Az utcai térszint-szabályozás (magassági szabályozás) elvei, összefüggése pszichológiával és az emberi méltósággal – a gyalogos ne kényszerüljön az útpályánál mélyebben levő járdán közlekedni! További szempontok a csomópontok térszint-szabályozásánál: vízelvezetés, esztétika, forgalombiztonság Közterületi térszint-szabályozás keresztirányban lejtő terepen: a közterület keresztlejtése kisebb legyen a tereplejtésnél Jogszabályi és gyakorlati helyzet 13

A közterület-szabályozás forgalombiztonsági összefüggései A csomóponti láthatóság és a balesetek közötti összefüggés Az utcai parkolás jövője és a forgalombiztonság: el a parkolással a forgalmas utakról és el a tartós idejű parkolással a közutakról! Lakó-pihenő övezetek, vegyeshasználatú utak: terjedhetnek, korlátozott telekszámhoz, de a használatnál figyelem és fegyelem szükséges minden résztvevőtől → időigény Utcakeresztezések: a forgalombiztonság növelése és barátságosabb településarculat elérése az utcasarkok lesarkítása segítségével Jellegzetes utcasarki problémák (10. ábra) A meredek emelkedőjű alárendelt úti torkolatok térszint-szabályozási többletfeladatai a biztonság érdekében, különös tekintettel a téli útviszonyokra A telkek közterület-kapcsolatának szabályozási feladatai Telekkapcsolat megoldása főutaknál: csak közvetett kiszolgálás legyen – párhuzamos kiszolgáló útról vagy oldalt ill. hátul levő mellékútról A telekre történő behajtás és a telken belüli személy- és teherautós közlekedés elvárható minősége: ez még kidolgozásra vár - kanyarodási sugarak, űrszelvények, parkoló- méretek, tolatási viszonyok, védőtávolságok, kapuméret, kapu hátrább építése, stb. Telekkapcsolat lejtős terepen 14

Közterület-gazdálkodás A budapesti Andrássy-út és a Nagykörút – mint nagyrészt áttöréssel kialakított közterületek – kijelölésének és területmegszerzésének tanulságai Az új utcák szélességének, de főleg a meglevő utcák szélesítésének meghatározása messze nem csak közlekedési feladat! Nem feltétlenül kell egy utca két oldalának deciméterre pontosan párhuzamosnak lenni, ha van valamely nyomós ok az eltérésre Az OTÉK új (csökkentett) utcaszélesség-előírásának megtévesztő hatása – sokba kerül a keskeny utca is! Nyugat-Európa: együttélés a régi városrészekben a többnyire évszázadok óta változatlan utcaszélességekkel – történelmi, vagyoni, identitásbeli, lélektani okok és megszívlelendő tanulságok Új beépítés meglevő utcában, meglevő parkolási tilalom esetén: pl. vendégparkoló építése üzlethez a telek út felőli szélében, de a kerítést a parkoló mögött építik meg Közmű a külterületi út mentén: műszaki és jogi szempontok 16

Közterület-nyilvántartás Nehézségek és visszalépések: a burkolatok és a fák térképi ábrázolásának jelenlegi problémái A közművek nyilvántartásának gondjai: feladat az „egy nyelvre” hozás A továbbvezetési fegyelem: az új adatok folyamatos bevezetése az adattárba A térinformatika nagy lehetőségei a nyilvántartásban, a stratégia-alkotásban, a tervezésben és az ellenőrzésben A közterület-fenntartás és a közterületi koordináció összefüggései A közterületi koordináció gazdátlanságának okai Közterületi koordináció: először egy nagy pénzkiadás, de később folyamatosan sok kicsi pénzmegtakarítás Szemlélet- és szabálymódosítás is szükséges az ésszerű közterületi koordinációhoz! A közterület-fenntartás és a közterületi koordináció összekapcsolásának lehetősége Győr-Budapest, április